Pénzügyi pánik, gazdasági válság

2008.10.28. 15:17
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedden a Világbank sürgette Bulgáriát: készítsen gazdasági szükségtervet, gondolván arra, hogy az úgynevezett felzárkózó gazdaságok a globális pénzügyi válság miatt komoly nehézségekkel nézhetnek szembe. Bulgária érzékelte ezt, derül ki a jelentésekből, melyek szerint a jövő évi gazdasági bővülésre vonatkozó 6,5 százalékos régebbi prognózisát hétfőn 4,7 százalékosra vette vissza.

    A Világbank bulgáriai képviselője szerint nincsenek megfelelő intézkedési tervek: a munkanélküliség növekedése esetére például nincs a hazai kereslet stimulálását célzó intézkedés. A kiadások csökkentése helyett a kormányzat nagy beruházásokat tervez a nagy tartalékokból, mert aggódik a külföldi befektetések elapadásától. Az országnak jelentős fizetési mérleghiánya van, emiatt, valamint jelentősebb küladósságának apasztása miatt erősen függ a hitelfelvételektől, e tekintetben olyan sérülékeny, mint a kis balti államok.

  • Októberben tovább esett a Conference Board által számított fogyasztói bizalmi index, egy hónap alatt 23,4 ponttal 38 pontra csökkent a mutató, míg a piac 52 pont körüli értékre számított. Ez minden eddiginél alacsonyabb értékének számít. (Portfolio)
  • Nagy lendülettel nyitottak a New York-i részvénypiacok kedden: a tőzsde DJIA mutatója 215 pontnyit erősödött, hogy innét csúszott vissza 190 pont nyereségig, ami még 2,3 százaléknak felel meg. A Nasdaq a nyitás után percekben 48 pontnyi, azaz 3,2 százalékos emelkedésig vágtatott, hogy utána percekkel később 2,7 százalékos nyereséget őrizzen. (MTI)
  • A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. 0% béremelést tervez 2009-re, és ezt javasolja a MÁV-nak, az MFB-nek, az ÁAK-nak, a Magyar Közút Kht.-nak, az MVM-nek, a postának és a Szerencsejáték Zrt-nek is. (Kötött pálya)
  • Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága felkéri a kormányt arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) csak kiemelten fontos, jól megfogalmazott feladatokkal bízza meg, mert ezeket lehet maradéktalanul végrehajtani, mondta el Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke a bizottság zárt ülése után. A főigazgatót a kialakult pénzügyi válság Magyarországot érintő nemzetbiztonsági hatásairól, az ezzel kapcsolatos információgyűjtés módszereiről és a magyar gazdaságot, a forintot, és néhány tőzsdei céget ért külföldi támadás elhárításáról hallgatták meg.

    A bizottság alelnöke elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar gazdaság, a forint, és a tőzsdei részvények árfolyamának alakulását, és amennyiben szükséges, akár soron kívül is meghallgatják az NBH főigazgatóját arról, hogy miképpen próbálja a szolgálat kivédeni a külföldről érkező beavatkozásokat. Tóth Károly kiemelte, hogy a jelenlegihez hasonló válsághelyzetben a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ugrásszerűen megnőnek, így több pénzügyi forrást kell biztosítani számukra. A bizottság alelnöke szerint a jövő évi, többször átdolgozott költségvetésben az NBH számára címzett összeg elégséges a szolgálat megnövekedett feladatainak ellátására, a pontos összeget azonban nem tudta megnevezni. (FH)

  • A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ellenzi a romániai pedagógusok 50 százalékos béremelését, amely a nemzetközi pénzügyi válság hatásaival együtt veszélybe sodorhatja Románia makrogazdasági stabilitását és a román gazdaság versenyképességét - derül ki az IMF keddi közleményéből. A Mediafax hírügynökséghez eljuttatott dokumentum szerint a szervezet az intézkedés felülvizsgálatát javasolja. A román parlament szeptember végén szavazta meg a béremelésről szóló törvényt, amit Traian Basescu államfő pénteken hirdetett ki. Az IMF becslései szerint a béremelés nem befolyásolja jelentős mértékben az idei költségvetési hiányt, de 2009-ben a többletkiadás a bruttó hazai össztermék 0,75 százalékának felel meg. A kiadás azonban meghaladhatja a GDP 4 százalékát is, ha valamennyi közalkalmazottra kiterjesztik az 50 százalékos béremelést. (MTI)
  • Az S&P Case-Shiller ingatlanpiaci árindex szerint augusztusban minden eddiginél gyorsabban, 16,6 százalékkal zuhantak a lakásárak a 20 legnagyobb amerikai városban. Az index több mint két évtizedes története során még egyszer sem volt példa ilyen intenzív árcsökkenésre. (Portfolio)
  • cikkünk a témában:

