Az MNB szigorít, de lesz még zöldhitel

Az eddigi eredményeket látva a Zöld Otthon Program (ZOP) folytatására teszünk javaslatot a monetáris tanács következő ülésén – mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI-nek nyilatkozva.

A piac már napok óta várta a jegybank megszólalását, miután a feltételrendszer alapján mérföldkőhöz érkezett a program: az MNB által felajánlott kétszázmilliárd forintos keretből a jegybank legfrissebb számai szerint már 125 milliárd forintra leszerződtek a kereskedelmi bankok. Eddig összesen négyezer szerződés köttetett.

Szétosztják a maradékot, de az már nem elég az igényekre

Miként arra a Money.hu szakértői figyelmeztettek: a szabályok szerint ahogy a leszerződött összeg eléri a 120 milliárd forintot, az MNB a fennmaradó nyolcvanmilliárd forintot annak alapján osztja ki az NHP ZOP-kölcsönt kínáló bankok között, amilyen arányban ők az első 120 milliárd forintból részesedtek.

Patai Mihály szerint ez most megtörtént. Ugyanakkor a jegybank alelnöke azzal kapcsolatban sem hagyott kétséget, hogy új szerződőnek nem igazán jut majd az MNB eredeti forrásából hitelösszeg. A jegybank adatai szerint ugyanis a nagy érdeklődés miatt a bankhoz benyújtott kérelmek volumene már meghaladta a program keretösszegét.

Vannak fontosabb célok – szigorodik a program

Patai Mihály szerint az MNB-nek továbbra is hozzá kell járulnia a zöld és fenntartható gazdaság és az ezt támogató pénzügyi rendszer kialakításához, ehhez pedig rendkívül hatékony eszköz a ZOP. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a bankrendszernek is proaktívan kell követnie a jegybank példáját a zöld és fenntartható pénzügyi termékek fejlesztésével.

Miután az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ezért a szigorító monetáris politikának folytatódnia kell, a ZOP folytatását csak az elsődleges cél veszélyeztetése nélkül lehet elérni – még akkor is, ha a jegybank fontosnak tartja zöldmandátumával összefüggő feladatainak ellátását is.

A fentiek miatt ha lesz is folytatás, annak – bár a program eddigi feltételei előremutatók voltak – az eddiginél szigorúbb feltételek mellett kell bonyolódnia – jelezte Patai Mihály.

Néhány új szerződésre futja, másoknál már a letárgyaltak sem kapnak olcsó forrást

A Money.hu értékelése szerint lehetnek olyan bankok, ahol a fennmaradó és nekik a korábbi teljesítmény alapján visszaosztott maradék keretből mód nyílik néhány új szerződés befogadására, ám nem ez lesz a jellemző. Egyelőre az sem tudható, hogy melyik banknál lesz lehetőség még eredeti feltételek mellett hitelt igényelni.

Más bankoknál ugyanakkor arra is felkészülhetnek az igénylők, hogy hiába adták be a hitelkérelmüket, szerződéskötésre nem kerülhet sor, mert a banknak a korábbin szerződések alapján elfogy az MNB által biztosított kerete. Ekkor a bank valamilyen piaci hitelt ajánl majd fel az ügyfélnek – ennek kamata köszönőviszonyban sem lesz az eredeti, 2,5 százalékos hitelvárakozással.

Negyven százalékkal kisebb hitelt jelent a piaci kamat

Ezen ügyfelek esetében nemcsak a megugró kamat, de a megugró törlesztőrészlet is akadály lehet, hiszen a jegybanki hitelfékszabályok szerint csak a nettó jövedelem ötven, illetve (félmilliós fizetés felett) hatvan százalékáig terjedhet ki a törlesztőrészlet. Ugyanakkor azonos törlesztőrészlet esetén egy 2,5 százalékon elérhető zöldhitel 36 százalékkal nagyobb kölcsön felvételét teszi lehetővé, mint egy hatszázalékos piaci hitel.

Eladhatatlanná tenné a használt lakásokat az automatikus folytatás

A folytatással kapcsolatban fontos arra is figyelmeztetni, hogy 2022 júliusától már minden új építésű lakásnak el kell érnie az NHP ZOP-ban szereplő BB-energiatanúsítvány minősítési feltételeit. (Az MNB zöldhitele ugyanakkor szigorúbb, mert a primer négyzetméterenkénti éves energiafogyasztásnál a BB-minősítés 81–100 kWh teljesítményével szemben maximum 90 kWh-t tart elfogadhatónak.) Ha a program automatikus folytatásáról döntenének, minden új lakás zöldhitelből lenne finanszírozható.

Ez viszont lényegében ellehetetlenítené a használt lakások piacát és hitelezését, hiszen azokat csak piaci konstrukcióban lehetne finanszírozni, ahol a kamatok folyamatosan emelkednek a következő hónapokban.

A beszakadó használtlakás-piac sokkal komolyabb gazdasági, társadalmi problémákat okozna – például a háztartások vagyonában kitüntetett szerepet játszó ingatlanvagyon gyorsan veszítene értékéből.

Piacról is jöhet olcsó forrás a zöldhitelezéshez

Ugyanakkor a Money.hu szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy az új, ma még nem ismert feltételekkel bíró ZOP-folytatás mellett arra is van lehetőség, hogy a bankok maguk is a piacinál valamivel olcsóbb hitelt biztosítsanak az energiatakarékos új lakások finanszírozására. Már több bank is bocsátott ki a piacon zöld jelzáloglevelet, amelyek iránt komoly a piac érdeklődése – ráadásul az MNB ezt a vásárlásaival is támogatta. A zöld jelzáloglevelekből szerzett olcsó forrásokat a bankok csak zöld-, az energiahatékonyságot szolgáló kölcsönökbe forgathatják. Így az új típusú zöldhitelek a piaci szintnél olcsóbbak lehetnek – s az sem kizárt, hogy a jegybank a ZOP folytatását is ehhez a körhöz köti. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a kamatkülönbség a piaci és a zöldhitelek között messze nem lesz akkora, mint az NHP ZOP- és a standard banki jelzáloghitel-ajánlatok között.

Hogy pontosan mit tervez az MNB, arról leghamarabb a Monetáris Tanács soron következő ülése után kaphatunk képet. Az első ülés április 5-én, a második április 26-án lesz az év negyedik hónapjában.