Pénzügyi pánik, gazdasági válság

A tokiói értéktőzsde fő mutatója csütörtökön emelkedett, bár napközi csúcsától elmaradva zárt, arra a reményre, hogy a szerdán bejelentett kínai kamatcsökkentés és az EU 200 milliárd eurós költségvetési intézkedési terve segíteni fogja a gazdasági növekedést, következésképp a japán exportot is. Csütörtökön főleg az acél-, a gép- és az építőipari részvények drágultak Tokióban. A korábbi nagy zuhanások után kiigazítások voltak, fölfelé, a fejlett technológiai részvények körében is, miután szerdán az amerikai konkurencia részvényei is emelkedtek. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 160,17 pontos, azaz 1,95 százalékos nyereséggel 8373,39 ponton zárt, 45,30 százalékkal alacsonyabban az év véginél. Szerdán 1,33 százalékot vesztett, kedden 5,22 százalékot nyert, hétfőn a piac zárva volt, országos ünnepnap miatt. A fő mutató a múlt héten 6,52 százalékot vesztett, az előző héten 1,41 százalékot vesztett. Októberben 23,83 százalékot vesztett. A harmadik negyedévben 16,48 százalékot vesztett, az első félévben 11,93 százalékot vesztett. Tavaly 11,13 százalékot vesztett, négyévi nyereségsorozat után először volt éves vesztesége, ezzel tavaly a tokiói részvénypiac volt a legrosszabb a világ nagy értéktőzsdéi közül. A tokiói tőzsdezárás felé a hongkongi Hang Seng mutató 3,6 százalékos nyereségben, a szöuli Kospi 2,9 százalékos nyereségben, a sanghaji összetett mutató 4 százalék közeli nyereségben volt a szerdai záróhoz képest.

A forint csütörtökön várhatóan stabil marad, bár a csekély forgalom miatt újabban nem lehet kizárni nagyobb kilendüléseket, írta elemzők véleményét idézve csütörtök reggel a Dow Jones hírügynökség. A londoni bankközi piacon a forint csütörtök reggel, 260,85-261,35/eurón, 0,08 százalékkal gyengébb a kora hajnalinál, és 3,16 százalékkal gyengébb az euróval szemben, mint a tavalyi év végén. Szerda este 260,65-261,15 forint/euró volt az árfolyam. Ugyanakkor a forint 201,49-74/dollár volt, 0,15 százalékkal jobb a kora hajnalinál, 16,26 százalékkal gyengébb, mint tavaly év végén. Szerdán későn 201,79-202,52 forint/dollár volt az árfolyam.

Immáron a negyedik egymást követő napon emelkedtek az amerikai tőzsdeindexek. Pedig az európai tőzsdék ma gyengélkedtek, halovány mínuszt produkáltak vagy nullán zártak. Amerika ennek megfelelően, és a kiábrándító ma megjelent ottani makrogazdasági adatoknak köszönhetően nagy eséssel kezdett. Aztán a nap felére már ledolgozta az esést, onnan pedig komoly pluszt hozott össze mindhárom fő tőzsdeindex. A Dow Jones mutató közel 3 százalékos emelkedéssel 8727 ponton zárt, az S&P500 mutató 3,5, a Nasdaq 4,5 százalék feletti emelkedést produkált. Az optimizmust szakértők két tényezővel magyarázzák: a januárban hivatalba lépő Barack Obama gazdasági stábjának élére Paul Volckert, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi elnökét kérte fel; valamint a piacon hírek keringenek arról, hogy az amerikai állam mentőövet dob a General Motorsnak és így a három nagy autógyártó megmenekülhet a csődtől.

Szerdán csökkent az arany ára New Yorkban részben a dollár erősödésére, valamint a csütörtöki munkaszüneti nap előtti nyereségrealizálás miatt. A New York-i tőzsde fémrészlegében (COMEX) a februári lejáratú arany ára unciánként 9,20 dollárral 811,30 dollárra hanyatlott. Szerdán 809,60 és 824,60 dollár között mozgott a nemesfém ára. (MTI)

Csődbe ment Nagy-Britannia egyik legpatinásabb áruházlánca, a Woolworths. A csaknem száz éve alapított, elsősorban az igényesebb vásárlói réteg keresletére összpontosító hálózatnak 815 áruháza van Nagy-Britanniában; a cég 25 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A BBC szerda esti értesülése szerint a Woolworths csődgondnoki teendőinek ellátására a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat kap megbízást. Elemzők szerint a Woolworths a kiskereskedelmet súlyosan érintő jelenlegi gazdasági válság előtt is már jó ideje gyengélkedett, főleg a viszonylag szűk, tehetősebb fogyasztói rétegre koncentráló értékesítési politikája miatt.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa nem lát gyors kitörési lehetőséget a válságból. Nem optimistábbak a vállalkozások és a lakosság sem: a GKI konjunktúra indexe mélypontjára került, amióta mérik, nem volt olyan alacsony szinten, mint most.

