Támadás éri a magyar megtakarításokat, pedig akár adómentesen is lehet védekezni

Az elszabaduló infláció – amely novemberben másfél évtizedes csúcsra, 7,4 százalékra ugrott – ellen kamatemelésekkel küzd a Magyar Nemzeti Bank. Ennek eredményét, a hitelkamatok gyors emelkedését már tapasztaljuk, ám mit csináljon az ember, ha a megtakarításait akarja védeni az inflációs hatások ellen?

Dráguló hitelek

A jegybanki hivatalos statisztikák szerint a júniustól meginduló kamatemeléseknek köszönhetően a folyósított lakáshitelek átlagos kamatszintje a májusi 3,98 százalékról október végére 4,35 százalékra emelkedett, de ennél is beszédesebb, hogy december közepére már a legjobb adósok sem találnak 4 százalék alatt elérhető, piaci kamatozású lakáshitelt, a többségnek a money.hu adatai szerint inkább már 5-tel kezdődnek a banki hitelkamat-ajánlatok.

És a megtakarítások?

Az infláció tehát alaposan átrendezi a hitelpiacot, de mit csináljon az ember inflációs időkben, ha épp a statisztika másik oldalán áll, és megtakarítónak számít?

Első ránézésre sokan vannak így. A money.hu közlése szerint szeptember végén soha nem látott összegű, 63 804,2 milliárd forintnyi pénzügyi vagyon volt a lakosságnál. Bár a válaszadók 39 százalékának kisebb, 18 százalékának nagyobb anyagi megpróbáltatást okozott a pandémia, idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban – derült ki az Erste Csoport által megrendelt kutatásból.

Az első kilenc hónapban a friss megtakarítások volumene a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2622 milliárd forint volt, 16,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Mindehhez azért tegyük hozzá, hogy a felmérések szerint a lakosság 40 százaléka továbbra sem tud semmilyen összeget félretenni, s mind a már idézett Erste felmérés, mind az OTP Öngondoskodási Index felmérés azt mutatja, hogy sokan most kényszerből léptek a megtakarítás mezejére. Az OTP kutatás szerint az érintettek 25 százaléka a költések visszafogásából takarított meg új összegeket, ám ennek jó része nem volt tudatos, hiszen sokan azért spóroltak, mert nem volt hol elkölteni a pénzt. Az Erste felmérése szerint a válaszadók 27 százaléka lett kényszerű megtakarító, mert nem tudtak vagy nem akartak nagyobb vásárlásokra, befektetésekre költeni az elmúlt időszakban.

A párnaciha a széfünk

A legnagyobb gondot az okozza, hogy nem bánunk jól a megtakarításokkal. Az MNB statisztikái szerint a készpénzben lévő megtakarítások mennyisége 5713,7 milliárd forintos rekordra ugrott szeptember végére. A párnaciha pedig nem kamatozik.

Ennél is érdekesebb, hogy azok, akik legalább intézményes keretek között, nem a sublótban őrzik a pénzüket, ők is nagyban tesznek arra, hogy fialtassák pénzüket.

A magyar lakosság óriási összeget tart látra szóló vagy folyószámla betétben, a teljes összeg szeptember végén 9156 milliárd forint, számokban így néz ki:

A démonizált szó

A fő indok, ha azt kérdezzük az emberektől, hogy miért tartják otthon, vagy miért nem kötik le a pénzüket az, az, hogy nem tudják, mikor lesz szükségük a pénzre. Mintha a magyar ember szemében a betétek „feltörése” valami végletes, tiltott dolog lenne. Holott a betét feltörésekor csak az utolsó lekötési határidő óta ketyegő kamatot veszíthetjük, a pénzünk nem vész el egy ilyen lépésnél.

Annak köszönhetően ugyanakkor, hogy nem bankban tartjuk, vagy nem kötjük le a bankban tartott pénzünket az inflációs időkben családi szinten ezreket, nemzetgazdasági szinten milliárdokat veszítünk.

