Pénzügyi pánik, gazdasági válság

A második negyedben 72 százalékkal csökkent a Sony adózott eredménye, miután a globális pénzügyi válság következményeként a fogyasztók kevesebb elektronikai berendezést vásároltak, az erős jen miatt pedig a tengerentúli eladások alakultak kedvezőtlenül. A Sony bevételének 80 százaléka származik külföldről, ezért rendkívül érzékeny az árfolyamváltozásokra. Elemzők kiszámolták, hogy a Sony számára 7 milliárd jen (70 millió dollár) veszteséget jelent a japán valuta egy jennel való erősödése az euróval szemben, és 4 milliárd jennel (40 millió dollár) lesz kisebb a profitja, ha a valuta egy jennel lesz erősebb a dollárral szemben. (MTI)

A németek nagy többsége a kulcsfontosságú iparágak részleges államosításának a híve - írja a Stern magazin a Forsa közvéleménykutató-intézet felmérésének eredménye alapján. Legnagyobb mértékben az áram- és a gáztársaságok részleges államosítását támogatja a lakosság: a megkérdezetteknek a 77 százaléka válaszolt igennel. A bankokat és biztosítókat 64 százalék, a légitársaságokat, a vasutat, a postát a megkérdezetteknek a 60 százaléka vonná állami ellenőrzés alá. A megkérdezettek egyszersmind támogatják Nicolas Sarkozy francia államfő elképzeléseit is arra, hogy megvédenék a francia vállalatokat a külföldi felvásárlástól. A felmérés valamelyest a pártszimpátiákat is tükrözi, bár meglepő, hogy a liberális szavazók nagyon nagy többsége, 70 százaléka az államosítás pártján van. (MTI)

Az OTP után a másik vezető részvény, a Mol szerdai drágulása is tetőzött: a papír árfolyama 15 százalékkal 10 840 forintra emelkedett. A tőzsdei szabályok szerint ezt a limitet nem haladhatja meg a drágulás, így várhatóan a Mol is elérte napi csúcsát. A Fotex és az RFV részvények árfolyama szintén 15 százalékkal emelkedett.

Fehéroroszország kész liberalizálni gazdaságát, miközben készenléti hitelkeretről tárgyal az IMF-fel, mondta az ország központi bankjának elnökhelyettese szerdán. A bankvezető, Vaszilij Matyusevszkij elmondta, hogy 2 milliárd dolláros készenléti keretet szeretnének. Hangsúlyozta, hogy a pénzt remélhetőleg nem kell felhasználni. "Nem tudjuk, milyen mély a nemzetközi válság, ezért Fehéroroszország kéri ezt a kölcsönt, jóllehet nincs válságban. Fehéroroszország mindenképpen elmozdul a fő gazdaságpolitikai eszközök liberalizálása felé" - fogalmazott Matyusevszkij. (MTI)

Miközben a kormányok világszerte konjunktúracsomagok kidolgozásán fáradoznak, Magyarország ezzel ellentétes úton jár – írja szerdai számában a Der Standard osztrák liberális lap. A magyar kormány takarékossági intézkedéseket hirdetett meg, a "Minél kevesebb állam!" lett a jelszó, és a magas államadósság szolgál minden baj alapjául. Az osztrák újság a problémát itt abban látja, hogy kizárólag közgazdászok jutnak szóhoz, akik túl könnyen megfeledkeznek arról, hogy az utóbbi évtizedek óriási összegű szociális kiadásai nem maradtak hatástalanok. Ami a jövedelmi-szegénységi mutatókat illeti, Magyarország az élbolyhoz tartozik Kelet-Európában, és képes lépést tartani a nyugati EU-tagállamokkal is. (MTI)

Dolozói tíz százalékától vállhat meg a GE Nagykanizsai lámpagyára, írja a Zalai Hírlap. Ez több száz ember elbocsátását jelenti. A leépítés oka, hogy a hagyományos izzólámpák iránt jelentősen és világszerte csökkent a kereslet. Az értesüléseket a GE hivatalosan még nem erősítette meg, de a lap megkeresésére elismerték, hogy a rendkívül éles piaci verseny miatt a hosszú távú fennmaradás érdekében napirenden van a működés hatékonyabbá tétele, ám ennek ellenére leépítésről nem született döntés. Ha ezzel kapcsolatban bármi változás lenne, arról elsőként a dolgozókat értesítené a cég, a nyilvánosságot csak azután. (Független Hírügynökség)

A német Bayer gyógyszergyár és vegyiművek szerdán 277 millió eurós adózott eredményt jelentett a harmadik negyedévről, 76,4 százalékkal kevesebbet a tavalyi harmadik negyedévi 1,175 milliárdnál. Az elemzők többre, 299 millió euróra számítottak most. (MTI)

A fuvarozók nem engedik elodázni a versenyképességük javítása érdekében a kormánynál kialkudott vállalásokat. A költségvetésnek 10 milliárd forintos terhet jelentő csomag elosztásáról még nem született egyesség, de a fuvarozók szerint az üzemanyagárak csökkenése nem indokolja a támogatások visszavonását - írja a Népszabadság. (Pénzcentrum)

Szerdán a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 4,9 százalékos nyereségben volt a kereskedés kezdetén. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 több mint 2,2 százalékos veszteségben volt. Párizsban a CAC-40 5,77 százalékos nyereségnél tartott. (MTI)

7,4 százalékos emelkedéssel kezdett a BUX. Az OTP még nagyobbat emelkedett, nyitáskor fel is kellett függeszteni, mert akkorát emelkedett: a bankpapír 11,1 százalékkal nyitott magasabban, mint a tegnapi záróár. A néhány perces kereskedési szünet után tovább folytatta a menetelését, már 13 százalékos pluszban, 3250 forintnál van. A Molt is fel kellett függeszteni a 10 százalékos határ átlépése miatt.

