Észvesztő számok az uniós tagországok energiainflációjában

Ha az energiát a különböző alkategóriákra bontjuk, azt láthatjuk, hogy a gázé a legnagyobb infláció: az európai átlag júniusban 51,4 százalékot ért el. Az európai gáz egyre drágább lett Oroszország ukrajnai inváziója nyomán, tekintve, hogy a nagymértékben orosz gáztól függő blokkok máshol keresnek energiát. Ez a megnövekedett kereslet az árak megugrását okozta, közvetlenül a fogyasztókat sújtva. Németországban egy átlagos négytagú család évente további 480 euró (193 ezer forint) többletkiadásra számíthat a gázért, miután a gázfogyasztásra további adót vezettek be, amely az oroszországi szállítások pótlásának költségeit fedezi – amint azt a Reuters közölte. A kormány azonban új támogatási intézkedéseket fog bevezetni a fogyasztókra nehezedő nyomás egy részének enyhítésére.

A benzintől a szárazságig

Amint a lenti diagramon is látszik, az üzemanyagok – beleértve a benzint, a gázolajat és az egyéb üzemanyagokat – a múlt hónapban 45,2 százalékos inflációt értek el. Ez az adat akkor érkezett, amikor a nagy olajtársaságok közzétették második negyedéves jelentéseiket, amelyek szerint az olyan cégek, mint az Exxon, a BP, a Shell és a Saudi Aramco, hatalmas nyereségre tettek szert.

A villamos energia ára is megugrott: júniusban elérte a 29,7 százalékos inflációt. Ez számos tényezőre vezethető vissza, beleértve a magas hőmérsékletet, valamint a szokatlanul száraz telet és tavaszt, ami aszályhoz vezetett, ez pedig visszaveti az atomenergia- és a vízenergia-termelést.

Az Eurostat adatai szerint az energia inflációja most a legmagasabb, amióta a harmonizált fogyasztóiár-indexet (HICP) 1997-ben először közzétették.

Brutális számlák érkeznek számos országban

A 41,1 százalékos EU-s átlagot a törökök húzták fel leginkább: a legutóbbi mért adatok szerint Törökországban ugyanis 172,9 százalékos energiainflációt mutattak ki. Hatvan százalék feletti inflációt jegyeztek az észteknél, a litvánoknál, a belgáknál, a letteknél és a görögöknél is. 

Ami a V4-eket illeti, a lengyeleknél 38,8 százalék, a szlovákoknál 21,7 százalék, a cseheknél 40 százalék, míg idehaza Magyarországon 11,8 százalékos energiaár-inflációt mutattak ki nyáron.

A helyzethez képest „viszonylag alacsony” inflációval számolhattak még a szerbek (15,3 százalék) és a horvátok is (25,8 százalék).

A bankok is kapcsoltak

A rezsicsökkentés megszigorított szabályváltozása után pánikba esett a komplett magyar lakosság, főként, hogy egy ideig nem is nagyon konkretizálta a kormány a részletszabályokat. Mindenki számolt, variált, áttervezte a lakóingatlana energiafelhasználását. A money.hu rezsikalkulátorában is több mint 80 ezer kalkuláció történt, melynek eredményeiből világosan látszott, hogy a fogyasztók többsége túlfogyasztással számol. Szerencsére még viszonylag időben kapcsoltak a bankok is, amelyek energiahitelekkel próbálják segíteni a lakosságot. 

A K&H-nál hitelt lehet felvenni energiatakarékos ingatlanok vásárlására és felújítására, modernizálására is. Az OTP-nél energetikai korszerűsítésre és felújításra is tudunk kölcsönt igényelni, az UniCreditnél pedig kifejezetten napelemre is lehet hitelt kérni.