A látra szóló betéti kamatok ugyanis nem követik az inflációt, a rájuk adott átlagos kamat

• júliusban 0,03 százaléknál járt,
• augusztusban 0,05 százalék volt,
• hogy azután szeptemberben 0,04 százalékra csökkenjen,
• s októberben visszatérjünk megint 0,03 százalékhoz.

Nem jótékonykodnak

Az egyszerű olvasó persze felhorkanhat: miért ilyen gonoszak a bankok, miért nem fizetnek többet a pénzükért? A válasz nagyon egyszerű: a bank nem szociális intézmény, ha azt látja, hogy kamatfizetés nélkül is rengeteg pénz áll a számlákon, nincs rákényszerítve arra, hogy komolyabb pénzeket fizessen a megtakarítóknak. Tegyük hozzá, hogy a lakosság 9156 milliárd forintja mellett október végén a vállalatok is 7117 milliárd forintot parkoltattak a banki folyószámlákon mindenféle hozam nélkül. (Beszédes, hogy 2015-ben a lakossági látra szóló vagyon még 3000 milliárd forint alatt volt, s céges számlákon is csak 2000 milliárd csücsült tétlenül.)

A bankok pedig ezt az általunk gondatlanul a gondjaikra bízott pénzt az inflációs időkben a saját javukra még fialtatni is tudják. Egyrészt így lényegében kamatmentesen kapnak pénzt, amit a fenn már említett emelkedő hitelkamatok mellett kihelyezhetnek. De még ennél is kockázatmentesebb megoldás is létezik: hétről-hétre ezermilliárdokat raknak be a Magyar Nemzeti Bankba egyhetes betétbe, amelynek éves kamata ma 3,6 százalék. Az októberi 7,4 százalékos inflációhoz képest persze ez is szerény kamat, de – ellentétben azzal, amikor saját pénzünkről beszélünk – a bank nem veszít így az infláción, hanem ez tiszta nyereség, hiszen nem a saját pénzét kamatoztatja, hanem az emberektől és a vállalatoktól 0,03 százalékos kamatra kölcsönkért pénzt.

Mit lehet tenni?

Ha tehát eldöntöttük, hogy nem akarjuk tétlenül nézni, hogy az infláció vagy esetünkben a jóval beszédesebb hangzású pénzromlás évi 5-6 százalékot lecsípjen félretett pénzünk értékéből, többféle lehetőség közül választhatunk.

Lépni pedig azért kell, mert bár az infláció lassulni fog jövőre, még mindig magas szinten marad. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése 4,7-5,1 százalékos éves átlagos pénzromlással számol jövőre. Minden kamaton vagy hozamon megnyert forint az emiatt bekövetkező veszteségünket csökkenti.

I. A Klasszikus

Ha már a bankban van a pénzünk, akkor érdemes ott megdolgoztatni – vélik a money.hu szakértői. Azt, hogy egyre többen gondolják így, jól mutatja, hogy a lakossági lekötött betétek állománya októberben már 419 milliárd forintot tett ki, ami közel kétharmaddal magasabb összeg, mint a 2020. októberében mért 256,9 milliárd forint.

Igen, a lekötött betéti kamatok alacsonyak. De azért a kamatszint itt is emelkedik. Az MNB statisztikái a májusi 0,32 százalék után már 0,78 százalékos átlagos kamatot mutatott ki. Bizonyos feltételek teljesülése esetén – például a befektetendő pénz felének befektetési alapokba történő helyezése mellett, esetleg TBSZ számlához kapcsolódva -, illetve hosszú távú lekötés esetén a money.hu betét összehasonlító táblázata szerint a piacon már szép számmal elérhetőek 2 százalék feletti kamatot kínáló konstrukciók is. (A 3 és 5 éves lekötés esetén a kamatadó is csökkenhet, illetve kamatadó mentesen is megtakaríthatunk.) Ugyanakkor a feltétel nélküli, éven belüli, maximum éves megtakarítások esetén is megjelentek az 1 százalék feletti sávban ajánlatok, számuk pedig - annak ellenére, amit fentebb a bankok kényelmességéről írtunk - növekedni fog. Ha a folyószámlákon és látra szóló betétekben őrzött fenti összegek felét évi 1 százalékos kamatra elhelyeznék az emberek lekötött betétben, akkor a kamatadó megfizetése után évi 39 milliárd forinttal gyarapodna a vagyonuk.

