Visszajöhet a 30 százalékos thm-ek kora

„A gazdaságpolitikai döntéshozók hozzáállása a pandémiához bizonyosan változik az idén, egyre kevésbé élik majd meg krízisként a Covidot, így nem számítunk sem a magyar, sem a nemzetközi gazdaságban érdemi járványügyi szigorításra” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A fentiek ellenére a szakember szerint továbbra is komoly kockázat, hogy az egyes járványhullámok a különböző gazdaságpolitikai centrumokban eltérő időpontban jelentkeznek, amikre a kormányok eltérő mértékű válaszokat adnak. Épp ez az összehangolatlanság volt a fő oka a globális beszállítói láncok eltömődésének. Idén azonban ezek az anomáliák megszűnhetnek. Ez Magyarország számára jó hír, hiszen komoly kitettségünk van az autóipar esetében, ahol elsősorban a félvezetőgyártók hiánya komoly problémaként jelentkezett.

Miután mind az USA-ban, mind az eurózónában 4 százalék feletti gazdasági növekedés várható az idén, nem meglepő, hogy a magyar gazdaság a Raiffeisen alappályája szerint 4,5 százalékos növekedésre lesz képes 2022-ben. A kedvező jelek már láthatók, a Beszerzési Menedzser Index decemberi emelkedése már kifejezetten jó hír.

Túl az inflációs csúcson

A gazdasági környezet támogatóbb az árfolyam szempontjából, így stabilabb, a mainál kicsit erősebb forint árfolyammal számolnak a Raiffeisen szakértői.

Az infláció az elmúlt év végén már csúcsra jutott a 7,4 százalékos novemberi és decemberi értékkel Török Zoltán szerint, ugyanakkor a maginfláció esetében még nem biztos, hogy a csúcson vagyunk. Az év egészére nézve a Raiffeisen 5,4 százalékos éves inflációval számol, de a kockázatok inkább felfelé mutatók.

Nagyot drágulnak majd a hitelek

A Raiffeisen most 5,3 százalékos szinten várja az irányadó kamat tetőzését a második negyedévben. Ez további 130 bázispontos kamatemelést jelent. A money.hu számításai szerint ez annak fényében okozhat komoly gondokat a hitelek esetében, hogy a kölcsönök kamatbázisául szolgáló pénzpiaci kamatlábak egyre gyorsuló mértékben emelkedtek – január 19-én az 5 és a 20 éves referenciakamat (BIRS) értéke is 5 százalék fölé jutott, és a 10 éves BIRS értéke is 4,97 százalék – 4 százalékos irányadó kamat mellett. A lakáshitelek kamatai ezt még messze nem követték le, így a kamatfelár – az az összeg, amely a bankok kihelyezési kockázatának árát, a kölcsönnyújtás költségeit és a pénzintézet hasznát fedezi – sok esetben eltűnt, vagy messze egyszázalékos érték alá szorult. Számos bank az aktuális BIRS-érték alatt kínál hitelt – a money.hu kalkulátorában az 5, 10 és 20 évre fixált jelzáloghitelek esetében is 3-3 bank ad jelenleg 5 százalékos kamat alatt 10 millió forintos kölcsönt 10 éves futamidőre a legjobb ügyfeleknek. Ez a helyzet sokáig nem tartható fenn.

A következő hetekben épp ezért az irányadó kamatok további emelkedése mellé a kamatfelárak növekedése is várható, ez pedig számottevően tovább drágítja majd az új piaci lakáshiteleket. (Eközben a kamatemelkedés a személyi hitelek piacán is elindult a money.hu adatai szerint.)

A meglévő hiteleknél a fixált kamatok védelmet jelenthetnek, a változó kamatozású hiteleseket pedig a kamatstop mentesíti a kamatemelkedés minimum 10 százalékos törlesztőrészlet-emelést okozó hatásaitól. Ám a 6 hónap mesterségesen lenyomott törlesztőrészlet fizetése – és nagyjából 60 ezer forint megspórolása után – drasztikusabb, akár 20-25 százalékkal is megemelkedő törlesztőrészlettel találkozhatnak majd az érintett hitelesek. A hitelezési szakportál szerint épp ezért a kamatstopban lévőknek mihamarabb érdemes lenne fix hitelre váltaniuk – már csak azért is, mert a jelenleg a nem top hiteleseknek ajánlott kamatfelár is a töredéke a korábbi hitelnél a referenciakamatra rákért összegnek. Így összességében egy hitelcserével a futamidő végéig fix törlesztés mellett is a kamatstopnál alacsonyabb havi törlesztőrészlet érhető el.

Jöhet a 45 százalékos thm

Mindenki másnak is rossz hír lehet, hogy az MNB szándéka az, hogy az irányadó és az alapkamatot év közben összezárja. Ezért a jelenleg 2,4 százalékon álló alapkamat komolyabb emelkedése várható a következő hónapokban. Mindez a hitelpiac más területein okozhat drágulást. A fogyasztási hitelek esetében a jogszabály kiköti, hogy azok teljes hiteldíj mutatója (thm) nem haladhatja meg a mindenkori alapkamat +24 százalékos mértéket. Ha valóban 5,3 százalékra jut az alapkamat, akkor a személyi kölcsönök kamata megközelítheti a 30 százalékot. A hitelkártya és a folyószámlahitelek esetében ennél is megengedőbb a jogszabály, ott a jegybanki alapkamat +39 százaléka lehet a kamatplafon, szóval eljöhetnek a 45 százalékos thm-ek napjai. Emellett például a köztartozások utáni és egyéb büntetőkamatok – amelyeket sok esetben a jegybanki alapkamat kétszeresében határoznak meg – is évi 10 százalék fölé emelkedhetnek.