Erősödéssel indíthatnak a vezető európai tőzsdemutatók hétfőn, részben reagálva a legfejlettebb hét ipari ország hétvégi közös nyilatkozatára, amelyben azt fogalmazták meg, hogy stabilizálják a piacokat és megakadályozzák a vezető pénzügyi cégek összeomlását. Az amerikai pénzügyminiszter bejelentése szerint kollégáival agresszív tervet fogadtak el.
Vasárnap az eurózóna kormányfői is találkoztak és közös akciótervet fogadtak el meg a pénzügyi válság leküzdésére. Ennek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására. Az eurózóna tagállamai külön-külön jelentik be intézkedéseiket, várhatóan még hétfőn.
Ezekre a hírekre gyengült az euró, és emelkedett a kőolaj, valamint az arany ára. A vezető ázsiai tőzsdék jórészt nyereségen álltak, a New York-i értéktőzsde határidős jegyzései jóval a pénteki záróérték felett voltak.
Az értékforgalmazók becslése szerint a londoni tőzsde irányadó FTSE100 indexe 183 pont emelkedéssel 4115 ponton kezd, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 168 pont növekedéssel 4712 ponton indít hétfőn. Röviddel 7:30 óra után az euró 1,3514 dollárra hanyatlott a pénteki 1,3574 dollárról. A dollár 100,77 jenről 100,10 jenre gyengült. Ugyanekkor a nyugati féltekén irányadó WTI olajfajta hordónkénti ára 2,1 dollár emelkedéssel 79,80 dolláron állt. (MTI)
A múlt heti jelentős csökkenés után hétfőn emelkedéssel nyitott a vezető ázsiai tőzsdék többsége, amelyek a kereskedés félidején túl is a nyereséges oldalon álltak. A szakemberek ezt a pénzügyi nagyhatalmak hétvégi tárgyalásainak és határozott döntéseinek tudják be. Röviddel 6:30 óra előtt a sydney-i tőzsde 4,03 százalékos, a szöuli 2,38 százalékos, a szingapúri 1,65 százalékos, a hongkongi pedig 2,85 százalékos nyereségen volt.
A tokiói tőzsde hétfőn hivatalos ünnepnap lévén nem nyitott ki. Továbbra is gyengélkedik a sanghaji tőzsde, amely 3,4 százalékos veszteségen állt, de 2,87 százalékkal gyengült a tajpeji értéktőzsde irányadó mutatója is. (MTI)
George Bush elnök szinte minden nap igyekszik megnyugtatni az amerikai közvéleményt, hogy nincs ok pánikra, az ország gazdaságának jövője nincs veszélyben, de mintha üzenetével már nem törődne senki, szavai hatástalanok - olvasható a liberális The Washington Post hét végi számában.
Bush az utóbbi két hét során húsz alkalommal lépett a nyilvánosság elé, hogy közölje, "az amerikai nép bízhat a gazdaság jövőjében". A piac azonban nem hallgatott rá, folytatta a zuhanást. A Fehér Ház rózsakertjében mondott legutóbbi, pénteki elnöki beszéd előtt a Dow Jones ipari átlag 8530 ponton állt, üzenete után néhány perccel pedig 8224-re csökkent - írta Dana Milbank, az újság kolumnistája.
Az elnök a pár perces beszéd után - "házi feladatát letudta, ismét megnyugtatta a piacokat" - leutazott Floridába, hogy adományt gyűjtsön a republikánus választási kampányhoz.
A pénzügyi válságnak súlyos hatásai vannak a fejlett országokban, és várhatóan jelentős következményei lesznek a feltörekvő és szegény országokban - jelentette ki Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter vasárnap, hangsúlyozva, hogy az elzárkózás és a protekcionizmus semmiképpen nem megoldás a krízisre.
Paulson azt mondta: a feltörekvő piacgazdaságoknak "szinte bizonyosan" nehézségei fognak támadni a tőkeforrások beszerzésében, amelyek olyan fontos programok finanszírozásához szükségesek, mint az infrastrukturális fejlesztések.
A Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot is sürgette: tegyenek meg mindent a felzárkózó gazdaságok megsegítésére, azért, hogy ezekben az országokban a kereskedelem bővülhessen és a szociális védőháló működőképes maradjon.
A világgazdasági válság magyarországi hatásairól tárgyalt vasárnap délután az SZDSZ frakcióvezetője Veres János pénzügyminiszterrel. Kóka azt akarja, hogy a Parlament kezdje meg a költségvetési plafontörvény tárgyalását, és két héten belül szavazzon róla. Az ország és a gazdaság számára egyaránt káros lenne, ha a kormány a krízisre hivatkozva teljesen feladná az adócsökkentést. (MTI)
Sok cég a kereslet csökkenése miatt termelésének a részleges leállítására kényszerül és többen felülvizsgálják eladási várakozásaikat. A Nissan cég vasárnap azt közölte, hogy soha eddig nem volt olyan gyenge az eladási mutatója, mint október első tíz napján. A japán vállalat bejelentette azt is, hogy a helyzet rosszabbodására készül Nyugat-Európában, Japánban és az Egyesült Államokban.
Eközben a pénzügyi válságon sokat veszített amerikai Citigroup azt közölte, hogy 5,5 százalékról 3,1 százalékra csökkentette a részesedését a General Motors-ban (GM). Az első számú amerikai járműgyártó árfolyama hatvan éve legalacsonyabb szintre esett a New York-i értéktőzsdén pénteken a csökkenő amerikai autóeladások és a hitelválság miatt.
A hétvégén látott napvilágot az az értesülés is, hogy az amerikai Ford Motor Co mintegy 20 százaléknyi részesedést tervez eladni a japán Mazda cégben, amelyben a jelenlegi tulajdonhányada 33,4 százalék. Hírek szerint a Ford japán cégeket bízott meg a részesedés eladásával.
A Mazda bizonyos hányadot megvásárolna a felkínálásra kerülő részesedésből, de komolyan érdeklődik a Ford-tulajdonrész iránt a Sumitomo japán kereskedőház és az indiai Tata Motors is.