A betéteknél lekötött összeg és futamidő fényében más és más kondíciók érvényesek. Ezek figyelembevételével ésszerű, ha a pénzünket úgy kötjük le, hogy a „vésztartalék” viszonylag hamar rendelkezésre álljon – az összeg leginkább mobilizálható részét e tekintetben érdemes rövid – 2-3 havonta megújuló – betétbe tenni. Ha hozzá kell nyúlni a pénzhez, csak ennek a résznek a kamatát veszítjük el.

A lekötött betéteknél vannak ennél kedvezőbb, kamatadómentes megoldások is, amelyek az év végén különösen nagy szerepet kapnak.

II. Ahol az állam adja a hozamot

Jó alternatíva az úgynevezett tartós befektetési számla (tbsz). A gyakorlatban úgy működik, hogy az év végéig befizetünk egy adott összeget. Jövőre pedig elindul az úgynevezett megtakarítási időszak, ezalatt a tartós befektetési számlák segítségével mindenki gyarapíthatja a pénzét. A tbsz számlákon állampapírok, befektetési alapok vagy akár rizikósabb, de adott esetben nagyobb hozammal kecsegtető részvények is tarthatóak. Számos bank a TBSZ számlákon elhelyezett pénzekre speciális magas kamatot kínáló betétet is kínál.

A tartós befektetési számla előnye, ha valaki 3 év után szeretné felvenni a teljes összeget, akkor csak 10 százalék kamatadót kell fizetnie a nyereség vagy hozam után, ha viszont 5 évig “kibírja”, akkor adómentesen juthat hozzá a megtakarításához. (Természetesen 3 éven belül is hozzáférhetnek az érintettek a megtakarításukhoz, ebben az esetben azonban 15 százalékos a kamatadó adókulcsa.

A tbsz mellett vannak más megtakarítások is, amelyek év végén szintén előtérbe kerülnek – főleg az adóoptimalizálás miatt. Vannak pénztári - önkéntes nyugdíjkasszás és egészségkasszás - megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások, amelyeknél az befizetések után 20 százalékos adó-visszatérítés jár. A pénztári szolgáltatások esetében maximum 150 ezer, a nyugdíjbiztosítások esetében maximum 130 ezer forint adókedvezmény érehető el adóvisszatérítés formájában. Egy takarékoskodó több jogcímen maximum 280 adó-visszatérítést kaphat. Bár a visszatérítés a nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás esetén kötött – hiszen a nyugdíjcélú megtakarítást biztosító számlára kerül a pénz, de például az egészségpénztári számlára visszautalt pénz már a megérkezése után újra felhasználható egészségcélú kiadások finanszírozására. Ennek ellenére a befizetéseknél érdemes az adóvisszatérítést hozamként értelmezni.

Az idei év ugyanakkor nem túl optimális helyzetet teremt a pénztári és biztosítási megtakarítások esetében, miután a családosok szja-visszatérítéséről szóló szabály úgy rendelkezik, hogy az önkéntes pénztári és biztosítói befizetések után igényelhető 20 százalékos adó-visszatérítést az ügyfelek csak a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítése után megmaradt, összevont adóalapjának megfizetett személyi jövedelemadója erejéig igényelhetik. Azaz csak abban az esetben lehet majd az 1,9 millió szja-visszatérítésre jogosultnak érvényesítenie az öngondoskodási célú befizetések utáni adóvisszatérítést, ha az átlagbérnél többet kerestek és így a 809 ezer forintban maximált szja visszatérítésnél magasabb szja befizetésük keletkezik az idei év után.

