Megdöbbentő, de a hitelek bizonyítják a mondás igazát: „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra”

Az év első két hónapja hagyományosan nem a fogyasztási hitelek, a személyi kölcsönök csúcshónapja. A karácsony ajándékozás és kiköltekezés után az emberek az év elején általában összébb húzzák magukat, s a téli időszakban nem is nagyon lehet és kell olyan beruházásba kezdeni, amihez kölcsön felvételére lenne szükség. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2019-ben januárban 50, februárban 58 milliárd forint fogyasztási hitelt folyósítottak a bankok ügyfeleiknek, márciustól 69 milliárd volt a legkisebb havi kibocsátás. Egy évvel ezt követően, 2020 elején 110-130 milliárdra esett vissza a 2019 végi közel 200 milliárd forintos forgalom – pedig az első két hónapba még nem szólt bele a pandémia. Tavaly a január 23, a február 31 milliárd forintos forgalmat hozott a szűken vett személyihitel-piacon, s bár a személyi kölcsönök piaca tavaly a várakozások alatt teljesített, a következő hónapokban minimum 20 százalékkal nagyobb összegű hitelt vettek fel az emberek. 

Nem figyeltek a drágulásra

Az idei év azonban más lehet, mint a korábbi évek. A bankok a tavalyi év végéig nem érvényesítették személyikölcsön-kamataikban a jegybank tavaly júniusban elindított és novemberben lépést váltó kamatemelési ciklusának hatásait – emlékeztettek a money.hu szakértői. Mindennek eredményeképp az a furcsa helyzet állt elő, hogy – miközben például a lakáshitelpiacon folyamatos volt a banki ajánlatok drágulása – augusztushoz képest 16 bázisponttal alacsonyabb, 11,74 százalékos átlagkamaton folyósították novemberben a személyi kölcsönöket a bankok. 

Nincs már ok arra, hogy ne emeljenek

Miután a várt, karácsony előtti hitelfelvételi hullám így is elmaradt, az új évre fordulva már nem igazán volt értelme fenntartani az alacsony kamatokat. Januárban tehát elindult a kamatemelés. Az év eleje óta a Cofidis, az Erste, a K&H, a CIB, a Takarékbank, az MKB, a Budapest Bank, a Provident, a Raiffeisen és a Cetelem is emelte személyikölcsön-kamatait. A személyi kölcsönök piacán ráadásul viszonylag nagyok a kamatlépések, a drágulásoknál szép számmal találunk 200–500 bázispontos emelést.

A money.hu szakértői szerint a kamatemelkedés egyértelműen felgyorsulhat februártól, köszönhetően annak, hogy a jegybank elég egyértelmű üzenetet küldött a piacnak, hogy az irányadó kamat bizony 5 százalék közelébe, akár a fölé is emelkedhet az első félév végére.

Magasabb jövedelem kell a topkamathoz

Ugyanakkor a személyihitel-piac ma még ott tart, mint ahol a lakáshitelpiac tartott a múlt év őszének elején. Vagyis a banki drágítások még messze nem tarolják le a korábbi kedvező ajánlatokat, a bankok csak bizonyos sávokban drágítanak. Egyre gyakoribb az a megoldás, hogy a legjobb ajánlat kamata változatlan marad, ám annak eléréséhez a korábbinál magasabb jövedelemre van szükség.

Jól mutatja mindezt, hogy a money.hu adatai szerint a piacon legjobb ajánlatot adó öt bank ajánlata egy 5 millió forintos, 5 éves törlesztési idővel rendelkező hiteligényre ugyanúgy 6,95–7,5 százalékos kamatsávban mozog, mint október végén. A nagy különbség az, hogy míg októberben a topkamat eléréséhez az öt pénzintézet közül egyetlen banknál sem kellett 400 ezer forintnál magasabb jövedelmet igazolni, addig 2022. február elején a top 5 kamatajánlatból három már csak minimum 600 ezer forintos jövedelem igazolása mellett érhető el.

Százezreket spórolhatunk

Ugyanakkor azoknak, akik tudják, hogy év közben mindenképp valamilyen beruházásba kezdenének, vagy nagyszabású terveik megvalósításához a későbbi hónapokban bizonyosan hitelre lesz szükségük, nincs értelme várniuk. Egy, a példánkban szereplő 5 milliós kölcsön esetében egy 2 százalékos kamatemelés a törlesztőrészlet 5 százalékos emelkedésével jár, míg a visszafizetendő összeg a teljes futamidő alatt közel 6 százalékkal, 300 ezer forinttal lesz magasabb. Érdemes ettől megvédeni magunkat, és előrehozni a hitelfelvételt. A személyi kölcsönöknél ez a jelzáloghiteleknél könnyebben megtehető, hiszen nem kell semmit fedezetként felmutatnunk, a bankok a hitelmúltunk és a jövedelmünk alapján döntenek a hitelfolyósításról.