    A CIB-nél sem lesz frankhitel

    Az euró és forint alapú hiteleken is szigorít a bank: emelkednek a kamatok, nő a kötelező önrész.
  • cikkünk a témában:

    Brüsszel feloldhatja a 3 százalékos határt

    Az eurótagok ellen nem indulna, az uniós országok ellen hosszabb határidõkkel folyna eljárás, ha a válság miatt átlépik a költségvetési hiányra szabott 3 százalékos határt. A deficit növekedése több vezetõ államban is fenyeget.
  • 8,2 százalékos pluszban áll a BUX, az index töretlenül emelkedett délelőtt, ahogy az összes vezető papír árfolyama is. Az OTP már 12 százalékos emelkedés felett jár, igaz, a korábbi nagy esések után ez még mindig 2900 forint alatti árszintet jelent. A Mol 11 százalékos plusza is csak arra elég, hogy a papírok már 9000 forint felett, 9100-as áron forogjanak. A Magyar Telekom 6,9 százalékos emelkedése 561 forintos részvényárat jelent.
  • Csalódott vagyok – kezdete Dávid Ibolya, Szerinte mindenki mindenről beszél, de az IMF-javaslatról csak kevés szó esett. Az IMF feltételei nem szoktak beépülni a leányálmokba. Ez alapján jogos kérdés lenne, milyen adósságszolgálatot kér a Valuta Alap a készenléti hitelért. A hibák Dávid szerint ott is tetten érhetők, hogy a kormány egyetlen reformba vágott bele, az egészségügyibe, pont abba, amelynek a legkisebb volt a parlamenti támogatottsága, és felelőtlen volt a 100 napos program elfogadása is, ezért hárompárti bocsánatkéréssel kellet volna kezdeni az ötpártit.
  • Tovább erősödik a forint: az euró ára egy órakor már csak 262,50 körül járt. A piacon egyfelől továbbra is a korábbi napokat nem jellemző optimistább hangulat uralkodik, ez mutatkozik meg a részvényárfolyamokban is, másfelől az IMF hitelkeret eléréséhez feltételül szabott kormányintézkedések várható teljesítése is megnyugtatta a befektetőket.
  • Pénzügyi támogatási tervet készít elő az Európai Bizottság Magyarország számára - jelentette be a testület szóvivője kedden Brüsszelben. Amelia Torres jelezte, hogy a részleteket várhatóan hamarosan bejelentik. A támogatási csomaggal elvben egyetértenek az unió tagországai - tette hozzá. (MTI)
  • Fodor Gábor szerint az SZDSZ-nek igaza lett, azokban a koalíciós vitás kérdésekben, amik a szakítást okozták, de most nem ez a fontos. A szabad demokraták ugyanis partnerek minden értelmes javaslat megvalósításában, de csak akkor lehet támogatni ezeket a lépéseket, ha azok reformértékűek, és beépülnek a rendszerbe, nem csak egyszeri próbálkozások. A pártelnök leszögezte, pártja támogatja az IMF-megállapodást, mert ez az ország érdeke, de a szerződésből olyan részleteket is ismerniük kell, amiről a nyilvánosság előtt nem lehet beszélni. Ezért ez tekintsék kezdetnek, és folytassák a megbeszéléseket a nyilvánosság kizárásával is – javasolta Fodor.
  • Kósa Lajos kommunikációs és PR-eseménynek titulálta az ötpártit. Kósa szerint a miniszterelnök nem tudja vagy egyszerűen nem akarja megérteni, mi a helyzet. Máshol nem nyilvános eseményeket szerveznek, hanem villámgyors intézkedéseket hoznak. A debreceni polgármester szerint most a 3. számú költségvetés magva hangzott el, de az nem, hogy az utóbbi hat év politikája vezetett ide. A világ fejlődő részén szoktak ilyen szerződéseket kötni az IMF-fel, mint amire most készül a kormány. Az IMF-szerződés transzparens feltételeit a parlamenti szakbizottságokon kellene átmenni, nem egysoros meghívóból értesülni a dolgokról. Kósa felszólította a kormányt, hogy a parlamenti menetrendben nyílt mérlegelést lehetővé téve vigye a képviselők elé a szerződést. Miniszterelnök úr ez így nem fog menni – mondta Kósa, hozzátéve, hogy Gyurcsánynak inkább vissza kellene adni a mandátumát.
