Elmagyarázzuk, miért más ez a válság, mint a 2008-as

Majdnem olyan, mint 2008-ban

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásokat meghaladó mértékű, 100 bázispontos kamatemelésről döntött, aminek következtében az alapkamat keddtől már 10,75 százalék lett. Utoljára ilyen szinten a jegybanki alapkamat 2008 novemberében volt.

A helyzet annyiban hasonló, hogy akkor is, most is egy nagy gazdasági válság részesei vagyunk. Míg azonban az akkori subprime válság még épphogy kitört, addig a mostani gazdasági gondok jelentős része már tavaly, a pandémia lecsendesülését követően fájóan érezhetővé vált, s csak a már meglévő problémákat fokozta, katalizálta az orosz–ukrán háború kitörése.

Hitelpiac: svájcifrank-kamaton a forinthitelek

Egyéb paraméterekben ugyanakkor a két időszak nem igazán hasonlítható össze. 2008 novemberében az infláció 4,2 százalékon állt, most 11 százalék feletti szinteket mérünk. (Még korábban, 2004. októberében volt legalább 10,75 százalék az alapkamat, akkor 6,3 százalékos volt éves szinten a pénzromlás mértéke.)

Ami a bankpiacot illeti, hasonló alapkamat mellett

• a forint lakáshitelek átlagkamata 11,9 százalék volt 2008-ban, igaz, ekkoriban 5,05 százalékon lehetett svájcifrank-lakáshitelt felvenni.
• a forint személyi hitelek átlagkamata 24,56 százalék volt (svájci frankban 13,9 százalékos kamatszinttel lehetett eladósodni.

Az MNB legutolsó, májusi mérése szerint

• a piaci lakáscélú hitelek átlagkamata 5,89 százalék volt, a money.hu kalkulátora szerint 400 ezer forintos jövedelem mellett 20 millió forintot 20 évre ma 6,54-9,24 százalékos kedvezmények nélküli kamaton kínálnak a bankok.
• személyi kölcsön felvételéhez átlagosan 14,22 százalékos kamatot kellett fizetniük az embereknek. Most, július végén a banki ajánlatok 9,99 és 17,45 százalék között szóródnak.

A fentiekből jól látszik, hogy ma az adósok nagyjából olyan kamatszintek mellett tudnak eladósodni, mint amilyen kamatok mellett 14 éve még a devizahitel árfolyamkockázatát is el kellett viselniük. Ha így nézünk a piacra, sokkal egészségesebb helyzetet látunk.

Az infláció a hiteleseknek dolgozik

Ha pedig mindenhez azt is hozzávesszük, hogy a magas infláció miatt a lakáshitelkamatok döntő részénél, de még a jobb személyikölcsön-ajánlatoknál is azzal számolhatunk, hogy pénzünk elértéktelenedésének mértéke magasabb lesz, mint az éves hitelkamat, a hitellel bírók úgy számolhatnak, hogy összességében jobban járnak. Hiszen nemcsak az államnak van lehetősége arra, hogy elinflálja az adósságot, hanem a háztartásoknak is.

Egyre könnyebb a párnaciha – legalábbis kevesebbet ér

Amíg a magas infláció a hiteloldalon javítja a családok egyenlegét, komoly mértékben rontja a megtakarításokat. Egyrészt azért, mert az emberek döntő része továbbra sem keres érdemi megtakarítási lehetőséget pénzének. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a forgalomban lévő készpénz állománya 7478,6 milliárd forint volt, ami csaknem 150 milliárddal magasabb a 2020 decemberinél. Ezen pénzek döntő része jobb esetben páncélszekrényekben, rosszabb esetben párnacihában néz szembe az inflációval, azzal, hogy éves szinten már 11 százalékkal kevesebb áru és szolgáltatás vehető meg minden egységéért, mint egy éve.

Tengerré dagadt folyószámlapénzek

Nem állunk sokkal jobban azokkal sem, akik a pénzüket folyószámlákon parkoltatják. Idén május végén a lakossági folyószámlákon és látra szóló betétekben 8423 milliárd forint volt. Ha a 2008. novemberi adattal vetjük össze ezt az értéket, akkor azt látjuk, hogy a számlákon lévő pénz, több mint hatszorosa a 2008. novemberében számlákon heverő 1399 milliárd forintnak. (Természetesen a pénzromlás és a jövedelmi viszonyok sokat változtak az elmúlt közel másfél évtizedben.) Pedig akkor még a folyószámlákon lévő pénznek is volt értéke – a bankok átlagosan 3,26 százalékos kamatot fizettek a számlapénzek után, most a legtöbb banknál nem jár kamat a folyószámla-egyenlegre.

