Ez a poszt a következő Percről percre része:

Pénzügyi pánik, gazdasági válság

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az orosz központi bank kedden egy százalékponttal (100 bázispont) növelte kulcsfontosságú kamatait az infláció mérséklése és a pénzkiáramlás ütemének visszafogása céljából. A kamatemelés november 12-től hatályos. A keddi döntés értelmében az egynapos repoműveletek minimumkamata 8,00 százalékra nőtt, a refinanszírozási ráta 12,00 százalékra, a rövid lejáratú betéti kamat 5,75 százalékra emelkedett. A devizacsere kamatok ennél nagyobb mértékben, két százalékponttal, 12 százalékra nőttek.
  • Megszenvedte a globális pénzügyi válságot a CIB Bank olasz anyavállalata, az Intesa Sanpaolo a harmadik negyedben is: Olaszország legnagyobb bankjának adózott eredménye 54 százalékkal esett a pénzügyi válsággal kapcsolatos leírások miatt. Ezért a társaság nem fizet osztalékot készpénzben az idei évre, hogy javítsa a csoport tőkemegfelelési mutatóját. Az adózott eredmény 673 millió euróra csökkent a harmadik negyedben az egy évvel korábbi 1,46 milliárdról. Az első félévben a konszolidált adózott eredmény 3,1 milliárd euró volt az egy évvel korábbi 5,3 milliárdot követően. Az eredménybeszámoló közzétételét követően az Intesa papírjainak kereskedését többször is felfüggesztették a milánói értéktőzsdén a tetemes veszteségek miatt. Volt olyan pillanat, amikor az árfolyamcsökkenés elérte a 13 százalékot. Az Intesa Sanpaolo tavaly még 7,2 milliárd euróra növelte adózott eredményét a 2006-os 4,7 milliárdról. (MTI/Dow Jones)
  • Csődvédelmet kért maga ellen az amerikai Circuit City, amely az Egyesült Államok második legnagyobb, elektronikai cikkeket forgalmazó kiskereskedelmi áruházlánca - jelentette kedden a CNN hírtelevízió. A Circuit City közölte, hogy a hitelforrások szűkülése, valamint az utóbbi hónapokban gyorsan csökkent fogyasztói költekezés miatt döntött így. Évek óta ez az első alkalom, hogy egy ilyen hatalmas áruházlánc ehhez az eljáráshoz volt kénytelen folyamodni. A cég egy hete bejelentette, hogy év végéig bezárja 155 áruházát és elbocsátja alkalmazottainak 17 százalékát, de a beszállítókat ez nem győzte meg. A Circuit City pénteken 1300 embert bocsátott el, egyebek között a cég székhelyén, a virginiai Richmondban. (MTI)
  • Az árfolyam-alakulás nagyobb rugalmasságának megteremtése érdekében ma délután kiszélesítette az orosz jegybank a rubel dollárral és euróval szembeni devizakosarához képest nézett árfolyamának kereskedési sávját. Az új sáv mindkét irányba 30 kopejka lesz. (Portfolio)
  • A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 799 pontos eséssel mínusz 6,1 százalékon zárt. A vezető részvények mind estek, az OTP 8,6 százalékkal, a Mol 8 százalékkal, a Magyar Telekom 4,6 százalékkal, a Richter 3,6 százalékkal.

    A forint egész nap nagyon ingadozott 266 és 270 forint között, végül a nap égén 267-268 forintért adták az eurót.

  • Az Opel dolgozóinak heves ellenállását váltotta ki a súlyos pénzzavarba került amerikai anyavállalat takarékossági terve, amelynek része az is, hogy a dolgozók bérét jövőre nem emelnék. A német üzemek számára elfogadhatatlan a General Motors követelése, hogy az 55 ezer európai Opel-dolgozó bére jövőre az idei szinten maradjon - jelentette ki a bochumi gyár üzemi tanácsának elnöke. Rainer Einenkel leszögezte, hogy egyértelmű kollektív szerződésük van, amit csak az IG Metall szakszervezeti szövetség jóváhagyásával lehet megváltoztatni, ehhez pedig az IG Metall nem járul hozzá.

