Pénzügyi pánik, gazdasági válság

Az orosz kormány újabb programot készít elő a nemzetközi pénzügyi válság által az orosz gazdaságra gyakorolt hatások áthidalására. A most készülő programot - amely részletesen rögzíti majd a teendőket - néhány héten belül elfogadják, s addig elegendőek a már meghozott intézkedések, amelyek alapján a kormány hatékonyan, gyorsan és rugalmasan tud reagálni. "Részletes program kidolgozásán munkálkodunk, de azért arra fel kell készülni, hogy mindig újabb váratlan kihívásokkal kerülhetünk szembe, s a kormány folyamatosan reagál majd a felbukkanó problémákra" - mondta Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes. Suvalov szerint a 2020-ig terjedő gazdasági stratégia előkészítése során a szakértők már jelezték, hogy 2011-re a kőolaj árának csökkenésére és pénzügyi problémákra kell számítani, így Oroszországot nem érték váratlanul az események, az országnak pedig kifejezetten előnyös, hogy ez előbb következett be. (MTI)

Bár a kínai központi bank szerint a gazdaság jó állapotban van, Kínának is fel kell készülnie a globális pénzügyi válságra. Csou Hsziaocsuan (Zhou Xiaochuan), a bank kormányzója parlament állandó bizottsága előtt vasárnap tartott beszámolójában közölte, hogy a központi bank tervet dolgoz ki arra az esetre, ha a bankok azonnali segítségre tartanának igényt.

Kína a tőkemozgás ellenőrzése és a konzervatívnak tartott banki gyakorlata miatt közvetlenül kevésbé van kitéve a globális pénzügyi válság hatásainak, közvetetten azonban igen. A harmadik negyedben a bruttó hazai termék növekedési üteme 9 százalékra lassult a második negyedévi 10,1 százaléktól, és a kormány ezért a múlt héten növekedést ösztönző intézkedéseket jelentett be.

A Kanton dél-kínai tartományban működő külföldi vállalatok szövetségének kimutatása szerint üzemek ezreit lesznek kénytelenek bezárni még az idén a külső piaci hatások, vagyis a piacok összeszűkülése és a gyártási költségek növekedése miatt. A tartományban működő 45 ezer exportra berendezkedett cégből 9 ezret számolhatnak fel januárig, és ez 2,7 millió ember, vagy még több állását is jelentheti a szövetség kimutatása szerint. (MTI)

A kuvaiti kormány, amely eddig nem tartotta szükségesnek, hogy a jó állapotúnak tartott bankszektor védelmére keljen, bejelentette, hogy a helyi bankokban elhelyezett betétekre garanciát akar nyújtani. E bejelentést azután tették, hogy a központi bank kénytelen volt beavatkozni a jelentős veszteségeket elszenvedő Gulf Bank érdekében. A veszteség a központi bank szerint az euró-dollár árfolyamváltozása miatt keletkezett. (MTI)

A japán kormányzat mintegy 85 milliárd eurónak megfelelő összegre, 10 000 milliárd jenre növeli a bankok rendelkezésére bocsátandó összegeket, hogy megfékezze a pénzügyi válságot. Josano Kaoru gazdasági miniszter vasárnap bejelentette, hogy a pénzügyi segítség 2 000 milliárd jenben megszabott eddig összege "nem elégséges". Aso Taro miniszterelnök még vasárnap részletezi a japán bankokra vonatkozó mentőcsomagot. Josano ugyanakkor bizakodóan nyilatkozott a japán bankok állapotáról, mint megjegyezte, semmiképpen sem fordulhat elő, hogy a bankok sorozatban összeomoljanak. A szakértők szerint a japán bankok ugyan viszonylag jól átvészelték a pénzpiaci viharokat, a japán részvénypiac esése az elmúlt hónapokban azonban a bankok mérlegére is kihatott, mivel jelentős mennyiségű részvény van a bankok kezében. A jen erősödése és a világgazdaság lelassulása 5 éves mélypontra vitte le pénteken a tokiói részvénypiaci jegyzéseket. A részvényárfolyamok az év elejei óta a felére estek. A Nikkei című lap szerint a kormány felkéri majd a japán központi bankot, hogy az bankrészvényeket vásároljon fel, úgy, mint azt már 2002-ben, a jelentős adóssággal terhelt bankok megmentése érdekében tette. (MTI)

Minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni, hogy a pénzügyi válság kihatással legyen a reálgazdaság növekedésére - jelentette ki Ven Csia-pao kínai kormányfő az Ázsia-Európa Tanácskozás (ASEM) kétnapos csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatóján. Ven jelezte, hogy Peking támogatni fogja Franciaország elképzelését a globális pénzügyi szabályozás megszigorítására a novemberi válságtanácskozáson. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szabályozás és az újítás között. Szükség van pénzpiaci reformra, de még inkább szükség van pénzpiaci felügyeletre - hangsúlyozta.

