Az emberek negyedének már a mobilja a bankja

2022.06.20. 20:04

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Komoly mértékben előrelépett a magyar pénzügyi szektor digitalizációja, ám a Magyar Nemzeti Bank szerint – főleg európai összevetésben – még bőven van hová előrelépni. Európában az ügyfelek 74 százaléka az igénylés napján megkapja személyi hitelét, 23 százalékuknál pedig a jelzáloghitel utalása is megtörténik. Mi egyelőre annak örülünk, hogy személyi hitelt a bankok mindegyikénél tudunk igényelni.

Az elmúlt évben mind nemzetközi, mind hazai szinten új lendületre kapott a pénzügyi szektor digitális transzformációja – mondta el Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért és FinTech-fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a Covid hatása miatt az ügyfelek mind szélesebb köre kezdett el érdeklődni a digitális banki megoldások iránt, s ez a megnövekedett érdeklődés a digitális fejlesztések felgyorsítására sarkallta a bankokat.

A felgyorsult élet a hitelezés oldalán is megjelent: 2015-ben a jelzáloghitelek 8 százalékát tudták Európában 1-2 munkanapon belül folyósítani a bankok, a személyi hitelek esetében 53 százalék volt ez az arány, amin belül az igénylés napján az ügyfelek 21 százaléka már meg is kapta a kölcsönt. Ezzel szemben 2020-ban a lakáshitelt igénylők 46 százaléka az igénylést követő 1-2 napon belül, 23 százalékuk aznap már meg is kapta a kölcsönt, míg a személyi hitelek esetében mindössze 8 százalék az, akinek az igénylés napját követően 1-2 napnál többet kell várnia a kölcsönre, közel háromnegyedük, 74 százalékuk az igénylés napján már költhet is a megkapott hitelből. A személyi hiteleknél Magyarország is ott van az „azonnali” listán, de a jelzáloghitelek átfutása terén mi még messze vagyunk akár attól is, hogy a teljes körű hiteldokumentáció befogadásának napján meg is történjen a döntés – a közokirati eljárás miatt pedig végképp lassabb a magyar eljárás.

Egyre több itthon is a FinTech

Ennek ellenére Magyarországon is sokat fejlődött a FinTech-szektor. Az elmúlt év végére már 146, FinTech-tevékenységgel foglalkozó, aktívan működő magyar vállalatot tartott nyilván az MNB, melyek több mint 8 ezer főt foglalkoztatnak. Összesített árbevételük tavaly meghaladta a 170 milliárd forintot.

A hazai cégek fejlesztéseinek többsége továbbra sem saját lábon álló fejlesztés, a magyar FinTech-vállalatok zöme bankokkal, biztosítókkal partnerségben végzi munkáját. A  fő tevékenységi területek az adatelemzés és az üzleti intelligencia fejlesztése, a pénzügyi szoftverfejlesztéssel és rendszer-integrációval, valamint a fizetési szolgáltatásokkal foglalkozó terület – e három fejlesztési irány a hazai FinTech-cégek 62 százalékát fedi le. 

Majdnem mindenki neten, mobilon bankol 

Bár 2021 folyamán a bankszektorban az addig kevésbé digitalizált bankok felzárkózása megkezdődött, a teljes szektor fejlettsége még így is közepesnek tekinthető. Komoly változás, hogy 2021-re gyakorlatilag a netbanki és mobilbanki platformok váltak a fő ügyfél-kommunikációs csatornákká. A vállalati területen 95, a lakossági ügyfélkörben immár az ügyfelek mintegy 84 százaléka már használ legalább részben digitális banki csatornákat. Mindkét ügyféltípusban 45-46 százalék azok aránya, akik banki ügyeiket szinte csak net- vagy mobilbankon keresztül bonyolítják. Értelemszerűen a mobilbank használata erősebb – 26 százalékos – a lakossági ügyfelek körében, a vállalati ügyfelek 9 százaléka intézi rendszeresen a telefonon banki ügyeit. 

Termékek a felhőből

A digitalizáció a termékek digitális elérésében is áttörést hozott. Egyetlen év alatt 70-ről 100 százalékra nőtt a digitális számlanyitást kínáló bankok aránya, és – ahogy azt már jeleztük – a 2020-as 60 százalék után tavaly a bankok 90 százalékában volt mód személyi hitel igénylésére. Folyószámlahitelt a korábbi egyharmaddal szemben már közel a bankok felénél lehet igényelni digitálisan.

A számlazárások terén ugyanakkor lényegében helyben jár a piac, s azt is a bankok szemére vetette az MNB, hogy a belső működés digitalizáltsági szintjében is csak kismértékű előrelépés történt az elmúlt évben. Ez a jegybank szerint már középtávon is veszélyeztetheti az intézmények egyedi és szektorszintű versenyképességét a feltörekvő innovatív szereplőkkel szemben. 

A hazai biztosítási szektor fejlettsége szintén előrelépett 2021-ben. Habár a legnépszerűbb lakossági biztosítási termékek – lakás-, casco, kgfb és utasbiztosítás – online elérhetősége már általános a szektorban, a szélesebb körű termékpaletta digitális elérhetőségének erősítése hasznos lenne a jegybank szerint.