  • Lendvai Ildikó egy viharos hasonlattal kezdett: az esernyőt magukhoz vevők bízhatnak benne, hogy nem lesz eső, és nagyobb az esély rá, hogy nem áznak meg. Esernyő program ez is, amit a kormány elővezetett, és ilyen kell minden szférára – mondta a frakcióvezető. Lendvai szerint mindannyiuk szégyene, hogyha ilyen időben nem születik tisztességes pártfinanszírozás. És azt is javasolta, hogy ne növekedjenek a képviselők fizetései, valamint, hogy számlásítani kellene a költségtérítéseket.
  • Gyurcsány stabilizációs javaslata szerint jövőre lényegesen kevesebb kiadást lehet teljesíteni. Ezért befagyasztják a kormánytagok fizetését. Az állami vállalatok fb-igazgatók tiszteletdíját 10 százalékkal csökkentik. Az állami vállalatok vezetőinek prémiumot, jutalmat, 13. havi juttatást nem fizetnek ki. Valamennyi olyan kormányzati kommunikációs kiadást is le kell állítani, amely nem áll kapcsolatban a válságkezelő döntésekkel. Igaz ez az autó- telefonbeszerzésekre is – részletezte a miniszterelnök. A közszférában sem tudnak kötelezettséget vállalni a jövedelmek növelésére és a 13. havi bér automatikus odaadására. Szerinte fontosabb a közszférában a munkahelyek megőrzése. A nyugdíjasokat próbálják védeni, eszerint nem jelent megszorítást a többség számára. 13. havi nyugdíjat csak az öregségi korhatárt elérők kaphatnak, a rokkantak nem és az átlagnyugdíjnál többet kapók extra nyugdíját 80 ezerben maximálják.
  • Az Államadósság Kezelő Központ által mára kitűzött 3 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az értékesítésre meghirdetett 40 milliárd forintnyi mennyiségre csupán 72,4 milliárd forintnyi ajánlat érkezett. A kibocsátó a gyenge vételi érdeklődésre való tekintettel 5 milliárddal 35 milliárd forintra csökkentette az elfogadott mennyiséget. Az aukciós átlaghozam 13,11 %-os (!) lett. A 3 hónapos kincstárjegyek aukciós átlaghozama legutóbb 1999 decemberében volt ilyen magas. (Portfolio.hu)
  • Gyurcsány Ferenc bevezetőjében ezrek, százezrek munkahelyéért aggódott: a válság leginkább a munkahelyeket veszélyezteti. A tömeges elbocsátások ellen kell a leginkább védekezni – jelentette a miniszterelnök, aki szerint a gyorsan eszkalálódó recessziós félelem idején három pontot kell szem előtt tartani: 1. kalkulálj a legrosszabb eshetőséggel és tegyél meg mindent, hogy ne következzen be, 2. ne költs többet, mint amid van, 3. készülj a válság utáni időre. Megválaszolta saját kérdését is, hogy mi az oka a magyar gazdaság sérülékenységének. Szerinte négy ok látható: veszélyesen alacsony lakossági megtakarítás, amelyben a 2001-2002-ben indult otthonteremtő program a fő ok, az állam többet vállalt, mint amit teljesíteni tud, nem indultak szerkezeti reformok, sőt ellenállást szerveztek ellene, devizaeladósodás, többszöröse a devizamegtakarításoknak.
  • Átlépte a bűvös 10 százalékos határt az OTP emelkedése, ezért néhány percre automatikusan, a szabályoknak megfelelően szüneteltetik a kereskedést a bankpapírokkal. A szünet 2806 forinton jött. Tegnap 2550 forinton zárt a bankpapír.
  • Az IMF-fel tervezett megállapodás lesz a legfőbb ütköző pont a kormányfő és az ellenzék között a kedden délben induló pártközi konzultáción. Gyurcsány Ferenc felvetése szerint a megállapodás célja, hogy megvédjék a magyar gazdaság és a magyar családok érdekeit. A Fidesz viszont már hétfőn este jelezte, hogy nem tartja elfogadható válságkezelő javaslatnak a hitelfelvételt.
  • A Richter Gedeon Nyrt. bejelentette, hogy a 2008. október 16-án adott megbízás alapján 2008. október 27-én 5 000 darab saját részvényt vásárolt a BÉT-en 24 659 Ft/db átlagáron. A Richter saját részvény vásárlásai tegnap a piaci forgalom 3.8%-át tették ki. (Portfolio.hu)