Nicolas Sarkozy francia államfő, az Európai Unió soros elnöke közölte: konkrét döntéseket vár a washingtoni tanácskozástól, amelyen véleménye szerint nemcsak a válság hatásaival, de mélyben gyökerező okaival is foglalkozni kell.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy mihamarabb egyezségre jussanak a válság rendezéséről. Angela Merkel német kancellár szerint Washingtonban már egy munkatervet kellene rögzíteni. Ez azt jelenti, hogy felhatalmazást adnánk pénzpiaci reformról szóló tárgyalásokra, amelyek végül elvezetnének egy valódi, az egész világra kiterjedő pénzügyi alkotmányhoz - mondta.

A pekingi csúcstalálkozón súlyát jelzi, hogy az ASEM-csoportba tartozó államok adják a világ lakosságának 58 százalékát, míg a világkereskedelemben betöltött részesedésük 60 százalékos. (MTI)

Egy 80 milliárd dolláros alap létrehozásáról írtak alá megegyezést főbb ázsiai országok, azért hogy a mostani válságban hatékonyabban tudják védeni a devizaárfolyamaikat, amivel támaszt adhatnak a gazdaságnak is. A megegyezés értelmében az ASEAN országok (Brunei, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Philippiies, Szingapúr, Thaiföld, Vietnám) 16 milliárd dollárral járulnak hozzá az alaphoz, miközben a maradék 64 milliárd dollárt Kína, Japán és Dél-Korea adja össze. (Portfolio.hu)

George W. Bush amerikai elnök szerint a pénzügyi válság miatt az Egyesült Államok nem mondhat búcsút a szabad piacgazdaság alapjainak. Nemzetünknek ki kell tartani a hosszú távú gazdasági növekedés fundamentumai, a szabadpiacok, a vállalkozás szabadsága és a szabad kereskedelem mellett - mondta Bush szokásos szombati rádióbeszédében. A globális bizonytalanság ellenére éppen most nem szabad feladni a jólét és a remény megteremtésének ezeket a jól bevált módszereit - tette hozzá. Bush türelemre intette honfitársait a pénzügyi válság leküzdésében. A kormány és a jegybank eddig hozott intézkedései kezdik éreztetni a hatásukat, időbe telik azonban, amíg teljes hatásukat kifejtik a gazdaságra - fejtegette. A krízis hatása globális, ezért kezelése is további nemzetközi együttműködést igényel - közölte Bush, aki novemberben házigazdája lesz a pénzügyi válságról szóló globális csúcstalálkozónak. Mivel az egyes országok által követett egyedi megoldások feltehetően nem azonosak, döntő lépés lesz a jövőbeli hasonló válságok megakadályozása felé, ha sikerül megállapodni a (megújított piaci szabályozás) közös alapelveiben - emelte ki az amerikai elnök. (MTI)

November 16-ére találkozóra hívta össze George Bush Washingtonban a világ 20 vezető államát. Sarkozy és Gordon Brown már új Bretton Woods-ot emleget a talákozó kapcsán. Mint ismeretes 1944-ben a New Hampshire-ban fekvő Bretton Woodsban rakták le az USA vezetésével a háború utáni világgazdasági alapokat. Bár ezek lényege a dollár aranyhoz kötése volt, nem szabad elfelejteni, hogy olyan intézmények születtek meg a farvizen mint az IMF és a Világbank. Sarkozy és Brown megnyilvánulásaikban nem kérdőjelezik meg a kapitalizmust, ugyanakkor a pénzügyek szabályozásáról beszélnek előszeretettel emlegetve Bretton Woods-t (nyilván azért, hogy azt sugallják, hogy ők majd rendet tesznek a válságban). Ugyanakkor elemzők nem felejtik el megjegyezni, hogy Bretton Woods alapvetően devizapiaci problémákat kezelt, miközben jelenleg a nagyobb devizákkal semmi probléms nincs, a válság banki eredetű. (Portfolio.hu)

Jiri Stanik, egy cseh részvényelemző cég munkatársa szerint az OTP menedzsmentje jelenleg egy olyan modell elkészítésén fáradozik, amely bemutatja a befektetőknek, hogy milyen hatások érnék a bankot a "lehető legrosszabb forgatókönyv" (worst case scenario) teljesülése esetén. Az elemző szerint ez az iránymutatás megnyugtathatja majd a piacot, hogy az OTP-nél nincsenek problémák, de ettől függetlenül arra számít az elemző, hogy a bank jövő évi profitját egy tranzakció (bizonyos fx-swap-ügyletet kell továbbgörgetni) akár 5-10 százalékkal is csökkentheti. (Portfolio.hu)

A New York-i értéktőzsde fő mutatója, a Dow Jones ipari átlag (DJIA) pénteken, hivatalos végeredmény szerint, 312,30 pontos, azaz 3,59 százalékos veszteséggel 8378,95 ponton zárt, 36,83 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt. A tavalyi évet végül is 6,43 százalékkal magasabban fejezte be, mint 2006-ot.

