Mi történik egy perc alatt az interneten?

Mindennapi életünkben is sok minden történhet egy perc alatt, de ha felmérjük az egyszerre történő internetes tevékenységek mélységét, az igazán rendkívüli. Ma körülbelül ötmilliárd internetfelhasználó létezik szerte a világon, a Domo éves infografikája pedig azt rögzíti, hogy egy adott percben mekkora tevékenység zajlik. A digitális világcégek milliókat keresnek rajtunk percenként, sőt már saját pénzügyi szolgáltatásokban gondolkodnak, amivel rendszerükön belül lehetne fizetni. Ezzel ugyanakkor több gond is van.

Hordozható eszközökön netezünk a legtöbben

A 2021 júliusában mért adatok szerint a világ népességének 65 százalékának volt internethozzáférése, ami körülbelül 5,17 millió felhasználót jelent, és januárhoz képest ez a szám tíz százalékot emelkedett – leginkább a pandémiás hatásoknak köszönhetően. Érdekesség, hogy világszerte átlagosan a férfiak 62 százaléka használja az internetet, szemben a nők 57 százalékával.

Fék nélkül száguldunk a neten, irdatlan pénzt termelünk a cégeknek

A világ digitális tevékenységének középpontjában azok a mindennapi szolgáltatások és alkalmazások állnak, amelyek életünk alapvető elemeivé váltak, ezek együttesen pedig elképzelhetetlen mennyiségű felhasználói tevékenységet és kapcsolódó adatot termelnek.

Íme néhány kulcsfontosságú adat arról, mi történik egy perc alatt:

• az Amazonon 283 ezer dollárt költenek a vásárlók;
• 12 millió ember küld iMessage-et;
• hatmillió ember vásárol valamit online;
• a Slack-felhasználók 148 ezer üzenetet küldenek;
• a Microsoft Teamshez éppen százezer ember kapcsolódik;
• a YouTube-on 694 ezer videót néznek;
• a Facebook Live-videóknak 44 millió nézőjük van;
• a Instagram-felhasználók 65 ezer fényképet töltenek fel;
• a TikTokon 167 millió videót néznek.

Ahogy a fenti felsorolásból kitűnik, a Big Tech-cégek jelentős befolyást gyakorolnak életünkre. Ezt a befolyást egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni, ráadásul egyre nagyobb média- és politikai figyelmet is kelt.

S hogy a legnagyobbak mennyit keresnek egy perc alatt? Íme:

Vállalat	Bevétel/perc (dollár)	Piaci kapitalizáció (milliárd dollár)
Amazon	955 517	1 840
Apple	848 090	2 460
Alphabet (Google)	433 014	1 840
Microsoft	327 823	2 310
Facebook	213 628	926
Tesla	81 766	1 010
Netflix	50 566	298

A két fenti ábra világossá teszi, hogy a cégek bevételét az internetes tevékenységek határozzák meg. A Google eszement bevétele sem véletlen: a percenkénti 5,7 millió keresés percenkénti 433 ezer dolláros bevételt eredményez.

Kétévente megduplázzuk az adatokat

Mivel a felmérések szerint a digitális univerzumban az adatok és az információk mennyisége kétévente megduplázódik, érdemes megnézni, hogy az egyes területeken miként változott az internetes tevékenység, ha egyetlen percet vizsgálunk.

• Snapchat: 2016-ban 527 ezer/perc feltöltött fotó vs. 2021-ben kétmillió
• Twitter: 2017-ben 452 ezer bejegyzés/perc vs. 2021-ben 575 ezer
• Online vásárlás: 2018-ban 863 ezer dollár/perc vs. 2021-ben kétmillió
• Netflix: 2020-ban 404 ezer streamelt tartalom/perc vs. 2021-ben 452 ezer

Van hova nőni

Nem pusztán a tevékenységek száma pörög őrült sebességgel, hanem a felhasználók száma is. Míg 1993-ban mindössze 14 millió internetfelhasználó létezett a világon, addig ma csak Chilében van 14 millió user.

