A bankokon jobban hízott az állam, mint a részvényesek

A magyar bankrendszer az elmúlt 12 évben, 2010–2021 között 1873 milliárd forintos nettó nyereséget könyvelhetett el, ám ennek több mint fele osztalékbevétel volt, amelynek nincs túl sok köze a bankok teljesítményéhez – mondta Bencsik László, a legnagyobb (csak az idei első negyedévben 106 milliárdos) osztalékbevétellel büszkélkedő OTP Bank vezérigazgató-helyettese. 

A szektor fent már jelzett, 856 milliárd forintos nyereségével szemben a magyar bankok e 12 év alatt több mint 1000 milliárd forint bankadót és 1800 milliárd forint tranzakciós illetéket fizettek a költségvetésbe, valamint 350 milliárd forintot meghaladó betétvédelmi, szanálási díjat, valamint felügyeleti díjat fizetett. A Sberbank-kártalanítás miatti rendkívüli OBA-befizetés 28 milliárd forintot fog kitenni az OTP-nél, amit a bank a II. negyedévre számol majd el. Azaz a büdzsé többet kapott, mint a részvényesek. A szektor megtérülési számai ennek fényében nem túl jelentősek alig több mint évtizedes távlatban – mondta a szakember jól érthetően a kormányzati körök felől már belengetett bankadóemelési szándékokra reagálva. 

Tényleg habzsi-dőzsit jelent a kamatkülönbözet?

A szakember arra a véleményre is reagált, miszerint a bankok hihetetlen komoly nyereséget tesznek zsebre az emelkedő jegybanki kamatoknak köszönhetően amiatt, hogy kis pénzeket fizetnek a betétekre, miközben a pénzeiket egyre magasabb kamat mellett parkoltatják a jegybankban.

Bencsik szerint az OTP nettó kamatmarzsa a tavaly decemberi 3,62 százalékról 3,43 százalékra csökkent. Ennek legjelentősebb része, 13 bázispont a magyar bankhoz köthető. Éves szinten a magyar bank nettó kamatmarzsa 26 bázisponttal, a nettó kamateredmény 4 milliárd forinttal csökkent. A 3000 milliárdnyi magyar lakossági hitelportfólió 80 százaléka fix kamatozású, a maradék 20 százalék változó kamatozású, utóbbit ugyanakkor most a kamatstop a fix hitelesekhez hasonlóan védi. 

A bank (és vélhetően a szektor többi tagjai is) a forrásainak jelentős részét a magyar gazdaság finanszírozását segítendő állampapírban helyezte el. Az OTP-nél 3600 milliárd forint állampapír van, amelyek zömének kamata szintén fix. Ezek döntő része 2,9 százalékos kamat mellett kamatozik – azaz ez az állomány biztos nem jelenik meg az egyhetes betétben, aminek 6 százalék feletti kamata van most.

A bank áprilisban kihelyezett hiteleinek jelentős része – az 5 éves kölcsönök szinte kivétel nélkül – alacsonyabb kamaton került kihelyezésre, mint a hozzájuk köthető pénzpiaci vagy állampapír-referenciahozamok – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

Veszteséges háborús negyedév

Ami az OTP eredményeit illeti, a tavalyi 93,3 milliárd forintos nyereség után 33,4 milliárd forintos nettó veszteséget jelentett csoportszinten az I. negyedév után az OTP Bank. A mínuszt döntő részben a bank magyar és bolgár leányvállalatának birtokában lévő orosz állampapírok 34,5 milliárd forintos értékvesztésének elszámolása, valamint az orosz bankkal kapcsolatos 56,3 milliárd forintos goodwill-leírás okozta. Az orosz állampapírok egyelőre csak Oroszországban forgalomképesek, más országokban ugyanakkor rendkívül kérdéses, hogy ezek a kötvények valamilyen mértékben forgalomképesek-e. A bank a 100 milliárdos értéket ezért 40 milliárdra értékelte át. A papírok 2025–26-ban járnak le.

A goodwill-leírás oka, hogy az orosz bankot az OTP az aktuális könyvérték feletti áron vette meg, most e többletérték levonása történik meg, hiszen a jelenlegi helyzetben a bank értéke biztosan nincs a könyvérték felett. A goodwill-leírásnak nincs hatása a szavatoló tőkére, hiszen ott már korábban le kellett írni ezt a tételt – emlékeztetett Bencsik László vezérigazgató-helyettes. A mostani intézkedéseknek köszönhetően – ha mind az orosz, mind az ukrán leánybankot teljesen le kellene írni – az a bank szavatolótőkéjénél csak 30-40 bázispontos csökkenést okozna, miközben az év végi adatok alapján ezt még 140-150 bázispontos leírási szintre tették. Tehát masszívan igyekszik a bank fedezni a veszteségeit. 

Az OTP-bankcsoport korrigált adózás utáni eredménye 28 százalékos visszaesést mutat ugyan, de így is 88,6 milliárd forintos nyereséget hozott össze. Ha az orosz és az ukrán leánybank veszteségét nem számítanák bele – előbbi 27, utóbbi 35 milliárd forintos veszteséget jelentett –, összességében nyereséges lett volna a bank, még annak ellenére is, hogy az orosz és az ukrán leánybank mellett Romániában és Montenegróban is veszteséges volt az OTP. A bankcsoport a háborús konfliktusban lévő két bank nélkül 150 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredményt tudott volna felmutatni, az egyszeri tételekkel együtt 28 milliárd forintos profit állna szemben a 2021. évi 380 milliárd forinttal.

A bank csak ebben a negyedévben 73 milliárd forint kockázati költséget számolt el – ez lényegében megegyezik a tavalyi egész évben megképzett tartalékok szintjével. 

A magyar bank 94 milliárd forintos nettó korrigált nyereséget könyvelhetett el, ami 68 százalékos emelkedést jelentett. Magyarország mellett masszív nyereséget hozott (21,1 milliárdot) a bolgár DSK, a horvát és a szerb leánybank (11,1 és 10,9 milliárdot). Ugyanakkor – a fent már említett számítást az OTP mostani eredményére vetítve – a leánybankok által fizetett osztalék mértéke 106 milliárd forintot tett ki, ami nélkül az OTP magyar bankjának adózás utáni eredménye 78,4 milliárd forintos veszteséget mutatna. 

Már nem várnak itthon hitelbővülést

A bankcsoport hiteleinek állománya 3 százalékos növekedést mutatott az első negyedévben – itt Ukrajna még pozitív állományváltozással tudott hozzájárulni. Magyarországon ugyanakkor – noha a korábbi években ez hozta a dinamika zömét – a hitelállomány stagnált. Bencsik László szerint az év eleji kifizetések (szja-visszatérítés) komoly mértékben apasztotta a fogyasztási hitelállományt. (Ebből a folyószámlahitelek esetében a számlára érkezett pénz miatt az állománycsökkenés automatikus.) A jelzáloghitel-állomány 1 százalékos növekedést mutatott éves szinten, ám az év további részében az OTP szerint nem igazán várható bővülés ezen a piacon. A többi országban a növekedés jelentősebb volt, így a bank csoportszinten tartja a 10 százalékos állománynövekedési prognózisát. 

A hitel mellett a betétoldalon is nagyot dobtak az év eleji kifizetések itthon, a lakossági állomány 7 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor még erre is rátett a vállalati hitelállomány éves szinten 9 százalékos növekedése. Itt azonban az OTP vezérigazgató-helyettese fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a vállalati betétekért komoly verseny van a piacon, s ezért a bankok itt már számottevően komolyabb pénzeket fizetnek.