Van egy jó lakása? Ma kétszer annyit ér, mint tíz éve

Brutálisan megugrottak az elmúlt évtizedben a hazai ingatlanárak. A magyar ingatlanpiac árnövekedésénél egész Európában csak Észtországban és Luxemburgban rosszabb a helyzet.

A bérleti díjak és a lakásárak az Európai Unióban 2021 második negyedévében folyamatosan emelkedtek, 2020 második negyedévéhez képest 1,3, illetve 7,3 százalékos növekedés tapasztalható – derül ki az Eurostat ingatlanpiaci felméréséből.

Tíz évvel ezelőtt, 2010 és 2011 második negyedéve között az EU-s lakásárak és a bérleti díjak hasonló utat jártak be, de 2011 második negyedéve óta ezek az számok jelentősen eltértek. Míg a bérleti díjak folyamatosan növekedtek a 2021 második negyedévéig tartó időszakban, a lakásárak jelentősen ingadoztak.

A 2011-es év második és harmadik negyedéve között mért erős csökkenés után a lakásárak többé-kevésbé stabilak maradtak 2013 és 2014 között. Ezután tempós emelkedés következett be 2015 elején, a lakásárak sokkal gyorsabb ütemben emelkedtek, mint a bérleti díjak.

Tíz év alatt megduplázódtak a magyar ingatlanárak

Ha 2021 második negyedévét 2010-hez hasonlítjuk, láthatjuk, hogy a lakásárak 18 uniós tagállamban is jobban emelkedtek, mint a bérleti díjak. Az ingatlanárak 23 uniós országban emelkedtek, négyben pedig csökkentek. 

A legnagyobb mértékben Észtországban (+133 százalék), Luxemburgban (+111 százalék) és Magyarországon (+109 százalék) emelkedtek az ingatlanárak, csökkenés pedig Görögországban (–28 százalék), Olaszországban (– 13 százalék), Cipruson (–8 százalék) és Spanyolországban (–3 százalék) tapasztalható.

Csak alig néhány olyan ország található, ahol a bérleti díjak nagyobb ütemben növekedtek, mint az ingatlanárak. Észtországban a bérleti díjak 142 százalékkal nőttek, szemben a lakásárak 132 százalékos növekedésével, Litvániában ugyanez az arány 109, illetve 89 százalék, Írországban pedig előbbi 65, utóbbi „csak” 34 százalékkal nőtt.

A negatív elitben Magyarország

Hazánkban a bérleti díjakat és az ingatlanárakat tekintve sem túl rózsás a helyzet. Amíg ugye az unióban átlagosan 16 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak és 34 százalékkal az ingatlanárak, addig

Ezzel az uniós rangsorban hazánk a harmadik helyen áll ingatlanár-emelkedésben, a bérleti díjak növekedését illetően pedig ötödik helyen végeztünk a huszonhét EU-s tagállam között.

A boom évei

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az Eurostat adatait értékelve azt mondta, az évtizedes számok összevetésénél figyelembe kell venni a 2008-ban elmélyülő, majd az azt követő éveket meghatározó válság hatását. Ennek eredményeként a 2010-es évek első felében a gyenge gazdasági teljesítmény mellett az ingatlanpiac is visszafogottan szerepelt.

Ezt mutatja, hogy 2007-ben még több mint 191 ezer adásvételre került sor a magánszemélyek között, 2008-ban már csak 154 ezerre. Majd 2009 és 2013 között százezer alatti tranzakciószám jellemezte a piacot. Lényegében 2014-től került emelkedő pályára a forgalom, részben a gazdaság fellendülése, a bérek emelkedése, az állami lakástámogatások, valamint a válságos években elhalasztott lakásvásárlások pótlása miatt. Ráadásul a pénzbőség és a reálhozamok csökkenése is az évente tíz-húsz százalékos drágulást elérő lakáspiacra terelte a befektetők egyre nagyobb részét. Ennek köszönhetően 2014 és 2018 között fokozatosan nőtt a forgalom, utóbbi évben 163 ezer felett volt az adásvételek száma. Ezekben az években a kereslet felfutása jelentős drágulás eredményezett, amely az Eurostat adataiból is látható. 

2019-ben, elsősorban a budapesti piac megtorpanása miatt minimálisan, 157 ezerre csökkent az adásvételek száma. 2020-ban a járvány miatt 140 ezer alatt volt a forgalom, 2021-ben viszont ismét 140–150 ezer közötti adásvételre van kilátás.