Bürokratikus akadályverseny a moratórium költségterhének lefaragása

Közel egymillió ügyfél került ki a moratóriumból a hét elején. A jogszabály értelmében nekik a moratórium alatt felgyűlt törlesztőrészleteket és kamattartozást az eredeti futamidő végét kitolva kell kifizetniük azért, hogy a visszatérést követően a törlesztőrészletük ne emelkedjen. Ez a money.hu kalkulációi szerint (a lentebb látható táblázatokban) azt jelenti, hogy egy 10 milliós, 2018 márciusában 15 éves futamidőre felvett, 6 százalékos kamatozású lakáshitelt az ügyfélnek nem 2033 márciusáig, hanem 2036. áprilisáig kellene fizetnie. Egy 3 millió forintos, 2018 novemberében 12 százalékos kamatozással 5 évre felvett személyi hitel utolsó törlesztőrészletét 2023. márciusa helyett 2025 júliusában törleszthetné az ügyfél.

Kinek van másfél milliója?

Sokak számára a legnagyobb gond az, hogy miként kezdje újra a törlesztést. Nekik a hitelcsere ajánlható, hiszen akár 30 százalékkal is mérsékelhető a havi törlesztőrészlet. Mások azonban nem kezdenének bele új hiteligénylésbe, inkább a régi hitelüket szeretnék minél hamarabb lezárni. A Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is arra szólította fel a pénzintézeteket, hogy tegyék lehetővé azoknak az ügyfeleknek, akiknek arra módja van, hogy mindenféle banki díj és költség mentesen törleszthessék a moratórium alatt felgyűlt tartozásokat.

Csakhogy a 19 hónapnyi nemfizetés miatt az érintett személyi hitel esetében közel 1,4, a lakáshitelnél pedig 1,6 millió forintot kellene egy összegben befizetni. Érthető, hogy erre kevesen vállalkoznának. Fontos ugyanakkor látni, hogy 2022. december végéig az ügyfelek bármekkora összeg előtörlesztését vállalhatják költségmentesen.

Töredékére csökkenhet a moratóriumi teher

Adott lehetőség ugyanakkor az, hogy az ügyfél az eredeti törlesztőrészlet megemelését vállalja. A money.hu számításai jól mutatják, hogy

Igaz, ebben az esetben a moratórium miatt megnövekedett költségteher alig több mint 100 ezer forint lenne. A jóval hosszabb futamidővel bíró lakáshitel esetében a törlesztőrészlet kevesebb, mint 20 százalékos emelésével 37 hónapnyi többlet törlesztéstől szabadulhatunk meg, ráadásul a moratórium költségterhe ötödére csökkenne.

2018. novemberében, 3 millió forintos, 5 évre, 12 százalékos kamatozással felvett személyi kölcsön
Változás	Havi törlesztőrészlet (forint)	Moratórium miatti futamidő hosszabbodás (hónap)	Teljes visszafizetendő összeg (forint)	Változás az eredeti visszafizetendő összeghez képest (forint)
Moratórium nélkül	66 733	-	4 004 001
Moratórium után eredeti törlesztőrészlettel, megnyújtott futamidővel (a jogszabály által meghatározott folytatás)	66 733	28	4 487 469	483 468
Moratórium után magasabb törlesztőrészlettel, de eredeti futamidővel	125 445	-	4 121 481	117 481
Egyénileg vállalt törlesztőrészlettel számolva	75 000	21	4 393 186	389 186
	85 000	14	4 300 754	296 754
Forrás: money.hu, az adatok tájékoztató jellegűek

Persze, még ez is sok lehet egyeseknek, ám a példából jól látszik, a lakáshitel esetében a törlesztőrészlet 5000 forintos emelésével a hitel futamideje lényegében már csak azzal a 19 hónappal hosszabbodna meg, amennyi időt egyébként törlesztés nélkül töltött az adós. Egy ekkora áldozatvállalással a moratóriumban töltött időszak többletköltsége negyven százalékkal tudna csökkenni. A személyi kölcsön esetében a törlesztőrészlet 10 ezer forinttal történő emelésével a további törlesztési hónapok száma negyedével csökkenthető, s a moratórium hitelteher húsz százalékkal lenne kisebb. Ha adósunk a 10 helyett 20 ezer forintos többlettörlesztést vállalna be, akkor már közel fél évvel kevesebb ideig nyúlna meg a törlesztés futamideje, mint amennyi időt egyébként a moratóriumban töltött.

Új hitelbírálat kell...

