Személyi kölcsön: fél év alatt háromhavi törlesztőrészletet dobtunk ki az ablakon

A március 8,5 százalékos éves inflációval zárult, ami másfél évtizedes rekordot jelent. Egyben azt, hogy tavaly július óta minden hónap rálicitált az előzőre, vagyis egyre komolyabb az inflációs nyomás. Az árak emelkedése egy többéves időszakot zárt le. A 2008-ban elmélyülő gazdasági válság után a 2010-es években rendben voltak az inflációs mutatók, 2020-ban elsősorban a járványhatás miatt még moderált volt az infláció, de 2021 fordulatot hozott.  Tavaly ugyanis az éves mutató 5,1 százalékot tett ki.

Korábban 2012-ben volt példa öt százalék feletti eredményre, akkor 5,7 százalékos volt az infláció. Ezt a kiugrást leszámítva 0,4–4,9 százalékos árindexek születtek 2010 és 2020 között, volt két esztendő, 2014 és 2015, amikor 0,2 és 0,1 százalékos csökkenésről szólt a mutató, ami lényegében stagnálást jelent.

Szegmensenként már nagy ugrás volt tavaly is

A fordulat tehát múlt év közepére datálható, az áremelkedés ekkortól lendítette összességében az ötszázalékos szint fölé a mutatót. Az árak minden főcsoport esetében emelkedtek, erre legutóbb 2009-ben volt példa. A KSH részletes tájékoztatója szerint 2021-ben kiemelkedő mértékben drágultak

• az üzemanyagok (+23 százalék) és
• a dohánytermékek (+17,5 százalék).

Bár az élelmiszerek (4,1 százalék) áremelkedési üteme elmaradt a teljes fogyasztói kosár átlagos inflációjától, az előbbi esetében több termékkör (étolaj, margarin, liszt) ára tíz százalékot meghaladó ütemben nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 4,5 százalékos mértékű éves áremelkedésére utoljára a kilencvenes években volt példa.

A Covid-hatás betett a tartós fogyasztási cikkek piacának

A tartós fogyasztási cikkek – köztük háztartási gépek, autók, számítógépek – áremelkedése váratlanul érkezett. Az itteni fogyasztói árakat a globális szintű értékesítés okozta erős piaci verseny, a diverzifikált termelésből adódó költségminimalizálás, valamint a folyamatos technológiai fejlődés miatt alapvetően visszafogott árdinamika jellemezte az elmúlt években. Az évtizedek alatt kialakult globális termelési láncok stabilitást adtak a fogyasztók által fizetendő áraknak is. Ezek a termelési láncok főként a koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenés, illetve termeléskiesés, majd a járvány enyhülését követően a hirtelen helyreálló keresletet lekövetni nem tudó kínálat miatt felborultak. Ennek eredményeképp több, fogyasztási cikket gyártó ipari szektorban világméretű áru- és alapanyaghiány alakult ki. Ennek következtében számos nyersanyag, mint például a fa, illetve több érc, köztük az elektronikai ipar alapját képező szilícium világpiaci ára is rövid időn belül a többszörösére emelkedett.

A tartós fogyasztási termékek ára az idén tovább nőtt. A dráguláshoz immár hozzájárult az Ukrajnában zajló háború miatti bizonytalanság is. Márciusban ezeknek a termékeknek az ára 9,5 százalékkal nőtt éves szinten.

Ezek hangsúlyozottan elméleti példák, a kiskereskedelemben lehetnek komolyabb drágulások, ahogy előfordulhat az is, hogy kedvezményesen a tavalyi áron kaphatók eszközök.

Az infláció a hitelkamatokat is megugrasztotta

A tartós fogyasztási cikkek vásárlásához a korábbi években jellemző alacsony inflációs és kamatkörnyezet, valamint a bérek emelkedése miatt sokan döntöttek úgy, hogy nem feltétlenül a saját pénzükből, hanem személyi hitelből vásárolnak korszerűbb eszközöket vagy autót. Az infláció visszafogása érdekében azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorításokat hajtott végre, emiatt a személyi kölcsönök is drágábbak lettek. Ezek közvetve további drágulást jelentenek. Ráadásul egyelőre nem látni a folyamat végét, vagyis azt, hogy mikor kerülnének lejtőre az árak és a kamatok. Sőt a további drágulás és kamatemelés a valószínűbb, ezért akinek elengedhetetlen a vásárlás, az lehet, hogy jobban jár, ha mielőbb lép. Ez mind a saját pénzből történő vásárlásra, mind a személyi hitelből történő beszerzésre igaz.

Átléptük a bűvös tízest

Valamilyen eszköz beszerzésére tavaly október közepén egymillió forint személyi kölcsönt kétéves futamidőre 6,95 százalékos kamat mellett tudtunk felvenni az UniCredit Banktól, ma a legkedvezőbb ajánlat a Money.hu kalkulátora szerint ilyen kondíciók mellett a CIB Bank 9,45 százalékos ajánlata, ahol a teljes hiteldíjmutató (thm) már meghaladja a tíz százalékot. A havi törlesztőrészletben az emelkedés első látásra nem túl nagy, 1202 forint (44 749 forintról 45 951 forintra nőtt az összeg), ám a 2,6 százalékos törlesztőrészlet-emelkedés miatt a teljes futamidő alatt visszafizetendő összeg 1,074 millió forintról 1,102 millióra nőtt.

Egy negyedévnyi törlesztőt spórolt, aki korán ébredt

Ha nagyobb beruházást célzunk, és öt évre ötmillió forintot akarnánk felvenni, már sokkal komolyabb a tehernövekedés – hiszen tovább fizetjük a magasabb kamatot. A már említett tavaly októberi 6,95 százalékos topkamat helyett a továbbra is legjobb ajánlatot adó UniCredit már 9,4 százalékot kér (a thm itt 9,82). A korábban százezer forint alatt maradó (98 888 forint) törlesztőrészlet 104 765 forintra nő, ami közel hatszázalékos törlesztőrészlet-drágulást jelent. A teljes visszafizetendő összeg tekintetében pedig azt látjuk, hogy a felvett ötmilliós kölcsönösszeg visszafizetésén túl az októberi 933 ezer forintnyi többletköltség helyett immár 1,286 millió forintot kell majd öt év alatt leperkálnunk a hitelt folyósító banknak, ha ma akarunk ekkora összeget felvenni. Vagyis három hónapnyi törlesztőrészlettel kerül többe az, hogy nem fél éve igényeltük a kölcsönt.