Az Európai Unió területfejlesztéssel foglalkozó miniszterei egyetértettek abban, hogy az EU strukturális alapjaiból válságkezelésre és gazdaságélénkítésre már a következő hónapokban nagyobb összegeket csoportosíthassanak át a tagországok, mondta a szakminiszterek Marseillesben tartott tanácskozása után Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A magyar kezdeményezéssel összhangban kezdeményezik az EU területfejlesztési miniszterei, hogy a brüsszeli bizottság jóváhagyásával a válságkezelés és a gazdaságélénkítés érdekében gyorsított ütemben csoportosítsák át a strukturális alapokat, közölte Bajnai Gordon. A gazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 1.400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot dolgozott ki, amelynél számolt azzal, hogy a 2007-2013-ra meghirdetett strukturális alapokból már 2009-ben hozzájuthatnak EU-forrásokhoz a magyar vállalkozások.

Napi mélypontra került az euró a dollárhoz képest szerdán késő délután az EKB kormányzó tanácsa egyik tagjának arra a kijelentésére, hogy az infláció mérséklődése lehetőséget nyújt további kamatmérséklésre. Axel Weber hozzátette, hogy ezzel élénkítenék az euróövezet gazdaságát. A további kamatcsökkentési kilátásra az euró 1,2854 dollárra hanyatlott. Kedden késő este 1,3062 dolláron állt az euró.

A nyugat-európai részvénypiacok szerdán zárásra leküzdötték a napközi veszteségeket: segített az Európai Bizottság új, 200 milliárd eurós, költségvetési gazdaságösztönző intézkedéseket tartalmazó tervének bejelentése. Mivel a terv 5 milliárd eurót nevesített egyenesen az autóiparnak, ezek a részvények jól jártak szerdán: 5,9-21,6 százalék között drágultak az autóipari részvények. A legújabb, szokásosnál nagyobb kínai központi kamatcsökkentés hírére drágultak a nyersanyagok és velük együtt - 2,3-9,9 százalék között - a bányaipari részvények. A közüzemi szolgáltatók viszont 2,5-5,5 százalék között olcsóbbodtak szerdán.

Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést az Európai Unióban, amely a magyar export szempontjából legfontosabb országok gazdaságát élénkíti, így kiviteli lehetőségeinket bővíti - közölte Pénzügyminisztérium. Magyarország exportjának több mint 70 százaléka az Európai Unióba irányul, így alapvető az ország gazdasági növekedési lehetőségei tekintetében, hogy ez a térség milyen hatékonyan tud védekezni a recesszió ellen - szögezi le a PM közleménye.

Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgatója, az MNB volt alelnöke szerint a válság nehéz helyzetben érte Magyarországot, s a piaci logika alapján a valóságos helyzeténél is nagyobb terheket rótt rá; a teendők hasonlóak, mint más országokban, a magyar költségvetés mozgástere azonban csekély. Czirják Sándor a Piac & Profit által rendezett szerdai konferencián úgy vélekedett, az ország számára megszűnt a tőkepiac, ott sem a magyar állam, sem a magyar cégek nem tudnak forráshoz jutni. Az MFB-nek vannak olyan nemzetközi megállapodásai, amelyek révén a kis- és középvállalatok fejlesztését képes lesz finanszírozni a nehéz helyzetben is, de ez csak "csepp a tengerben" - mondta. Úgy vélekedett: nem gondolták végig, hogy egy tőkepiaci instrumentumnál, ha egyszer megszűnik a likviditás, évekbe telik, amíg visszaépítik azt, ezért ilyenkor a jegybanknak valamilyen szinten életben kell tartani az adott eszközt. A kamatszinttel kapcsolatban megjegyezte: a bázis - az általa szükségesnek ítélt 3 százalékpontos kamatemelés előtt - nagyon magas volt, ezért nem lehet gyorsan csökkenteni, ami problémákat okoz.