  • Az elemzői előrejelzéseknél is mélyebbre süllyedt októberben a francia fogyasztói bizalom szintje. A francia statisztikai hivatal, az Insee jelentése szerint a fogyasztói várakozások indexe a szeptemberi mínusz 44-ről októberre mínusz 47 pontra esett vissza. A Bloomberg elemzői októberre mínusz 46 százalékot jósoltak. A rendkívüli borúlátás mindenekelőtt a nagy elbocsátási hullámoktól való félelemmel magyarázható. (Napi Online)
  • Bár kora reggel a kövér ázsiai plusszok láttán a nyugat-európai tőzsdék is emelkedésbe kezdtek, azomban a lendület nem tartott sokáig, mostanra pedig már vegyes képet festenek a benchmarkok. A német tőzsdeindex, a DAX 8.5, az angol FTSE 100 0.1%-kal került feljebb, míg a francia CAC-40 2.2%-os leértékelődést mutat. A jelenlegi nyomott árszinteken már vételekkel próbálkoznak a spekulánsok, miután október hónapban az európai börzék közel 22%-ot zuhantak. A bizonytalanság ugyanakkor továbbra is dominál, csak kevesen hagyják napon túl futni pozícióikat, mely zárásra általában meghozza az éles esést a tőzsdéken. (Portfolio.hu)
  • A brit Barclays orosz állami bankokkal, a Sberbank and VTB kezdett tárgyalásokat. A Wall Street Journal értesülése szerint mindkét bankkal tárgyal, de arról nincs hír, hogy mekkora összegű befektetést szeretnének kérni. Az érintettek nem kommentálták az értesülést. (Reuters)
  • Az izlandi jegybank rendkívüli kamatmeghatározó ülésén 600 bázisponttal 18 százalékra emelte irányadó rátáját. Az izlandi jegybank mai lépése azért is meglepő, mert néhány héttel ezelőtt még 350 bázispontos kamatvágás mellett döntött a monetáris tanács. A kamatemelés hátterében a fokozott inflációs veszélyek állhatnak: az izlandi statisztikai hivatal tegnapi jelentése szerint októberben 14 százalékról 15.9 százalékra emelkedett a fogyasztói árindex. A döntéssel kapcsolatos részleteket délben ismerteti a jegybank. (Portfolio)
  • Mivel a Mol több mint tíz százalékot emelkedett a tegnapi záróértékéhez képest, ezért néhány percre felfüggesztették az olajpapír kereskedését. A felfüggesztés előtt 9100 forintot adtak a részvényért.
  • A Le Soir című brüsszeli lap úgy vélekedett keddi számában, hogy Magyarország mintegy 10 milliárd euróra számíthat a Nemzetközi Valutaalaptól. A lap összeállítása szerint a mostani pénzügyi válsághelyzetben az eddigi legnagyobb IMF-támogatás címzettje Ukrajna, 16,5 milliárd dollárral. Az összeg rendelkezésre bocsátását válságelhárító terv kidolgozásától tették függővé. Izland 2,1 milliárd, Grúzia 750 millió dollárra számíthat a Valutaalaptól. A Le Soir tudomása szerint ezen országok mellett Fehéroroszország és Pakisztán kért IMF-támogatást. (MTI)
  • Minden európai tőzsdeindex magasabban kezdte a napot, mint a tegnapi záróértéke. Most egy kis megtorpanás látszik a legtöbb börzén az emelkedésben: a brit, a francia, a lengyel, az osztrák tőzsdeindex is kicsit visszaadott a nagy kezdeti pluszából, de még bőven a pozitív tartományban van. A BUX-nál valamivel enyhébb a korrekció: 8 százalékos napi maximuma után 7,5 százalékon van most.
  • Lengyelország legkésőbb 2009 májusában-júniusában be kell lépjen az ERM-II árfolyammechanizmusba, ha 2011-2012-ben be akarja vezetni a közös európai valutát - mondta egy sajtótájékoztatón Donald Tusk lengyel miniszterelnök. (Az ERM II az euró előszobája, ahol legalább két évet kell eltölteni, mielőtt az ország bevezetné az eurót.) A lengyel eurobevezetési tervekkel kapcsolatos legutóbbi hírek egy esetleges népszavazásról szóltak. Ugyanis a miniszterelnök október elsején úgy fogalmazott, hogy szükség esetén 2009 tavaszán megrendezhetik az eurobevezetésről szóló népszavazást. (Portfolio.hu)