A hitelpiac finanszírozza a klímaügyek javát, itthon az MNB is bekeményít

„Tudjuk, hogy többet kell tenni. A klímafinanszírozás 2019 és 2020 között ugyan nőtt, de ahogy vártuk, elmaradt a 100 milliárd dolláros céltól, amit 2020-ig kellett volna elérni” – mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára. Hangsúlyozta, hogy miközben az országok továbbra is küzdenek a COVID–19-világjárvány gazdasági és társadalmi következményeivel, illetve az orosz–ukrán háborúval, azt látjuk, hogy az éghajlatváltozás széles körben elterjedt káros hatásokat, valamint kapcsolódó veszteségeket és károkat okoz a természetben és az emberek életében.

„A fejlett országoknak továbbra is fokozniuk kell erőfeszítéseiket a vállalt kötelezettségeiknek megfelelően, ami azt jelentené, hogy a 100 milliárd dolláros célt jövő évtől el kell érniük. Ez kritikus fontosságú a bizalom kiépítéséhez, miközben folytatjuk az éghajlatváltozásra adott többoldalú válaszaink elmélyítését” – közölte a főtitkár.

Nemcsak állami, magánfinanszírozásra is szükség van

A 2013–2020-as időszakban az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozása tette ki a teljes összeg nagy részét: a 2013-as 38 milliárd dollárról 2020-ra 68,3 milliárd dollárra nőtt az összeg. Ezen a teljes összegen belül a multilaterális áramlások 138 százalékkal nőttek 2013–2020 között, míg a kétoldalú áramlások 40 százalékkal emelkedtek. A mozgósított magán-klímafinanszírozás – amelyre vonatkozóan csak 2016-tól állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok – csaknem 30 százalékkal nőttek 2016 és 2020 között, annak ellenére, hogy 2019 és 2020 között visszaesést tapasztalhattunk. Az éghajlattal kapcsolatos exporthitelek aránya a teljes összeget tekintve továbbra is csekély.

2020-ban az éghajlatváltozás elleni finanszírozás nagy része az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítésekre irányult, de az alkalmazkodási intézkedésekre biztosított forrás is tovább nőtt, a teljes összeg egyharmadát tette ki. A mérséklési finanszírozás elsősorban az energetikai és közlekedési tevékenységekre, míg az alkalmazkodási finanszírozás a vízellátásra és a szennyvízelvezetésre összpontosított. Szerepet kapott még a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat is.

A hitelezés volt a fő tényező

A korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is döntően hitelek formájában valósult meg az éghajlatváltozással kapcsolatos állami finanszírozás, ami a teljes keret 71 százalékát tette ki – ez volumenben 8 százalékkal haladta meg a 2019. évit. Nőtt a támogatásként nyújtott állami klímafinanszírozás volumene is – abszolút értékben az összmennyiség 26 százalékát jelentette.

Az ázsiai fejlődő országok 2016 és 2020 között az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fő kedvezményezettjei voltak, átlagosan 42 százalékkal, ezután következik Afrika (26 százalék) és Amerika (17 százalék). 

A fejlett országok azon célját, hogy évente 100 milliárd dollár éghajlat-finanszírozási tőkét biztosítsanak és mozgósítsanak a fejlődő országok éghajlat-politikai intézkedéseihez, 2020-ban teljesült volna (ha nem jött volna a világjárvány), ezt az irányt pedig 2025-ig fenn kell tartani. A 2021 októberében közzétett OECD-forgatókönyvek azt mutatták, hogy ha minden kötelezettségvállalást teljesítenek a felek, a 100 milliárd dolláros szint 2023-ban teljesülne, a 2025-ig tartó időszakban pedig meg is haladná azt.

Itthon is vannak törekvések

Mi magunk sem vehetjük félvállról a klímakérdést, ugyanis az MNB jelentése szerint, ha nem sikerülne a kitűzött klímacélokat teljesíteni, a hazai GDP szintje 2050 végére várhatóan 4-4,5 százalékkal lenne alacsonyabb a klímaváltozás fizikai következményei miatt.

A jegybank klímastresszteszt felméréséből rengeteg tanulság vonható le, az MNB pedig maga is törekszik úttörő szerepet betölteni az ország zöldítésében. Ilyen például a kereskedelmi ingatlanok energiahatékonyságának vizsgálata vagy az egyes vállalatok szék- és telephelyének részletes elemzése. Az MNB szerint ugyanis korábban nem volt vizsgálva, így az adatbázis egykori kialakítása során nem volt kiemelt szempont a fenntarthatósági elemzések igényeinek kiszolgálása.

Leginkább a zöld hitel bevezetése hagyott óriási lenyomatot maga után, a kedvezményes fix hitellel kínált terméket pillanatokon belül elkapkodták az ügyfelek.

Azonban nemcsak a Magyar Nemzeti Bank, hanem a hazai pénzintézetek is kezdenek mozgolódni klíma ügyben – persze ehhez az augusztus 1-jétől életbe lépő új rezsiszabályok is kellettek. Egyre több olyan hazai kereskedelmi bank van, amelyik saját hitelterméket kínál például napelemre, energetikai felújításra, korszerűsítésre vagy lakásvásárlásra.

Tovább szigorítja a jegybank a zöld elvárásokat

Ráadásul az MNB megújította a hitelintézetek számára megfogalmazott, az éghajlatváltozással és a környezeti kockázatok kezelésével kapcsolatos, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről szóló ajánlását. Az elvárásokat idén szeptember 15-étől kell teljesíteniük a bankoknak.

• A piaci szereplőknek stratégiájukban, üzleti tervükben és modelljükben már idén figyelembe kell venniük és a következő években részletesen integrálniuk az éghajlatváltozással kapcsolatos, illetve a környezeti kockázatokat és lehetőségeket.
• Az MNB elvárja, hogy a hitelintézeteknél még 2022-ben jelöljenek ki az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok kezeléséért, kontrolljáért felelős szervezeti egységet vagy vezetőt, aki rendszeresen beszámol tevékenységéről a bankvezetésnek.
• A hitelintézeteknek fokozatosan elemezniük kell, hogy a klímakockázatok miként hatnak a „hagyományos” hitel-, működési, piaci és likviditási kockázataikra.
• Elvárják a bankoktól, hogy környezeti szempontból is fenntartható hitelezési politikát dolgozzanak ki, amely tartalmazza a hitelintézet számára fenntarthatónak minősülő célokat és sztenderdeket is.
• Szükség van az ügyfelek rendszeres éghajlatváltozási és környezeti kockázati átvilágítására, illetve az ennek kapcsán fokozott kockázatot hordozó kitettségek kiemelt figyelemmel kísérésére.
• A hitelintézeteknek saját működésük kapcsán is mérniük kell a tevékenységükhöz kötődő közvetlen, illetve a megvásárolt energiához kapcsolódó közvetett karbonkibocsátást.

Az MNB szerint továbbá fel kell készülniük arra is, hogy rövidesen – összhangban az ezzel kapcsolatos uniós és hazai követelményekkel – nyilvánosságra kell majd hozniuk az éghajlatváltozás és a környezeti kockázatok mérsékléséhez kötődően megtett lépéseiket.