A Nasdaq piac összetett mutatója pénteken 51,88 ponttal, azaz 3,23 százalékkal 1552,03 pontra esett, 41,48 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. Tavaly 9,81 százalékkal emelkedett.

Az S&P 500-as 31,34 ponttal, azaz 3,45 százalékkal 976,77 pontra fogyott, ez 40,29 százalékkal alacsonyabb az év véginél. Tavaly 3,53 százalékkal javult.

A harmadik legnagyobb amerikai autógyár pénteken bejelentette, hogy az év végéig elbocsátja 5 ezer irodai dolgozóját. A létszámcsökkentést önkéntes alapon, nyugdíjazásokkal kezdik, de decemberben már kötelező elbocsátásokat is elrendelnek. A Chryslernek jelenleg 18 500 fehérgalléros alkalmazottja van - múlt hónapban ezer munkást bocsátott el. A cégnek már a válság előtt is sok gondja volt, és amikor a helyzet nehezedett, a német Daimler túladott rajta. Mostani tulajdonosa, a Cerberus Capital Management pénzügyi befektető csoport is tárgyalásokat folytat a cég eladásáról vagy arról, hogy egybeolvasztják egy másik autógyárral; egyeztetések zajlanak a General Motorsszal és a japán Nissan Motorral és annak 44 százalékos tulajdonosával, a francia Renault-val. A Chrysler értékesítése múlt hónapban 33 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, októberben több mint 40 százalékos visszaesés várható. (MTI)

Pénteken a térségi valuták egy ideig tovább gyengültek, estére viszont minden térségi valuta javult: a korábbi olcsóbbodás gyors bevásárlást ösztönzött. A legtöbbet a cseh korona nyerte az euróval szemben: este 1,65 százalékkal jobb volt a londoni bankközi piacon, mint hajnalban. Délelőtt még 1,07 százalékos veszteségben volt. A második helyezett a lengyel zlotyi: estére 1,51 százalékkal erősebb volt az euróval szemben, mint kora reggel. Délelőtt 1,18 százalékos veszteségben volt. A forint 0,81 százalékot nyert estére az euróval szemben, miután délelőtt még, 2,09 százalékos visszaeséssel, élen járt a lejtőn. A szlovák korona 0,23 százalékkal javult az euróhoz képest pénteken, a délelőtti, 0,11 százalékos veszteség helyett. A dollárral szemben viszont a forint péntek este 1,56 százalékos napi veszteségben volt Londonban. A cseh korona 0,86 százalékot, a lengyel zlotyi 1,14 százalékot, a szlovák korona 2,12 százalékot vesztett a dollárral szemben pénteken. (MTI)

Az északi-tengeri Brent könnyűolaj pénteken 62,76 dolláron végzett Londonban a legközelebbi határidőre, 3,16 dollárral olcsóbban a csütörtöki zárónál. A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate pénteken hordónként (159 liter) 64,15 dolláron zárt New Yorkban, 3,69 dollárral olcsóbban, mint csütörtökön.

Péntek délelőtt az OPEC napi 1,5 millió hordóval csökkentette kvótakötelezett tagjai termelési összkvótáját a szeptember óta érvényes napi 28,808 millió hordóról. A döntés november elsején lép hatályba. A csökkentésnek nem volt hatása a kőolaj szabadpiacára. A befektetők szerint az olajtermelő országok legföljebb a túltermelés növekedését fékezhetik, de a kereslet élénkítésére nekik sincs módjuk.

Az amerikai Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő pénteken a mélyen spekulatív kategóriában "B"-re rontotta a Hungarian Telephone and Cable Corp. (HTCC) vezetékes távközlési szolgáltató hosszú lejáratú hitelképességi osztályzatát az eddigi "B plusz"-ról. Az új besorolás kilátása is negatív.

A HTCC, az Invitel márkanév alatt, a piacvezető alternatív vezetékes távközlési és széles sávú internetszolgáltató Magyarországon. A cég 64,6 százaléka a dán TDC távközlési cégé.