Erőteljes erősödést váltott ki az IMF-Világbank-EU Magyarországnak adott gigantikus mentőcsomagja a forintpiacon: már 255-ös szintnél jár a forint/euró árfolyam.

A bankközi piacon 258 forintot ér 1 euró. Az erősödés a Magyarországnak adott hatalmas mentőcsomag reggeli bejelentésének tudható be.

Ma magyar idő szerint este negyed nyolckor hozza nyilvánosságra az amerikai jegybank, hogy miként döntött kamatmeghatározó ülésén. A piaci várakozások szerint a Fed fél százalékponttal, 1 százalékra viszi le a kamatot a recessziós félelmekre hivatkozva.

Ingadozó, de folyamatosan a pozitív tartományban mozgó kereskedés mellett a nap végén 7,74 százalékpontos emelkedéssel zárt a tokiói tőzsde. A Nikkei225 index már a nyitáskor hét százalékos emelkedéssel követte a rekordemelkedéssel záró New York-i tőzsdét. Napközben az emelkedés három százalékpontra mérséklődött, de a nap végén az újabb gyors bevásárlások ismét hét százalék fölé tornászták a gyarapodást. A hangulatot az javította, hogy hivatalos helyről származó kiszivárogtatások nyomán a befektetők joggal vélik remélni: pénteken a japán központi bank is bekapcsolódik a mértékadó központi bankok várható, újabb kamatcsökkentés-sorozatába. A Fedtől szerdán, a Bank of Japantól pénteken, az EKB-tól és a Bank of Englandtől jövő hét csütörtökön számítanak enyhítésre a piacon. A legutóbbi - október eleji - egyeztetett, fél százalékpontos kamatcsökkentésekből a Bank of Japan kimaradt.

A kőolaj világpiaci ára kedden hullámzó kereskedési nap után tovább csökkent, mert a befektetőket változatlanul aggasztják a világgazdasági kilátások, különösen azután, hogy az Egyesült Államokban a fogyasztói hangulat ebben a hónapban a vártnál gyorsabban, történelmi mélypontra romlott. Ezeket az aggodalmakat az OPEC pénteki termeléscsökkentési bejelentése sem tudta eloszlatni. Hozzájárult a csökkenéshez az is, hogy a szerdán ismertetendő nyersolaj és finomított termék készlet várhatóan emelkedet a múlt héten az Egyesült Államokban. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj 1,12 dolláros csökkenéssel 60,29 dolláron végzett Londonban a legközelebbi határidőre. A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate 62,73 dolláron zárt New Yorkban, 49 centtel olcsóbban a hétfői zárónál. (MTI)

A pénzügyi válságot illetően Franciaország és Nagy-Britannia a legfontosabbnak jelenleg azt tartja, hogy megállítsa a válság terjedését a kelet-európai országokban - jelentette ki Gordon Brown brit miniszterelnök az Európai Uniós soros elnöki tisztét ellátó Franciaország államfőjével, Nicolas Sarkozyvel folytatott megbeszélését követően. A francia elnök a találkozón jelezte: javaslatot tesz az EU-nak, amelynek jelenleg 12 milliárd euró áll rendelkezésére egyes országok támogatására, hogy legalább 20 milliárd euróra emelje a válság leküzdésére fordítható összeget. A két ország vezetője Versailles-ban a november 7-i brüsszeli európai csúcstalálkozó és a november 15-i washingtoni világértekezlet előkészítéséről egyeztetett. (MTI)

Jelenleg 261,70 forintot ér 1 euró a bankközi piacon.

Bő másfél órával a zárás előtt az amerikai tőzsdeindexek 3 százalék körüli pluszt tudnak felmutatni. A Dow Jones 8435 pontot mutat, amely 260 ponttal haladja meg a tegnapi záróértékét.

A lengyel kormány kedden jóváhagyta az euróövezeti csatlakozás menetrendjét: az első lépés az alkotmány módosítása jövőre az első negyedévben, és tárgyalásokat kezdenek az EU-hatóságokkal arról, hogy Lengyelország a jövő év első felében beléphessen az euróövezet előszobájába, az ERM-II. árfolyam-mechanizmusba. Az euróövezeti tagsághoz előzetesen legkevesebb kétévi ERM-II.-tagság kell. (MTI)

A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi, 17 milliárd euró összegű devizatartaléka elegendő és önmagában is biztosítja a lejáró és megújításra kerülő 24-25 milliárd euróra tehető jövő évi magyar adósság visszafizetését, mivel az államháztartás kötelezettsége ebből 5 milliárd euró, a bankrendszer és a vállalati szektor adósságainak megújítása pedig a külföldi tulajdonosok (anyacégek) révén valószínűsíthető. (MTI)

A Budapesti Tőzsde részvényindexe már reggel hatalmas pluszban indított, a lendület egész nap kitartott és 9,2 százalékos pluszban zárt. A vezető részvények mind emelkedtek, az OTP Bank 12,9 százalékos emelkedéssel 2879 ponton, a Mol 14,6 százalékos emelkedéssel 9400 ponton zárt.

A Whirlpool 163 millió dolláros nyereséget jelentett a várt 175 millió helyett. Egyben az eladások 44 százalékos csökkenéséről is beszámoltak. A hír hatására tíz százalékot zuhantak a cég részvényei. A vállalat ötezer fős leépítést is bejelentett. (Marketwatch)