A biztosítók és a pénztárak egyelőre óvatosan nyilatkoztak arról, hogy a változás milyen mértékben veti majd vissza az év végi befizetéseket. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége Váradi Péter, a Prémium Nyugdíjpénztár vezetője szerint előzetesen 10 százalékkal kisebb év végi feltöltéssel számolt. Mindez annak fényében komoly tétel, hogy a pénztári és nyugdíjbiztosítási befizetéseknek akár 40 százaléka is az év utolsó negyedévében szokott realizálódni.

Ami most hátrány, az jövőre előny lehet. A visszakapott szja-befizetés ugyanis – amely persze, új beruházást finanszírozhat, de önerő lehet egy új hitelnél, illetve akár a korábban felvett hitelek „ingyenessé” tételét is lehetővé teheti – 2022-ben jó alapot jelenthet a nyugdíj- és egészségpénztári vagy épp a nyugdíjbiztosítási befizetések felfuttatására. Ha valaki ugyanis a NAV-tól érkező visszautalást forgatja be ilyen termékekbe, lényegében adókedvezményből lesz jogosult 2023-ban igénybe venni a 20 százalékos adó-visszatérítés, tehát kétszer kap pénzt az államtól. Aligha lehet véletlen, hogy az Union Biztosító már most bejelentette, hogy jövő tavasszal, a február-áprilisi időszakra kampányt indítanak, amiben a kisgyermekes családok által megkapott adóvisszatérítés tudatos befektetésére adnak tanácsot az érintetteknek.

Az elmúlt évek lakossági sztár befektetése a lakossági állampapír volt. 2021. október végén a forint lakossági állampapírok állománya 9777,7 milliárd forintra volt, csak az idei évben 606 milliárd forinttal nőtt az állomány. Ugyanakkor a korábbi imádott befektetést is megtépázta az inflációs környezet, októberben már csak minimális 1,2 milliárd forint értékű volt az állomány épülés.

Ennek fő oka, hogy a lakossági állampapírok 60 százalékát 5827 milliárd forintot kitevő, csak magánszemélyek által vásárolható, ötéves futamidejű Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) éves átlagban 4,95 százalékos hozamszintje már nem olyan vonzó a szeptember 5,5, az októberi 6,5 és főleg nem a novemberi 7,4 százalékos inflációhoz képest.

Az állampapírok esetében ugyanakkor van mód arra, hogy védjük pénzünket az infláció nyújtotta hatásoktól. Erre kiváló megoldás lehet az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). Itt a mindenkori inflációra rakódik kamatprémium, ami 3 éves futamidőnél 75 bázispont, 5 éves papír esetében 1,25 százalék. Ugyanakkor jó, ha tudjuk, az inflációs hatást évente a kamatperiódus fordulónapján határozzák meg, aminek alapja a megelőző naptári év inflációja. Így a 2021-es, várhatóan 5 százalék feletti kamatbázist biztosító infláció teljesen csak 2022. második felétől javítja a jelenleg a 2020-as inflációs szint alapján mért 3,3 százalékos alaphozamot.

December elején debütált két, már most is magas hozamot kínáló, csak lakossági ügyfeleknek ajánlott konstrukció. A Prémium Euró Magyar Állampapírok (PEMÁP) új sorozatában választhatunk 2025-ben, illetve 2027-ben lejáró konstukciókat. A lényegében 3 éves lejáratú – hiszen pár nap múlva már 2022-t írunk – 3,9, az ötéves konstrukció 4,4 százalékos kamattal kecsegtet az induláskor. A piacot jobban figyelők persze jelzik, hogy a magas kamatot itt az eurózóna 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között mért inflációja okozza, mivel a kamatprémium mértéke a korábbi PEMÁP konstrukciókkal összevetve 0,5, illetve 1 százalékra csökkent. Ennek ellenére a piacon elérhető többi állampapír hozamánál jelenleg magasabb megtakarítást kínál. Azon viszont mindenképp érdemes elgondolkodni, hogy vajon mi vár a forintra. Sokan gondolják úgy, hogy tovább gyengül az árfolyam, mások szerint viszont itt az ideje az árfolyam korrekciójának. Ha a mostani szintekhez képest erősödik a forint, az a PEMÁP segítségével elnyerhető hozamot emészti fel.

