A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök bejelentette: kormánya sürgős rendeletet fogadott el, amelyben 103 ezer eurós határig garanciát vállal valamennyi bankban elhelyezett betétért. Az intézkedés célja tovább növelni az olaszországi betétesek bizalmát, akik eddig is a legnagyobb védelmet élvezték Európában. "Egyetlen olasz bank sem jut csődbe és egyetlen betétes sem kockáztat semmit. Azt akarom mondani az olaszoknak, legyenek nyugodtak" - hangoztatta a kormányfő. Szerdán a magyar kormány is bejelentette, hogy teljes vállal, kedden pedig az uniós pénzügyminiszterek határoztak arról, hogy megemelik a magánbetétek garanciájának minimumát, 20 ezerről 50 ezer euróra.
Veszteséggel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán. A tőzsdemutatók nagy csökkenéssel kezdték a napot, majd napközben a nyereséges oldalra kerültek és mintegy húsz perccel a kereskedés leállítása előtt ismét jelentősen gyengülni kezdtek. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 0,8 százalék (14,55 pont) csökkenéssel 1740,33 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 9258,10 ponton zárt, 2,0 százalék (189,01 pont) gyengüléssel. A DJIA indexe a héten eddig 10 százalékkal süllyedt.
Erősítette a befektetői bizonytalanságot, hogy megkezdődött a harmadik negyedévi vállalati gyorsjelentések időszaka, és az elsőként adatismertető Alcoa alumíniumipari cég a vártnál kisebb profitról számolt be. Az Alcoa bejelentette tovább, hogy a piaci bizonytalanság miatt leállítja nagy tőkebefektetéseit. A kereskedés utolsó mintegy 30 percére az amerikai pénzügyminiszternek az a kijelentése nyomta rá a bélyegét, hogy a pénzügyi válságba került cégek állami felvásárlása csak hetek múlva veszi kezdetét. E kijelentésre az addig nyereséges oldalon álló tőzsdemutatók azonnal gyengülni kezdtek.
Nyereségen álltak a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán, a kereskedés leállítása előtt egy órával. A tőzsdemutatók a nyitás óta eltelt öt és fél óra alatt igen nagy ívet tettek meg. A kezdeti erős gyengülés után a nyereséges oldalra kerültek. Ezután ismét a keddi záró érték alá süllyedtek, majd erősödni kezdtek. Percekkel 21 óra előtt a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 33,50 pont emelkedéssel 1788,38 ponton volt. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 9519,83 ponton állt 72,72 pont erősödéssel.
Közép-európai idő szerint röviddel 21 óra előtt New Yorkban az euró 1,3687 dollárra erősödött a keddi késő esti 1,3598 dollárról. A dollár 100,15 jenre gyengült az előző napi 101,41 jenről. Az euró 251,80 forintot ért az egy nappal korábbi 250,27 forint után (+ 0,61 százalék). A dollár 183,47 forinton volt a keddi 183,89 forintot követően (- 0,23 százalék).
A szlovák jegybank szerdán azt közölte, hogy egyelőre nem kívánja követni a világ vezető központi bankjainak összehangolt kamatcsökkentését. A szlovák központi bank alapkamata jelenleg 4,25 százalék. Ez megfelelt az EKB kamatszintjének, de szerdán az EKB azt 3,75 százalékra csökkentette, aminek azért van jeklentősége, mert Szlovákia január 1-jén vezeti be az eurót. Mielőtt belépne az eurózónába, Szlovákia "a megfelelő pillanatban" az EKB által alkalmazott kamatszintre változtatja az alapkamatát - közölte szerdai közleményében a szlovák jegybank.