Negatív figyelőlistára került pénteken a belga KBC bankcsoport és kelet-európai érdekeltségei. A Fitch Ratings a KBC Bank, a KBC Verzekeringen (a biztosítási üzletág), valamint a csoportot átfogó holding, a KBC Group magasan elsőrendű, hosszú futamú "AA mínusz" adósosztályzatát vette negatív figyelőlistára, egyben "B/C"-ről "B"-re rontotta a KBC Bank egyedi besorolását. A Fitch az intézkedéssel összefüggésben negatív figyelőlistára vette a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H Bank) "A plusz" szintű hosszú futamú osztályzatát is. A figyelőlistára helyezett besorolások ügyében még az év vége előtt dönteni akar a Fitch Ratings, vagy úgy, hogy leveszi az osztályzatokat a figyelőlistáról, vagy úgy, hogy lejjebb viszi a besorolásokat. (MTI)

A főbb orosz tőzsdéken az árfolyamok már délelőtt kétszámjegyű eséseket szenvedtek el, ezért a Moszkvai Bankközi Valutatőzsdét (MICEX) és a devizalapú Orosz Kereskedelmi Rendszert (RTS) keddig, illetve további intézkedésig bezárták. Az RTS 17:05-ig működött, a nap folyamán a mutatója 13,68 százalékkal 549,33 pontra zuhant. Pénteken a legtöbbet az állami Sberbank részvényei vesztettek értékükből: az RTS-tőzsdén 22,6 százalékot, a MICEX-en 22,8 százalékot, és nagyot esett a VTB bank, a Gazprom, a Gasprom Neft, a LUKOIL, a Norilsk Nickel, a Rostelecom, a Rosneft, a Surgutneft és több más kőolajipari konszern részvénye is.

A szakértők szerint egy hosszabb tőzsdei szünet kedvező hatással járhat, de csak ha az újranyitásig hathatós intézkedések születnek: ha pénz áramlik a rendszerbe, átstrukturálást hajtanak végre, vagy új szabályozást vezetnek be. Ebben az esetben lehet értelme a szünetnek, "mivel ismeretes, hogy a mozdonyt menet közben nem lehet szerelni", vélekedett pénteken egybehangzóan Roman Gorjunov, az RTS és Alekszej Ribnyikov, a MICEX vezérigazgatója. (MTI)

A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója a napot - előzetes adat szerint - 5,4 százalékos veszteséggel végezte, 825,32 ponton. A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a DJIA 2,94 százalékos, az S&P 500 3,00 százalékos, a Nasdaq összetett mutatója 2,08 százalékos veszteségben volt. Pénteken a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 204,47 pontos, azaz 5,00 százalékos veszteséggel 3883,36 ponton zárt. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 224,03 pontos, azaz 4,96 százalékos veszteséggel 4295,67 ponton végzett. Párizsban a CAC -117,08 ponttal, azaz 3,54 százalékkal 3193,79 pontra süllyedt. A prágai PX 100,20 pontos, 11,77 százalékos veszteséggel 751,30 ponton végzett. (MTI)

Eldőlt a hónapok óta problémás bankként számon tartott amerikai National City sorsa, ugyanis a PNC Financial Services bejelentette, hogy 20 százalékkal a tegnapi záróára alatt felvásárolja a céget. A társaság állami tőkeinjekciót is kap a TARP program keretében. PNC Financial Services Group bejelentette, hogy 5.5 milliárd dollárért felvásárolja a bajba került National City Corporation-t úgy, hogy közben egy 7,7 milliárd dolláros tőkeinjekciót kap az amerikai pénzügyminisztériumtól, azaz az államtól. Az intézkedésre már a Troubled Asset Releif Program, azaz a TARP részeként került sor, a cég ezzel az első lett azoknak a bankoknak a sorában, amelyek a megszavazott 700 milliárd dolláros mentőcsomag részeként állami tőkeinjekciót kapnak. (Portfolio)

A Nyugat összehangolt fellépésre készül a szegényebb országok megsegítésére, írta a pénteki The New York Times. A lap szerint a korai áldozatok egyike Magyarország, ahol nemcsak a vállalatok, hanem a magánszemélyek devizaadóssága is jelentős. - Nem voltunk nyilvánvaló célpont - mondta a lapnak Bod Péter Ákos volt MNB-elnök, hozzátéve: korábban nem lehetett látni komolyabb gondokat Magyarország gazdasági kilátásait illetően. - Most viszont egyfajta pánik tört ki - állapította meg. A lap kitért arra, hogy Magyarország 5 milliárd eurós kerethez jutott az Európai Központi Banktól. Ezenkívül vonakodását leküzdve tárgyalásokat kezdett rendkívüli készenléti hitelekről az IMF-fel, miután a nemzetközi pénzintézet tíz napja "technikai és pénzügyi segítséget" helyezett kilátásba. Az akkori nyilatkozatok szerint Magyarország csak utolsó eszközként folyamodna az IMF készenléti keretéhez, inkább annak lélektani hatásában bízik. - Egyáltalán nem örülök, hogy az IMF-től kell hitelt kérnünk - mondta Bod Péter Ákos, és hozzátette: korábban azt gondolta, az ő életében Magyarországnak erre már nem lesz szüksége. (MTI)