Fizetne munkáltatóként hatszoros pénzt azért, hogy Revolutra utalhassa a fizetést?

A Revolut ügyfelei bánhatják, hogy Magyarország nem tagja az euróövezetnek. Ha mégis így volna, az ügyfelek számára majdhogynem észrevehetetlen maradt volna az, hogy – amiként arról elsőként az Index adott hírt – az elektronikuspénz-kibocsátó magyarországi számlavezetője, a Raiffeisen Bank saját kockázatértékelése alapján úgy döntött, hogy a társaság nála vezetett speciális, úgynevezett nostro számláját bezárja, és megszünteti üzleti kapcsolatait a társasággal. Ezen a számlán helyezhette el a Revolut a nála forintban nyilvántartott ügyfélpénzeket.

A Raiffeisen döntése következtében április 1-től a Revolut már fér hozzá a magyarországi forintfizetési rendszerekhez, s így ügyfelei nem tudnak magyar IBAN-bankszámlaszámot sem használni átutalásaikhoz. A Revolut egyébként közvetlenül sohasem fért hozzá a hazai fizetési rendszerekhez, csupán egy olyan speciális, nostro számlával rendelkezett a Raiffeisennél, amelyen elhelyezhette a forintban nyilvántartott ügyfélpénzeket.

Ez leginkább azokat érinti, akik munkáltatójuktól rendszeresen Revolut-kártyájukra kérték a fizetésüket. Azzal ugyanis, hogy a Revolut elvesztette a HU kezdődéssel bíró IBAN-bankszámlaszámokat, a magyar ügyfeleknek is a tavaly alapított litvániai leánybankja LT-vel kezdődő ottani számlaszámát kell használniuk, a számlákra történő forintutalás határon átnyúló utalásnak számít.

Az eurós utalások díját az EU védi

Ez nem jelentene problémát, ha Magyarország már eurót használna. Ekkor ugyanis az unióban történő, határon átnyúló fizetésekről szóló 2021. július 14-i (EU) 2021/1230. európai parlamenti és tanácsi rendelet (CBPR2) értelmében az euróban bonyolódó, határon átnyúló fizetési tranzakciók költségének a belföldi átutalások díjával kell megegyeznie. (Litvánia 2015 óta eurót használ, de a belföldi díjak érvényesíthetőségét az sem zavarná, ha ott továbbra is a litas lenne a hivatalos fizetőeszköz, ha Magyarországon euróban fizetnénk.)

Hatszoros díjkülönbség

Miután azonban mi forintot használunk, a magyar fizetőeszközben indított utalások nem számítanak a hivatalos elnevezés szerint SEPA-tranzakciónak, márpedig a határt átlépő forintátutalások díja borsos. A money.hu találomra kiválasztott vállalati számlacsomagokhoz tartozó egyedi díjak alapján végzett számítása szerint ha a munkáltató a dolgozójának 400 ezer forintot akar utalni, azt belföldön 640 forintért teheti meg az OTP-nél, miközben ugyanekkora összeg Revolut-számlára utalása 3700 forintjába kerül majd áprilistól. A K&H vállalkozói csomagjában a forint-IBAN-számmal rendelkező számlák közötti átutalás díja ekkora összegnél 1520 forint, míg a litván IBAN-számlára 17 euróért (~6080 forintért) utalhat a cég – ráadásul ez akciós díj. Az Ersténél a két utalás díja közötti különbség a vállalati csomagban 3918 forint (1767 vs. 5685 forint).

Fontos persze látni, hogy ahogy a belföldi forintátutalások esetében, úgy a külföldi forintátutalások díjaiban és az árazás szerkezetében (tranzakció értékével arányos díj, illetve minimum-, maximumdíjak) is jelentős eltérések lehetnek a különböző bankok, illetve bankon belül a különböző számlacsomagok között. Ugyanakkor a fenti példa jól mutatja, hogy a revolutos utalás díja a forintátutalás díjának akár 3–6-szorosa is lehet. Jó eséllyel ekkora költséget nem nyelnek majd be a munkáltatók.

Itthon forintban kell bért fizetni

Ha a költségektől eltekintünk, a munkáltatóknak lehetőségük van más tagállamban vezetett fizetési számlára utalni a munkabért, ám például A munka törvénykönyvének rendelkezése alapján hazai munkavégzés esetén a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. (Azt is hozzátehetjük, hogy az adótörvények egyes jogi személyek vagy áfafizetésre kötelezett természetes személyek esetében kötelezően előírják a magyar pénzintézetnél vezetett számla nyitását.)

A Revolutért nem tesznek kivételt

Megoldást jelentene, ha a magyar hatóságok az euróövezeten belüli forintátutalások esetében is köteleznék a bankokat a belföldi díjak felszámítására – erre az uniós szabályozás lehetőséget ad. Miután azonban itt más-más bankrendszerek közötti fizetéselszámolásról van szó, aligha meglepő, hogy a SEPA átutalási díjak nemzeti valutában történő, határon túli utalásokra alkalmazásáról eddig csak Svédország és Románia hozott határozatot. Miután a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az ügyfelek érdekében célja az, hogy az itthon is népszerű fizetési szolgáltatót honosítsa, azaz a fogyasztóvédelmi szempontok alapján sokkal biztonságosabb megoldást jelentő leánybank alapítására szorítsa, aligha várható az, hogy ilyen döntéssel kiskaput nyitnának számukra. A jegybank már korábban is komoly figyelmeztetéseket adott ki amiatt, hogy a litván bankon keresztül nyújtott, határon átnyúló szolgáltatás miatt az MNB-nek csak korlátozott jogai vannak arra, hogy magyar panaszok esetén eljárjon a Revoluttal szemben, ráadásul baj esetén a litván és nem a magyar betétfelügyeleti szabályok az irányadók a kártalanításra.

Ha a költségektől eltekintünk, a munkáltatóknak lehetőségük van más tagállamban vezetett fizetési számlára utalni a munkabért, ám például A munka törvénykönyvének rendelkezése alapján hazai munkavégzés esetén a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján egyes jogi személyek vagy áfafizetésre kötelezett természetes személyek belföldi pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek, vagyis kötelező Magyarországon vezetett fizetési számlával rendelkezniük.

A könyvelő tiltakozna

A másik megoldás az lehet, ha a vállalkozás a céges bankkártyájáról tölti fel dolgozói Revolut-kártyáját. Az ilyen tranzakciók a legtöbb pénzintézetnél kártyás vásárlásnak minősülnek. De egy ilyen megoldásnak vélhetően a bérszámfejtésben dolgozók, azt követően pedig a könyvelők (és könyvvizsgálók) nem örülnének.

Gyorsabban jöhet a magyar Revolut-leány

A Raiffeisen üzletpolitikai döntése vélhetően felgyorsítja a Revolut magyarországi leánybankjának alapítását. A társaság tavaly ősszel jelezte, hogy hosszú távú tervei vannak Magyarországon, a kártyás fizetés biztosítása mellett hitelkártya és személyi hitel nyújtásával is foglalkozna. A szolgáltató január elején ráadásul az MNB-től igazolt vezetőt a leendő magyar leány élére, Léder Tamás 2020-tól vezette a jegybank digitalizációs politikai és szabályozási főosztályát.