Kismértékben már elfogadják az emberek, hogy a fenntarthatóság költséges

A fenntarthatóság most már nemcsak környezeti, de egyértelműen üzleti kérdés is. Rakó Ágnes, a KPMG ESG partnere szerint a tanácsadó társaság vezetői felmérésében a meginterjúvolt vállalatvezetők 30 százaléka jelezte, hogy bevételének legalább 10 százalékát valamilyen fenntartható fejlesztésbe szeretné fordítani. A piacok is ebbe az irányba viszik a cégeket: a befektetők és az ügyfelek egyre nagyobb része várja el a cégektől, hogy az fenntartható stratégiát kövessen. 

A harmadik vonalat az jelenti, hogy az EU-ban és az USA-ban is egyre több üzletágnál a szabályozók is előírják a társadalmi tudatosságot, a fenntarthatósági szempontok figyelembevételét a mindennapi működésben.

Óriási költség, de sokszorosan többe kerül majd, ha nem lépünk

Szabó István, a KPMG régiós fenntarthatósági vezetője beszélt arról, hogy a felmérések szerint ha 1990-hez képest 3 Celsius-fokkal növekedne az átlaghőmérséklet a Földön, az a világ GDP-je 20 százalékának elvesztésével járhat. Ekkora mértékű változás előre nem modellezhető gazdasági válságokat okozna. 

EU szinten pedig a hasonló lépés megtétele 28 ezer milliárd euróba kerülhet. 

A zöld szabályozásban élen járunk

A KPMG Net Zero Readiness felmérésében Magyarország a 13. helyet érte el a dekarbonizációs felkészültségben, Lengyelország a 19. helyen végzett. Magyarország azon 5 ország között van, amely maximális pontszámot ért el a jogalkotás szintű intézkedések terén. 

Wieder Gergő, a KPMG pénzügyi szektor ESG felkészültségét vizsgáló csoportjának senior partnere szerint az üzleti terület szabályozására jó példa a Magyar Nemzeti Bank, amely ugyanakkor nemcsak előírásokkal, hanem pozitív megoldásokkal (zöld jelzáloglevél program vagy épp zöld otthon lakáshitel) is igyekszik megfelelő irányba mozdítani a pénzügyi szektor gondolkodását.

Az elmúlt évben a 2019-hez képest önmagában 30 százalékos bővülést jelentő 2020-as 762,7 milliárd dollárról 1643,7 milliárd euróra nőtt a fenntarthatósági célú forrásbevonás (kötvénykibocsátás) értéke a világban. A régióban – elsősorban az MNB Növekedési Kötvény Programhoz kapcsolódó kibocsátásoknak köszönhetően – messze a legmagasabb értékben történt zöldkötvény-kibocsátás. 

Az egyszerű befektetőket védeni kell

Wieder Gergő szerint a kötvénykibocsátások terén az elmúlt években komoly előrelépés történt a szabályozói standardok terén, ám továbbra is komoly gondot jelent, hogy számos cég – akár azért, hogy a befektetők szemében elismertebb legyen – sokszor messze magasabb értékekről ad számot, mint a valóság. Az intézményi befektetők védelme viszonylag megoldott, az egyszerű, a népszerűségi hullámra felkapaszkodni akaró magánbefektetők védelmét – a pénzügyi tudatosság fejlesztésén túl – az állami kontrollnak kell megoldania. 

Nehezen mérhető teljesítmény

A KPMG Magyarország az elsők között vált hivatalos tanúsítójává a Climate Bonds Initiative által meghatározott standardoknak, amelynél Szabó István szerint nemcsak a kibocsátás előtt, de a kötvény futamideje alatt is folyamatosan ellenőrzik a feltételek fennállását. 

Ugyanakkor az ESG-elvek érvényesülése terén messze nem egyformán lehet mérni a feltételek teljesülését. Miközben az energetikai területen viszonylag könnyű ellenőrizhető mérőszámokat alkotni, addig a másik két területen – a társadalmi és vállalatvezetési szempontok esetében – teljesen más elvek érvényesülnek. Ráadásul iparáganként is eltérő, hogy milyen mértékben fontos a három fenntarthatósági (környezeti, társadalmi és vállalatvezetési) szempont érvényesülése. S mindezt tetézi, hogy az egyes országok között is eltérő a szempontok érvényesülése.

Mindez ahhoz vezet, hogy eltérő minősítőcégek eltérő súllyal mérik a feltételeket. A helyzet nagyban hasonlít a hitelminősítőkhöz, ám ott a minősítési feltételek nagyon közel vannak egymáshoz. Az ESG területen ugyanakkor csak abban lehet bízni, hogy ugyanazon minősítő által kiállított minősítési lista konzekvens. 

Visszavet, de segít is a háború

Rakó Ágnes szerint a fenntarthatósági kérdéseket természetesen befolyásolja az aktuális világ. Az ESG hosszú távú cél, a fenntartható jövő alapjait ma kell lerakni, annak ellenére, ha rövid távon – például az orosz–ukrán háború miatt – a fenntarthatósági feltételek kissé visszaszorulnak, például újraindulnak szénerőművek. (Magyarországon a Mátrai Erőmű kapacitásainak fejlesztéséről hallani.) Ugyanakkor a KPMG partnere szerint épp a háború és annak az energetikát illető hatásai a másik oldalon felgyorsíthatnak számos olyan, a fenntarthatóság szempontjából fontos kérdés megoldását, mint az energiatakarékosság vagy a túlfogyasztás visszafogása. 

Dános Pál, a KPMG ingatlan-tanácsadási szektor partnere ismertette, hogy felmérések szerint a ingatlanállomány 40 százalékban tehető felelőssé a szén-dioxid-kibocsátásért világszinten. Ebből 25 százalékot az építési és 75 százalékot a működtetési fázis szennyezése tesz ki. Értelemszerűen a fenntartási területen lehet érdemi megtakarítást elérni. 

Nem gondolják költségesnek, visszafogottan hajlandók elfogadni a drágulást

A KPMG felmérése szerint az ügyfelek 50 százalékát még mindig nem érdekli, hogy a cégek mennyire ESG-tudatosak, 35 százalékuk érdeklődést mutatott ugyan eziránt, de elvárásokat nem fogalmazott meg partnereivel szemben. 

Azzal a vállalatvezetők is tisztában vannak, hogy az ESG-alapú gondolkodásmód költséges.

Az ingatlanpiacon a megkérdezettek 52 százaléka 0–5, 44 százalékuk 5–10 százalékos bérleti felárat hajlandó elfogadni, ha az ESG-standardoknak megfelelő épületben működhet.