Napolaj helyett vegyünk részvényt!
A professzorok szerint az elmélet roppant egyszerű, mindenesetre a biztonság kedvéért végignyálazták a napilapokban 1982-től 1997-ig a tőzsdetudósításokat, és összevetették őket az aznapi időjárás-jelentésekkel. A zsenik véleménye szerint egyszerűen arról van szó, hogy ha süt a nap, az emberek jókedvűek, és hihetetlen jó dolgukban részvényvásárlásba fognak. Esős, havas napokon a vételi kedv alaposan megcsappan, vásárlók nélkül pedig egyértelműen lefelé csúsznak a részvényárak.
Aignert lesnék a spekulánsok?
A brókerek és elemzők persze hangosan kiröhögték a két tudóst, és valószínűleg a hazai tőzsdecápák sem fogják Aigner Szilárdot zaklatni olyan kérdésekkel, hogy "Vajon a holnapi napsütés kirángatja-e a BUX-ot 7000 pont alól?". Játszva találni ugyanis olyan napokat, amikor a kutyák nyelve a földet érte a kánikulától, a részvények pedig egymással versengve bucskáztak lefelé.
Cáfol a tőzsdetörténelem
A The New York Timesnak nyilatkozó tapasztalt tőzsdeguruk közös visszaemlékezésükben végül arra jutottak: azokon a bizonyos 1987-es és az 1929-es októberi napokon a tőzsdék összeomlottak, a nap meg fényesen "vigyorgott" rájuk.
A Mikulás-rali a leggyakoribb
Az időjárás helyett sokkal inkább az év végi extrafizetések mozgatják a tőzsdeindexeket. Évek óta azt lehet megfigyelni a világ tőzsdéin, hogy a legnagyobb feltámadások ideje december és január, amikor az emberek egy része részvényekre költi az év végi bónusz-prémium-jutalék zsetonjait. Nyáron pedig tőzsdézés helyett a befektetők a télen megkeresett pénzt költik a tengerparton, így - napsütés ide, vagy oda - a legmelegebb hónapokban ritkább a rali a tőzsdéken.
Hétfőn Budapest fölött egész nap sütött a nap. A BUX 66 pontot erősödött, és napi maximumán zárt.