Rengeteg autó tűnt el a magyar piacról, Európa végén kullogunk

Nagyon rosszkor jöttek a koronavírus-járvány utóhatásaként jelentkező ellátási gondok, főleg a chiphiány, valamint az alapanyag-drágulás az európai, így a magyar autópiac számára is. 2021 elején még arra lehetett számítani, hogy a pandémia okozta sokk miatt 2020-ban gyenge számokat produkáló újautó-eladások emelkedőre kerülnek, ám az említett chiphiány miatt a gyártók nem tudták biztosítani a felfutó keresletnek megfelelő kínálatot. Emiatt és az új környezetvédelmi normák bevezetése nyomán feljebb ment az új autók ára. A hiányuk pedig a használt autók iránti keresletet is megdobta, ami szintén komoly drágulással járt.

Rengeteg autó „eltűnt”

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatai alapján tavaly decemberben alig több mint 795 ezer új autó kelt el az EU-s piacokon, 23 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A múlt év utolsó hónapja sorrendben a hatodik hónap volt, amikor csökkentek az eladások. Ezek után nem meglepő, hogy

Plasztikusabban látszik az új autók piacának zsugorodása a 2019-es adatokhoz képest, akkor ugyanis 13 millió új autó kelt el. Vagyis tavaly lényegében eltűnt az újautó-piac negyede.

Itthon sem jobb a helyzet

A magyar adatok első ránézésre összhangban vannak az uniós adatokkal. Tavaly a magyar piacon kevesebb mint 122 ezer új autót helyeztek forgalomba, ami közel 5 százalékos mínuszt jelent 2020-hoz képest. A 2019-es, közel 156 ezer darabos szinttől több mint 20 százalékkal marad el.

Az említett darabszámoknál figyelembe kell venni, hogy ennél kevesebb új autó került ténylegesen a magyar utakra. A fenti számokból ugyanis még lejönnek a forgalomba helyezés utáni hat hónapon belül kivont autók, amelyek döntő része reexportra került, vagy épp azért vonták ki a forgalomból, mert bérletből visszavették őket. A Magyar Gépjárműimportőrök adatai szerint a forgalomból való kivonás jelentős tétel: a közel 122 ezer új autó negyedére ez a sors várt tavaly.

Felzárkózási pálya tört meg

A gyenge autópiaci számok egyébként a növekvő trend után következnek. 2016-tól 2020-ig folyamatosan nőtt az európai uniós országokban használatban lévő személyautók száma:

• 229 millió darabról 246 millióra nőtt, vagyis 7 százalékos volt a többlet öt év alatt.
• Ehhez képest Magyarország sokkal nagyobb tempójú bővülést ért el: 2016-ban 3,31 millió autót tartott nyilván az ACEA, ezzel szemben 2020-ban 3,92 millió autó volt regisztrálva. Ez 18 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ütem tehát az uniós átlag két és félszerese volt.

Európa végén kullogunk

A piac bővülése mellett a lakosságarányos adatok is jelentős növekedést mutatnak, ám még így is az uniós lista hátsó felében van a magyar piac.

• 2016-ban 1000 magyar lakosra 337 autó jutott, 2020-ban már 401. Azaz 19 százalékkal javult a mutató.
• Ezzel szemben az uniós átlag 2020-ban 466 darab volt 1000 főre vetítve. A lista élén Luxemburg állt 2020-ban, majdnem 700 gépjárművel.
• Meglepő lehet, de a listán harmadik helyen áll Lengyelország 662 gépjárművel.

A környező országok közül

• Szlovéniában 598 darab,
• Ausztriában 572 darab,
• Csehországban 573 darab,
• Szlovákiában 448 darab,
• Romániában pedig 376 autó

jutott 1000 lakosra 2020-ban.

Magyarországon nemcsak a régióhoz, de az EU egészéhez képest is rossz a motorizáltság foka: Románia és Lettország után nálunk fut lakosságarányosan a legkevesebb gépjármű.

Aggastyán lett a magyar autópark

Bár a növekedés a pandémia időszakában látványos volt Magyarországon, de közben a magyarországi autópark átlagéletkora emelkedett. A 2008-as válságot követő években bezuhant az újautó-értékesítés, felfutott a használt gépjárművek magyarországi importja. Ez pedig komoly nyomot hagyott a statisztikákon. Ráadásul a gazdaság talpra állásával sem szűnt meg, csak lassult ez a negatív trend. Ennek köszönhetően

Ez az adat messze elmarad a kétezres évek közepén mért alig több mint 10 éves rekordértékektől.

Lesz fellendülés, de mi lesz az árakkal?

Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy mikor rendeződik a helyzet a chipszállításban, ezzel összefüggésben az autógyártásban és a komplett autópiacon. Ha viszont újra beindulnak a gyártósorok, újabb kihívásokkal lehet majd találkozni. Nagy kérdés lesz így az is, hogy az inflációs környezet mennyire fogja majd vissza a piacon remélhetően újra megjelenő kínálat ellenére a keresletet. Ekkor majd az válhat a legnagyobb problémává, hogy a kereslet visszaesését az emelkedő költségek ellenére miként tudják majd az árak mérséklésével csökkenteni a gyártók. Azzal nagyjából mindenki egyetért, hogy a beinduló szerelőszalagok nyomán a használtautó-piacon drasztikus árcsökkenés várható.

A hiteldrágulás beteheti a kaput

A magyar autópiaci kilátásoknál azt is figyelembe kell venni, hogy az emelkedő kamatkörnyezet is hatással lehet az autópiac alakulására. Az utóbbi években ugyanis trónfosztás történt: a korábban általánosnak mondható lízingfinanszírozás helyett sokan szabadon felhasználható személyi kölcsönből vásároltak új vagy használt kocsit. A személyi kölcsönök pedig könnyen elérhető és olcsó hitelek voltak, most azonban drágulás indult. Sok banknál ma már akár 200 bázisponttal is magasabb ajánlatot kapunk, ha személyi kölcsönt igénylünk, mint decemberben. Ez ellen annyit lehet tenni, hogy a bankok közötti versenyt kihasználják az autópiacra tartó vevőjelöltek, hiszen az eltérő időben kamatot emelő piaci szereplőknek köszönhetően a kamat- és így a törlesztőrészlet-különbségek tetemesek lehetnek a személyi kölcsönök között. Egy, az ajánlatok összehasonlítása után kiválasztott személyi kölcsön esetében – ha előrehozzuk a személyi kölcsön felvételét – akár több százezer forintot spórolhatunk ahhoz képest, ha csak hónapok múlva igénylünk kölcsönt.