Most épp a pénzügyi tudatosság tekintetében nem épp megsüvegelendő hatalmas folyószámlabetét-állomány az, amely miatt a bankok nemhogy forrásszűkével küzdenek, ellenkezőleg, rengeteg kihelyezhető forintjuk van. Ilyen körülmények között aligha várható, hogy számottevően magasabb kamatot fizetnének az új betétekre. Ennek köszönhetően a lakossági lekötött betétek átlagkamata májusban mindössze 2,71 százalék volt. 2008-ban az, aki bankbetétben gondolkodott mint megtakarítási formában, átlagosan 11,16 százalékos kamattal számolhatott. Ilyen kamatkülönbség mellett aligha lehet meglepő, hogy az idei év ötödik hónapjában csak harmadannyi, 397,4 milliárd forint értékben kötöttek le az ügyfelek a bankokban, mint 14 évvel korábban. 2008. novemberében egyetlen hónap alatt 1203 milliárd forint keresett magának valamilyen betéti konstrukciót.

A Pató Pálok miatt lehet kisebb a hitelkamat

Öröm az ürömben, hogy az extra alacsony betéti kamatok (elsősorban a kamatkiadás nélkül elérhető folyószámlapénzek) jelentenek manapság lehetőséget arra, hogy a bankok a magas infláció és a magasra szökő alap- és egyéb pénzpiaci referenciakamatok ellenére kisebb kamat mellett kínáljanak hiteleket. A hitelezés fenntartása a jövőben egyre komolyabb kihívás lesz a bankoknak. Egyrészt számottevően csökken majd a kereslet, hiszen ilyen gazdasági környezetben sokan meggondolják, hogy bármilyen beruházásba (lakás- vagy akár színes-tv-vásárlásba) fogjanak. Már csak azért is, mert új tételként jelent meg a rezsikalkulátorok által ma már modellezhetően megdráguló energiaköltségek pénztárcacsökkentő hatása.

Másrészt az alacsonyan tartott hitelkamatok esetében kevesebben véreznek el a hitelben gondolkodók közül is a jegybanki hitelfék szabályozásnak a törlesztőrészlet/nettó bér arányát meghatározó előírásán. A money.hu számításai szerint egy 10 százalékos kamatozású 20 milliós lakáshitelt 20 éves futamidőre ma nem tud felvenni egy 507 ezer forintos bruttó átlagbérrel rendelkező ügyfél. Miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy a lakosság fele nettó 275 ezer forintnál kevesebbet keres – ezek az ügyfelek 10 százalékos kamat mellett maximum 14 milliós lakáshitelre lennének jogosultak.

Vannak már kedvező ajánlatok – de keresni kell őket

A betétesek számára persze sovány vigasz, hogy azzal, hogy nekik keveset fizet a bank, a hitelfelvevők jobban járnak. Joggal követelik tehát, hogy a betéteikre is legyen értelmezhető kamat. Ha az emberek nem lennénk Pató Pálok és a félretehető pénzeiknek keresnének kamatozó megoldásokat – bankbetéteket, állampapírt vagy befektetési alapokat -, akkor érdemibb verseny alakulhatna ki a megtakarításokért. Persze, máshonnan azért jön segítség: ne feledjük, a kormány által júliustól kivetett banki extraprofit adójának is az volt az érve, hogy miközben a bankok magas kamaton hiteleznek, addig a betétekre visszafogott a kamatemelés. Az persze megint más kérdés, hogy a statisztikákban 9 évet kell visszamenni, hogy 2013. októberében a mostani 2,71 százaléknál magasabb betéti átlagkamatot kapjunk. Ráadásul – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői – ha nem is a nagyobb bankoknál, de a komoly folyószámla-állománytól némileg megkímélt kisebb pénzintézeteknél találunk kedvező sima – azaz egyéb feltételekhez nem kötött – betétkamat-ajánlatot is. Így, július végén a legkedvezőbb ajánlat évi 6,68 százalék. Ezt a csúcskamatot ma a MagNet Bank kínálja 3 hónapos lekötésre újonnan a bankba érkező pénzekre. A Polgári Bankban 2 hónapos futamidőre, évi 5 százalék mellett helyezhetünk el sima betétet az akció keretében. A Gránit Bankban az eBankon keresztül évi 4,55 százalékos kamaton van lehetőség 3 hónapra pénzt lekötni az eBank betétben.