Bármelyik állampapírt is választjuk ugyanakkor, a megtakarítás nagy vonzereje, hogy az elért hozam után nem kell megfizetni a 15 százalékos kamatadót. Hátránya viszont, hogy a lejárat előtti „sima” visszaváltásnak komoly díja van. A PMÁP és a PEMÁP esetében ennek díja 2 százalék. A MÁP+ esetében ugyanakkor a kamatfordulón és az azt követő öt napon belüli visszaváltásnak nincs költsége, minden más alkalommal a többi állampapírhoz képest csekély, mindössze 0,25 százalékos költséggel számolhatunk.

A Babakötvény egy speciális állampapír, amelyet minden 18. életévét még be nem töltött gyermek nevére lehet nyitni a Magyar Államkincstárnál. A magyar állam minden 2006. január 1. után született gyermek számára annak születésekor 42 500 forintos életkezdési támogatást ad, amit egy minimális kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez az induló összeg a gyermek nevére szóló számlára kerüljön és ott Babakötvényben kamatozzon egy ún. Start-értékpapírszámlát kell nyitni a Magyar Államkincstárban. A 2006. január 1. előtt született belföldi és 2017. július 1. előtt született külföldi, 18. életévét még be nem töltött gyermekek számára is lehet Babakötvényben megtakarítani, egyetlen feltétel, hogy leghamarabb a Start számla megnyitása után három évvel vehető fel a megtakarítás.

A befizetések után az állam 10 százalékos, maximum 6000 forintos jóváírást is ad, ezt az összeget 2022-ben a duplájára, 12 000 forintra emelik.

Az állami támogatás is szép dolog, ám ennél kedvezőbb, hogy a Babakötvény mindenkori hozama az infláció +3 százalék. Ezzel ez a legkomolyabb kockázatmentes hozamot, egyben pénzünk értékállóságát biztosító befektetési forma.

A legnagyobb vonzerő, hogy a Babakötvénybe bármekkora összeg elhelyezhető. Fontos tudni, hogy a számlára befizetés csak a gyermek 18. életévének betöltéséig lehetséges. Ezt követően a számlára történő befizetésre már nincs mód, azonban a számlán lévő pénz a befizetés évében kibocsátott Babakötvény 18 éves lejáratáig tovább kamatoznak, ha nem veszik fel. Az első sorozat (2032/S) a 2014. január 31-ig született, a Magyar Államkincstárnál Start-értékpapírszámlával rendelkező gyermekek javára vásárolható, s így 2032-ig kamatozik.

A magas kamat ellenére a megoldás kockázata, hogy a megtakarított összeg felvételére nagykorúságának elérése után gyermekünk lesz jogosult. Aki tehát nem csak a gyermek örökségét, de esetleg a család vagyonát is Babakötvényben tervezi fialtatni, annak jóban kell lennie a trónörökössel, nehogy a friss nagykorú lelépjen a családi arannyal.

III. Mélyvíz – befektetőknek

Október végéig a hazai állampapír állomány 675,1 milliárd forinttal bővült. Ettől alig maradt el a befektetési alapok állományának változás 601,2 milliárd forinttal nőtt a különböző befektetési alapokban nyilvántartott összeg, összességében pedig 4633 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást tartottak a magyarok ebben az instrumentumba. Noha az alapok szinte minden kockázati típusban kínálnak befektetési lehetőséget, ám a vagyon az elmúlt hónapokban a részvényalapokban növekedett leginkább, de ennek – miként lejjebb lesz róla szó – jelentékeny részben az árfolyamemelkedés, s nem az új beérkező pénzekben kell keresni az okát. A második legnagyobb állománnyal a vegyes alapok büszkélkedhetnek, ráadásul az idei állománybővülés 60 százaléka köthető ezekhez a konstrukciókhoz.

