A hiteladatok azt mutatják, mindenki felújít

Több mint 848 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitelekre szerződést a bankok az év első nyolc hónapjában. Ez rekordösszeget jelent időarányosan, beszédes, hogy alig marad el a 2019 és 2020 egészére jutó 911 milliárd és 928 milliárd forinttól. Ugyanakkor havi szinten az augusztusi kevesebb mint 118 milliárd forintos lakáshitelösszeg nem jelentett idei csúcsot, a rekord közel 137 milliárddal 2021 júniusára esett.

A nyolchavi adatokból látszik az is, hogy

Ez 70 százalékos részesedést jelent a teljes lakáshitelpiacon. Az új lakóingatlanok (lakások, sor-, iker- és családi házak) vásárlására igényelt hitelek aránya 10 százalékos, csakúgy, mint az új lakóingatlanok építésére kért kölcsönöké.

Az idei év eddig a felújítási lakáshitelekről szól, amelyek az állami lakásfelújítási programnak köszönhetően kaptak lendületet. A program keretében a gyermekes családok kedvezményes, 3 százalékos kamatozású, maximum 10 éves futamidejű kölcsönt igényelhetnek. Emellett pedig rendelkezésükre áll a felújítási költség maximum 50 százalékáig, maximum 3 millió forintig utólag igényelhető állami támogatás is. A támogatás miatt több bank a sima lakásfelújítási termékei mellett a felújítási hiteleinek kondícióit is úgy változtatta meg, hogy a futamidő alatt egyszer ingyen mód van a hitel elő- vagy akár végtörlesztésére is – azaz, amikor megérkezik a támogatás, az ügyfél lezárhatja a hitelét.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint felújítási célú lakáshitelek összege az év első nyolc hónapjában meghaladta a 72 milliárd forintot. A nagyságrendeket és a lakásfelújítási hitelek felfutását egyrészt jól mutatja az, hogy a járvány előtt, 2019-ben az egész évben mindössze 30 milliárd forint felújítási kölcsönt helyeztek ki a bankok. Most ennek több mint a duplája jött össze nyolc hónap alatt. A növekvő érdeklődést mutatja az is, hogy az első félévben még csak 48 milliárdnál járt a felújítási célú lakáshitel-kihelyezés, ezt az állományt sikerült a nyári két hónap alatt 50 százalékkal, 24 milliárd forinttal megemelni.

Eltérőek a feltételek

Bár a támogatott lakásfelújítási hiteleknél az ügyfél által fizetendő kamat 3 százalékban maximalizálva van, ám ettől még lehetnek különbségek a bankok ajánlatai között. A pénzintézetek saját üzletpolitikájuknak megfelelően a hitelnyújtáshoz szükséges feltételekben komolyan eltérhetnek egymástól. Más, szintén szigorúan szabályozott, támogatott kamatplafonos konstrukcióknál is van példa jelentősebb eltérésekre. Előre nem várt verseny alakult ki például az október 4-től elérhető zöld lakáshiteleknél, ahol volt bank, amely nem csak a költségekben, de a kamatban is versenyez. Ugyanakkor a feltételek és a hozzájuk kapcsolódó költségek eltérő módja miatt a teljes hiteldíj mutatóban minden banknál vannak különbségek, amelyek ennél a hitelfajtánál a futamidő egészét tekintve akár milliós költségeltérést is okozhat.

Vannak alternatívák

Akik nem jogosultak a családtámogatási program keretében meghirdetett támogatott felújítási lakáshitelre, de kölcsönből szeretnék finanszírozni a beruházást, mindenképpen érdemes alaposan körülnézniük a hitelfelvétel előtt. Nem szabad elfelejteni, hogy a „sima” – piaci – felújítási célú lakáshitelek drágábbak a használt vagy új lakásra vásárolt társaiknál. A jegybanki kamatstatisztika szerint

• az éven túli kamatrögzített felújítási lakáshitelek átlagkamata augusztusban 5,56 százalékos volt,
• míg a használt lakás megvételére kérhető hitelek átlagkamata 4,51 százalékot tett ki.

A felújításoknál további alternatívát jelenthetnek a személyi kölcsönök is. Ezen termék nagy előnye, hogy rendkívül gyorsan – saját bankunknál akár végig elektronikusan, akár 30 percen belül is – igényelhetjük. A praktikum hátránya, hogy még magasabb kamaton kapjuk meg a szükséges hitelösszeget – az MNB adatai szerint augusztusban 11,91 százalék volt a személyi hitelek átlagkamata. Tegyük hozzá, hogy a felújításhoz felvett hitelek általában milliós nagyságtrendűek és legalább 3-5 éves futamidejűek lesznek, ezek esetében már személyi hitelnél is bőven találunk egyszámjegyű kamatot.

(Borítókép: Komka Péter / MTI)