Az MNB előírásai szerint a törlesztőrészlet emelését kérő ügyféltől sem lehet semmilyen banki díjat vagy költséget kérniük a bankoknak. Ez például a személyi hitelek vagy épp az autólízing szerződések esetében azt jelenti, hogy bármelyik adós az erre rendelkezésre álló időben bármikor kezdeményezheti a törlesztőrészlet emelését a bankjánál.

2018. márciusában, 10 millió forintos, 15 évre, 6 százalékos kamatozással felvett lakáshitel
Változás	Havi törlesztőrészlet (forint)	Moratórium miatti futamidő hosszabbodás (hónap)	Teljes visszafizetendő összeg (forint)	Változás az eredeti visszafizetendő összeghez képest (forint)
Moratórium nélkül	84 386	-	15 189 423
Moratórium után eredeti törlesztőrészlettel, megnyújtott futamidővel (a jogszabály által meghatározott folytatás)	84 386	37	16 536 354	1 346 931
Moratórium után magasabb törlesztőrészlettel, de eredeti futamidővel	98 678	-	15 484 175	294 752
Egyénileg vállalt törlesztőrészlettel számolva	90 000	20	16 046 871	857 448
Forrás: money.hu, az adatok tájékoztató jellegűek

A dolog ugyanakkor nem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre látszik. Mint azt a money.hu körkérdésére válaszolva az OTP Banknál elmondták, a moratóriumi jogszabály nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha az adós a módosított futamidővel nem kíván élni, és kéri az eredeti szerződés szerinti futamidő visszaállítását. Jogszabályi rendelkezés hiányában az ilyen szerződésmódosítás meglehetősen komplex dolog – jelezték a Takarékbanknál és az Ersténél is. Minden esetben ugyanis meg kell vizsgálni azt, hogy a háztartás bevételei lehetővé teszik-e a magasabb törlesztési teher vállalását, azaz minden ilyen esetben le kell folytatni a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) vizsgálatot. A szabályok értelmében az adós hiteleinek törlesztőrészlete 500 ezer forintos keresetig a jövedelem 50, ezen szint felett 60 százalékát nem haladhatja meg. Azt, hogy ezt ellenőrizni lehessen, a bankoknak újra el kell végezniük a hitelbírálatot. Ez azzal járhat, hogy a többet fizetni akaró ügyféltől jövedelemigazolást vagy/és bankszámlakivonatot kér újra a bankja.

A közjegyző itt is keres rajtunk

Már ez is megütközést kelthet az ügyfélben, ám még nagyobb lehet a meglepetés akkor, ha kiderül, hogy hiába írta le az MNB a bankoknak azt, hogy ne számoljanak fel semmilyen költséget a törlesztőrészlet emelését kérő ügyfeleknek, ez az előírás nem vonatkozik a nem banki díjakra. Márpedig a lakás (jelzálog)hitel szerződések döntő részét kötelező közjegyzői okiratba foglalni, s így minden módosítást is a közjegyzőnek kell hitelesítenie. A moratórium törvény értelmében nem kell közjegyző a „sima”, jogszabály alapján történő szerződésmódosításhoz (amikor a törlesztőrészlet a régi marad, de a futamidő hosszabbodik), de a jelzések ellenére az ügyfelek számára a hitelterhek komoly csökkentését jelentő törlesztőrészlet emelés esetén a bankok túlnyomó része szerint nem lehet megúszni azt, hogy a közjegyzőnek komoly tízezreket gomboljunk le azért, hogy hitelesítse azt, amit mi, ügyfelek egyoldalúan vállalunk. A money.hu-nak válaszoló bankok közül a Budapest Bank, az OTP, a Raiffeisen és a Takarékbank is ezen a véleményen volt. A UniCredit Banknál nem kell közjegyzői okiratba foglalni az ilyen típusú szerződésmódosítást, ha a fennálló tartozás összege nem éri el az ötszázezer forintot, de lakáshitel esetén ez a helyzet nem életszerű.

Van kiskapu?

A válaszoló bankok közül egyedül az Ersténél gyúlhat valamilyen remény. Az ő álláspontjuk szerint szerződésmódosításra azért van szükség, mert az ügyfél által kért/vállalt magasabb havi törlesztőrészlettel csökken a futamidő, ezt ugyanakkor elegendő magánokiratban megtenni, nem szükséges közokirat módosítás. A legjobb persze az lenne, ha nem jogászi álláspontok, hanem egyértelmű jogszabályi pontok tennék lehetővé a valóban költségmentes törlesztőrészlet-emelést a moratóriumból kikerült ügyfeleknek.