És a piacnak még mindig van mozgástere! Nézzük a merítési lehetőséget:

Rangsor	Ország / terület	Kapcsolat nélküli emberek száma	Népességarány
1.	India	685 591 071	50%
2.	Kína	582 063 733	41%
3.	Pakisztán	142 347 735	65%
4.	Nigéria	118 059 925	58%
5.	Banglades	97 427 352	59%
6.	Indonézia	96 709 226	36%
7.	Etiópia	92 385 728	81%
8.	Kongó	71 823 319	81%
9.	Brazília	61 423 295	29%
10.	Egyiptom	46 626 170	46%

A felmérések szerint 2021-ben több mint ötszázmillióval nőtt globálisan a felhasználók száma, ami nagyjából 11 százalékos növekedést jelent a 2020-as 4,5 milliárd userhez képest. Ez 950 új internetezőt jelent percenként. A még mindig offline – több mint kétmilliárd – ember 96 százaléka fejlődő országokban él, de megfelelő infrastruktúra kiépítésével további embereket lehet behozni a világhálóra, ők jelenthetik a következő milliárdos növekedést. Ezekből kiindulva a jövő percenkénti számai még elképesztőbbek lesznek.

Már a pénzünket is akarják

Az érintett cégek ugyanakkor a közelmúlt hírei szerint nemcsak keresni akarnak az embereken, de a pénzüket is használnák. Ilyen irányú megoldások fejlesztése figyelhető meg egyes technológiai világcégeknél és piactereknél – sajtóhírek szerint a legnagyobb gondban például Kína van, ahol a fizetések egyre komolyabb része az Alipay-szolgáltatáson és a hozzá hasonló rendszereken keresztül bonyolódik. De voltak hírek arról, hogy a Facebook is saját „pénz”, a libra kibocsátásán gondolkodik.

Az érintett cégek törekvése érthető, és ha belegondolunk, hogy ők már megteremtették saját digitális világukat, könnyű rámondanunk, hogy az általuk kínált digitális pénzügyi megoldások olcsóbbak, gyorsabbak, könnyebb hozzáférést biztosítanak az embereknek. Ugyanakkor – és erre figyelmeztetett Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és a FinTech-szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója – épp a gyors és könnyű hozzáférés okozza azokat a problémákat, hogy sok esetben a felhasználó nincs tisztában azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó szervezet valójában bank-e vagy egyéb szolgáltató. Ez pedig azért fontos kérdés, mert bizony sok elektronikus pénzügyi megoldást biztosító társaságra nem vonatkoznak olyan szigorú fogyasztóvédelmi előírások, mint a bankokra – például a betétbiztosítás csak a bankokban tartott pénzekre vonatkozik.

Ennél is komolyabb gondot jelenthet az, ha az érintett szolgáltatók valóban elindulnak, nagyon komoly kockázatot jelent majd, hogy olyan zárt fizetési rendszerek alakulnak ki, ahová könnyű lehet a belépés és a rendszeren belüli vásárlás. De adott esetben a pénzünk kivétele már sokkal bonyolultabb, hiszen a rendszerben forgó összegek nem vagy csak nehezen válthatók vissza hagyományos pénzre. Emiatt nem teljesül a pénz azon ismérve, hogy szabadon használható fel.

A csalások felgöngyölítésében gond lehet a méret

Adódik a kérdés: milyen módon bízzunk meg azokban a rendszerekben, amelyek méretüknél fogva már nem bizonyos, hogy alkalmasak arra, hogy alaptevékenységükben kiszűrjék a visszaéléseket? Az idei karácsonyi szezon bankkártyás csalásainak egyik legfelkapottabb módja az a közösségi hálón terjedő kampány, amikor a csalók nagy kereskedelmi cégek vagy gyártók nevével és logójával visszaélve hirdetnek rendkívül komoly, akár kilencvenszázalékos árkedvezménnyel olyan termékeket, amelyek pont ideálisak a fa alá. Hasonló volt korábban is, a rendőrök Ray Ban-es csalásoknak nevezték el, hiszen a legtöbbször márkás szemüveget kínáltak a közösségi háló piacterén, ám az áru általában nem érkezett meg, vagy gyenge minőségű másolatot kaptunk. Reklamációnkra a „szolgáltató” visszautalta a pénzt, ám az igazi cél bankkártyaadataink megszerzése volt. Most a helyzet alapvetően más. Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen tartott tájékoztatón beszélt arról, hogy a megtévesztés itt az, hogy a kártyás fizetés nem a termék megvásárlására irányul, hanem regisztrációs tranzakció, amivel a kártyabirtokos egy nyereményjátékra regisztrál, amelynek során megnyerhető a kínált termék. (Ez a leírásban apró betűvel látszik is, ám az emberek nem olvassák el.) A szolgáltatásnak havi díja van, így a következő hónapban esedékes díjat automatikusan fogják terhelni a kártyabirtokos számláján.