Trendek persze itt vannak. A legújabb hívószó a fenntarthatóság. A Bloomberg elemzése szerint a környezetvédelmi, társadalmi és etikus vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő (ESG) befektetések állománya a 2018-as 23 ezermilliárd dollárról 2025-re 53 ezermilliárdra emelkedhet – más kutatások szerint az ESG szempontokat is figyelembevevő befektetések állománya több mint háromszorosára nőtt az elmúlt tíz évben, s már ma is megközelíti a 40 ezer milliárd dolláros értéket. (A különbséget az adhatja, hogy az ESG befektetések zöme csak bizonyos súlyú fenntartható állományt ír el, ma még ritka a teljesen tiszta ESG befektetés.)

A fenti számok azt mutatják, hogy egyre többen tartják fontosnak azt, hogy a befektetések terén is környezet tudatosak legyenek. A potenciális befektetők emelkedő száma új és új cégek belépését hozza. (Már csak azért is, mert a szabályozók egyre inkább megdrágítják a nem környezettudatos cégek életét. Drágábban kapnak például hitelt, vagy – a jelenlegi példánál maradva - azzal számolhatnak, hogy kimaradhatnak a befektetők által preferált körből.) Mindez új és új ESG alapok elindulását ösztönzi.

Figyelmeztető ugyanakkor – miként erre a közelmúltban a KPMG szakértői is felhívták a figyelmet – komoly gondot jelent, hogy nincs egységes mérés a fenntarthatóság és környezettudatosság kérdésében. Az ESG – környezeti, társadalmi, irányítási – fenntarthatósági kérdésekből az energetikai szabályok még csak-csak mérhetőek, a többi fenntarthatósági kérdéskörből ugyanakkor még hiányoznak az objektív mérőszámok. Mindez nehézzé teszi az ESG befektetések valós értékelését.

Október végére történelmi rekordot döntött a lakosság részvényállománya: eddig nem volt példa arra, hogy 1000 milliárd forintot meghaladó összegű részvény legyen hazai magánszemélyek birtokában. Az idei állománynövekedés a 250 milliárd forintot közelíti, ám fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az MNB adatai azt mutatják: az új csúcs nem az új pénzeknek köszönhető, a piacot az árfolyamok emelkedése hajtotta. E tekintetben viszont nem sok jót ígér, hogy a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX a november 4-i 55 953 pontos történelmi csúcsából mára már 9 százalékot vesztett. A novemberi részvénystatisztikák jó eséllyel méretes csökkenést mutatnak majd.

Sajátos tapasztalat, hogy a háztartások ellentétesen gondolkodnak, mint a piac profijai. A befektetők esésben kezdenek vételben gondolkodni és felfelé menő piacon eladnak. A részvényekben gondolkodó háziasszonyok – akikhez késve érnek el a sikersztorik – jellemzően a részvények felfelé menő szakaszának végén szállnak be a piacba, így ők szerényebb mértékben részesülnek a tőzsdei rallyk hasznából. Ellenben eső piacon hajlamosak a pánikra és beleadnak az eső piacba a veszteségtől menekülve. Ezzel azonban azonnal realizálják a tőzsdei veszteséget.

A piacon nincsenek egyértelmű vélekedések arról, merre is indulhatnak el a részvények. Vannak szektorok, amelyeknek jellemzően jól jön, ha van infláció – ide tartozik például a bankszektor -, más iparágaknak viszont nem jön jól, ha a fizetőképes kereslet a pénzromlás miatt csökken. De miután a mostani piaci környezet ahogy az induláskor említettük egy közel másfél évtizedes inflációmentes időszakot zár le, túl sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, mi is vár a gazdaságokra és a részvénypiacokra.