A Google-höz fordulunk betegség esetén, de az egészségügyi ráfordításunk minimális

Minden második (55 százalék) 16-74 éves uniós állampolgár számolt be arról, hogy sérüléssel, betegséggel, táplálkozással kapcsolatos egészségügyi információkat keresett az interneten 2021 utolsó negyedévében. Az egyes tagállamokban eltérő volt azoknak az aránya, akik magáncélból kerestek egészségügyi információkat online. 

2021-ben a legmagasabb arányt Finnországban jegyezték fel, ahol a 16-74 évesek 80 százaléka keresett online egészséggel kapcsolatos témákat, őket követi Hollandia (77 százalék), Dánia (75 százalék) és Ciprus (74 százalék).

Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Bulgáriában (36 százalék) és Romániában (40 százalék) figyelték meg, majd Németország (45 százalék) és Lengyelország (47 százalék) következett.

Az Eurostat szerint a magyar állampolgárok 64 százaléka próbált az interneten utánajárni betegségeinek, sérüléseinek.

Az elmúlt évtizedben szinte az összes EU-tagállamban nőtt azon egyének aránya, akik online keresnek egészségügyi információkat: 2011-hez képest 17 százalékponttal nőtt ez az arány. A legnagyobb növekedést Cipruson (+46 százalék), Csehországban (+33 százalék), Máltán (+32 százalék) és Spanyolországban (+31 százalék) mérték.

Egészségmegőrzésre és biztosításra sem költünk

Magyarországon tízből közel kilenc állampolgár havi 15 ezer forintnál kevesebbet költ egészsége megőrzésére, vagyis

• vitaminokra,
• testmozgásra,
• kezelésekre.

Mintegy 40 százalék esetében még a havi 5 ezer forintot sem éri el ez az összeg – derül ki Signal Iduna Biztosító felméréséből. Pedig a prevenciós magatartás igencsak jól jönne sok esetben, ugyanis a felmérésben részt vevők közel fele (47 százaléka) jelezte, hogy volt már olyan helyzetben, amikor úgy érezte, hogy a saját anyagi korlátjai miatt nem kapta meg időben a legmegfelelőbb orvosi kezelést betegség vagy baleset esetén.

További problémát jelent, hogy itthon a lakosság mindössze 15-20 százaléka rendelkezik balesetbiztosítási védelemmel, az egy főre jutó balesetbiztosítási díjakat tekintve pedig sereghajtók vagyunk Európában. Pedig komolyabb vészhelyzeti tartalékok hiányában egy nem várt baleset akár jelentős terhet is róhat a családra. De nem csak balesetek, hanem betegségek is nehéz anyagi helyzet elé állíthatják a családokat.

Közel az 1 millió egészségpénztárashoz

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének beszámolója szerint az egészségpénztáraknál a teljes kezelt vagyont tekintve 4,5 százalékos volt a gyarapodás szektor szinten, így az ott kezelt vagyon 63,75 milliárd forintra ugrott a 2020-as eredményekhez képest. De a tavalyi évet tekintve is csaknem 12,5 százalékos bővülésről számoltak be az egészség- és önsegélyező pénztárak az előző évhez képest, az egészségpénztárakhoz 49,4 milliárd forintot fizettek be a tagok 2021-ben. Az egészségpénztári tagok tábora ismét növekedni tudott, elérve a 947 ezer főt. Ehhez a gyarapodáshoz jelentősen hozzájárult az új belépők tavalyi évtől kedvezőbb, 27 ezer fős létszáma is. De egyre többen veszik igénybe az egészségpénztári szolgáltatások nyújtotta lehetőségeket is.

Csak kicsit nőtt az uniós egészségügyi ráfordítás

2020-ban az egészségügy a szociális védelem után továbbra is az államháztartási kiadások második legnagyobb kiadási tétele maradt az EU-ban. Az Eurostat szerint a 2020-as egészségügyi kiadások 1 százalékkal nőttek 2019-hez képest (míg 2019-ben átlagosan a GDP 7 százalékát mérték, addig 2020-ban már a 8 százalékát).

A növekedés egyrészt a nominális GDP csökkenéséből, másrészt a kormányzati egészségügyi kiadások növekedéséből adódik (1073 milliárd euró 2020-ban a 2019-es 978 milliárd euróval szemben), ami főként a Covid-19 világjárványhoz kapcsolódik.

Az egészségügyi kiadások legjelentősebb kategóriái 

• a „kórházi szolgáltatások” (a GDP 3,4 százaléka),
• a „járóbeteg-ellátás” (a GDP 2,5 százaléka) 
• és az „egészségügyi termékek, készülékek és berendezések” (a GDP 1,2 százaléka) voltak.