A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Jelentősen csökkent a kelet-európai valuták árfolyama az euróhoz képest péntek délelőtt, miután a recessziós félelmek és a növekvő kockázatok miatt a kereskedők eladnak a felzárkózó piacokon. A forint kétéves mélypontra esett az euróval szemben: az árfolyam péntek délelőtt 263,15 forint volt, 3,18 százalékkal alacsonyabb, mint csütörtökön délután a helyi bankközi kereskedésben. A lengyel zloty ennél is jobban gyengült, 3,93 százalékkal: péntek délelőtt egy euró 3,619 zlotyt ért.
A kis hozamú cseh korona jobban bírja a megpróbáltatásokat, de négyhavi mélypontra esett, 0,21 százalékkal esett, 24,82/euróra. A román lej 1,39 százalékot esett, az euró 3,86 lejt ért péntek délelőtt. A kelet-európai uniós tagországok jegybankjai közül eddig a magyar bankelnök és a lengyel monetáris tanács egyik tagja foglalt állást a kérdésben: miként Simor András magyar jegybankelnök és a lengyel illetékes is azt mondta, hogy hasonlóan nincs fundamentális alapja a nemzeti valuta gyengülésének. Mindamellett a lengyel jegybank péntek délelőtt rendkívüli tanácskozást tart, majd közleményt fog kiadni a nap folyamán.
George Bush elnök pénteken 10 óra tájban (közép-európai idő szerint 16 óra) beszédet mond a nemzetközi válságról, hogy biztosítsa az amerikaiakat: vezetőik fellépnek a válság ellen - jelentette be a Fehér Ház.
A New York-i értéktőzsde DJIA mutatója 7,3 százalékos csökkenés után 8579,19 ponton zárt csütörtökön. A befektetők szerint továbbra is bizonytalan, hogy az amerikai kormány 700 milliárd dolláros mentőöve és a szerdán végrehajtott kamatcsökkentés elegendő lesz-e ahhoz, hogy megszilárduljon a pénzpiac és elkerülhető legyen a globális recesszió. (MTI)