Ismét ütemesen csökken a magyar szuverén adósi nem fizetővé válásra szóló határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása a londoni adósságpiacon, ahol az elmúlt hetek hitelminősítői osztályzatrontási hulláma nyomán nemrég még az egész európai feltörekvő térség CDS-árazásai emelkedtek, közölték szerdán londoni szakelemzők az MTI-vel. A CMA DataVision vezető londoni adósságpiac-figyelő cég új adatsora szerint a szuverén nem teljesítővé válási kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) - vagyis a törlesztési leállások elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók - ára az irányadó ötéves futamidőre Magyarország esetében a szerdai kereskedésben 4,252 százalék volt a múlt hét közepén mért 4,933 százalék után; ez utóbbi volt eddig a csúcsszint ebben a hónapban. A magyar CDS-árazás az elmúlt időszak hullámzásaival együtt is sokkal enyhébb az október végi pánikszintekhez képest.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 0,5 százalékos mínuszban zárt. Az OTP és a Mol is csökkent. Az OTP papírjai 2700 forinton zártak 2,5 százalékos mínuszban, a Mol pedig 9650 forinton zárt, 1,5 százalékos csökkenéssel.

Októberben 5,3 százalékkal csökkent az új lakóingatlanok értékesítése az Egyesült Államokban szeptemberhez képest, éves szintű 433 ezerre, 1991. január óta a legkevesebbre, közölték az amerikai kereskedelmi minisztériumban szerdán. Az elemzők az értékesítést éves szinten 3 százalékkal 450 ezerre várták mérséklődni a szeptemberi, lefelé módosított 457 ezerről. Szeptemberben 0,7 százalékkal nőtt a forgalom az előző hónaphoz képest, a korábban megjelent előzetes adat 2,7 százalékos növekedést valószínűsített. Az átlagos eladási ár októberben 272 300 dollár volt, a szeptemberi 183,700 dollár után. Szeptemberben emelkedett az átlagár. (MTI)

Új gazdasági válságstábot szervez Barack Obama a Fehér Házban; a tőkepiacok stabilizálására szánt intézkedéseket összehangoló tanácsadó csapatot Paul Volcker, a Fed egyik korábbi elnöke vezeti majd, erősítette meg a megválasztott amerikai elnök irodája. A szakértő testület fő feladata az lesz, hogy tanácsokkal lássa el Obamát a gazdasági válságból való kilábalás módjáról. A 81 éves Paul Volcker 1979-től 1987-ig, Carter és Reagan elnöksége alatt vezette a jegybank funkcióit ellátó szövetségi tartalékbank-rendszert (Fed), az infláció elleni intézkedéseivel szerzett hírnevet. Szigorú monetáris politikája sikeresnek bizonyult, letörte a kétszámjegyű inflációt, de éles bírálatok érték, amiért a siker ára súlyos recesszió volt. (MTI)

A felülvizsgált adatok a michigani körzet fogyasztói bizalmi indexének további esését jelzik novemberben, az előzetesen közzétett adatot lefelé 57,9 pontról 55,3 pontra korrigálták. Az amerikai lakosság növekvő pesszimizmusának hátterében az ingatlan- és munkaerőpiaci folyamatok töretlen gyengülése, illetve a pénzügyi válság súlyosbodása áll. (Portfolio)

Novemberben 37,8 pontról 33,8 pontra csökkent a chicagói beszerzési menedzser index értéke, így a mutató még távolabb került a zsugorodás/bővülés határát jelentő 50 ponttól. A piac 38,5 pont körüli értéket várt. A feldolgozóipari indikátor négy hónapja folyamatosan zuhan, ezúttal a bizalom romlása alapvetően a foglalkoztatottság csökkenésével indokolható. Egyetlen hónap alatt 41,5 pontról 33,4 pontra csökkent a foglalkoztatottsági alindex, ami az elmúlt hetek munkareőpiaci fejleményeit tekintve nem is olyan meglepő (múlt héten 16 éves csúcsra emelkedett az újonnan munkanélküli segélyért fordulók száma az USA-ban.) (Portfolio)

Az amerikai részvényindexek erős mínuszban nyitottak szerdán. A Dow Jones néhány perccel nyitás után 131 pontos csökkenéssel mínusz 1,55 százalékon állt. A Nasdaq 0,81 százalékot esett, az S&P 1,54 százalékot.

A lengyel jegybank is megtréfálta az elemzőket, ugyanis a várt szinten tartás helyett 25 bázisponttal, 5,75 százalékra vágta az alapkamatot. A Reuters által megkérdezett 11 elemző közül csak ketten számítottak a kamatok 25 bázispontos csökkentésére, így a döntés - a hétfői magyar lépéshez hasonlóan - meglepetésnek számít. (Portfolio.hu)

Tegnap még nagynehezen kiszenvedték a pluszt az amerikai tőzsdék, ma erre elég kevés esély mutatkozik, ugyanis a meglehetősen bizonytalan hangulatban a befektetők újabb kiábrándító amerikai makroadatokkal szembesültek. A FED legújabb mentőakciói már feledésbe merültek, a Dow futures már közel 160 pontos mínuszban toporog. (Portfolio.hu)

Két órával zárás előtt 1,3 százalékos mínuszban van a pesti tőzsde részvényindexe. A vezető részvények közül a Mol és az OTP több mint 2 százalékos, a Magyar Telekom 1,4 százalékos mínuszban van, ugyanakkor a Richter 0,4 százalékot erősödött.

Októberben 6,2 százalékkal csökkent a tartós cikkek rendelésállománya az Egyesült Államokban, ami igen nagy megelepetést okozott, mivel a piac 3 százalék körüli esésre számított. (Portfolio.hu)

Októberben egy százalékkal csökkentek az amerikai személyes kiadások, ami azt jelzi, hogy a munkaerő és ingatlanpiaci folyamatok romlása, valamint a pénzügyi válság súlyosbodása miatt az amerikai fogyasztók vásárlási hajlandóság még az ünnepek közeledtével sem javult.

Komolyabb reakció nélkül fogadták devizapiacok az Európai Uniós gazdasági csomag részleteinek bejelentését, az euró a dollárral és a jennel szemben is csak minimálisan veszített értékéből. Az euró alig észrevehetően gyengült a dollárhoz képest, a délben tapasztalt 1,2970-es szintről 1,2920 közelébe süllyedt a kurzus. A tőzsdéken szintén maradt a letargikus hangulat: a nyugat-európai indexek 2 százalék fölötti mértékben esnek. A BUX 1 százalékos mínuszban van.

Londonban rendezik jövő tavasszal a fejlett ipari hatalmak és a legnagyobb feltörekvő gazdaságok G20-as csoportjának következő csúcstalálkozóját, amelyen várhatóan Barack Obama megválasztott - addigra már beiktatott - amerikai elnök is jelen lesz, mondta szerdán a brit kormányfő. Gordon Brown a parlament alsóházában bejelentette: a londoni G20-csúcsot április 2-án tartják. A globális válság ügyében összehívott előző G20-értekezlet e hónap közepén volt Washingtonban; azon a találkozón Obama még nem vett részt. (MTI)

Rekordmagasságban, 54,7 bázispontra emelkedett a tíz éves amerikai államkötvények CDS spreadje szerdán, miután a Fed által kedden bejelentett program óriási kormányzati összegeket emészt majd fel a tengerentúlon. Mindez azonban nem tántorította el a befektetőket az amerikai állampapírok vásárlásától, a hónap végi kereslet újra megcsillogtatta az államkötvények vonzerejét. (Portfolio.hu)

15 százalékkal zuhanhat a Porsche árbevétele augusztusban kezdődött pénzügyi évének első négy hónapjában a menedzsment prognózisai szerint, miután visszaesett a cég felsőkategóriás gépjárművei iránti kereslet. A társaság közleménye szerint a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt nem valószínű, hogy még az idei évben 50 százalék fölé növeli részesedését az autógyártó a Volkswagenben. (Portfolio)

Kényszerszabadságra küldi romániai alkalmazottjait a Michelin. A gumiabroncsokat gyártó vállalat három romániai gyárának összesen 3450 alkalmazottja számára december 12-től két hétig tart majd a kényszerpihenő - adta hírül a kolozsvári Krónika napilap internetes oldalán. A cégvezetés annak ellenére jelentette be az ideiglenes leállást, hogy korábban azt közölték: a gazdasági válság mindössze a termelés visszaesését jelenti majd. A Michelin két gyárat működtet a Szilágy megyei Zilahon, összesen 1600 alkalmazottal. A harmadik, Prahova megyei gyárban 1850-en dolgoznak. Az alkalmazottak a kényszerszabadság idejére bruttó bérük 75 százalékát kapják meg. (MTI)

Az Európai Unió eddigi legnagyobb kötvénykibocsátására készül, amelynek egyik célja, hogy forrást biztosítson a Magyarország számára nyújtandó hitelhez - írja a Financial Times. A gazdasági napilap szerint a kötvények árazása napokon belül megtörténhet. A kibocsátás első részlete kétmilliárd euró értékben történik fix kamatozású három éves kötvények formájában. z első kibocsátást jövőre további két részlet fogja követni, további 4 milliárd euro értékben. Hasonló méretű kötvénykibocsátásra utoljára 1993-ban volt példa, amikor az Európai Közösség egymilliárd német márka értékben bocsátott ki értékpapírokat. (Portfolio)