    A német üzemek - Rüsselsheim, Bochum, Eisenach, Kaiserslautern - 25 670 Opel-dolgozó tartja magát eddigi követeléséhez, a nyolc százalékos jövő évi béremeléshez. A GM viszont legalább 200 millió eurót akar megtakarítani jövőre az európai béreken, s tovább 550 milliót egyéb költségek lefaragásával. Ugyanakkor az üzemek jövője szerződésben biztosított az Opel vezetése szerint: Rüsselsheimben 2010-ig, Bochumban 2016-ig nem lesz leépítés. A tervezett beruházásokat is teljes egészében megvalósítják, a következő öt évben az Opelnél 9 milliárd eurót fordítanak új modellekre.

    (Portfolio)
  • Miután tegnap nem zárta ki a rubelárfolyam eddiginél "rugalmasabb" alakulását, illetve további gyengülését az orosz jegybankelnök, ma reggel - az időzítés szempontjából némi meglepetésre - mintegy 1 százalékos mértékű rubelleértékelődést engedélyezett az intézmény. Az orosz fizetőeszköz a masszív tőkekivonás mellett is azért tudott stabil maradni az elmúlt egy hónapban a dollárból és euróból álló kvázi devizakosárhoz képest, mert a jegybank hatalmas intervenciókkal támasztotta az árfolyamot. A devizatartalékok azonban apadóban vannak, így a jegybank nem tudott mást tenni, mint engedni a piaci nyomásnak. Részben emiatt, részben a nyersanyagárak komoly esése miatt a piac további 10-20 százalékos rubelleértékelődésre számít a következő 6-9 hónapra. (Portfolio)
  • A magyar szuverén adósosztályzat rontása után, kedden Budapest külön nyilvántartott deviza- és forintadósi besorolását is egy fokozattal leminősítette a Moody's Investors Service, és az osztályzat kilátását stabilról további leminősítés lehetőségére utaló negatívra változtatta. A nemzetközi hitelminősítő múlt pénteken hajtott végre ugyanilyen mértékű osztályzat- és kilátásrontást Magyarország egészére. Akkori indoklásában szerepelt egyebek között, hogy a globális likviditási válság kirobbanása óta Magyarország hozzáférése a külső finanszírozási piacokhoz a korábbinál sokkal korlátozottabbá vált. Emellett a Magyarország számára jóváhagyott 25 milliárd dolláros finanszírozási védőcsomag puszta szükségszerűsége és mérete mutatja az ország által a korábbi években alkalmazott "gazdaságpolitikai megközelítés hiányosságait". (MTI)
  • A vezető európai indexek egész nap mínuszban vannak, a párizsi CAC mínusz 3,29, a frankfurti DAX mínusz 3,08, a londoni FTSE 100 mínusz 2,83 százalékon állt délután kettőkor.
  • Az Arcelor Mittal acélipari konszern két hónapra leállítja termelését a vajdahunyadvári (Hunedoara) acélművében. a gazdasági válság miatt csökken az acél iránti kereslet, emiatt kényszerülnek leállásra. Elbocsátásokat ugyanakkor legalábbis az év végéig nem terveznek. Legutóbb a múlt század harmincas éveinek válsága idején állították le a termelést az acélkohókban. Az időleges termelésleállítás 1200 dolgozót érint, őket kényszerszabadságra küldik majd úgy, hogy bérük 75 százalékát megkapják. (MTI)
  • A szlovák jegybank mai ülésén - az Európai Központi Bank múlt heti üléséhez hasonlóan - váratlanul 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntött, elemzők csak a két hét múlva esedékes kamatdöntő ülésre várták a kamatcsökkentést. Így Szlovákiában az irányadó ráta ismét az euroövezetben tapasztalttal megegyező szinten, 3,25 százalékon áll.
  • Rendkívüli közgyűlésen kér felhatalmazást részvényeseitől az Erste Group Bank AG Igazgatósága részvételi tőke kibocsátására az osztrák állam számára. A közgyűlés egyetlen napirendi pontja az a részvényesi felhatalmazás, amely engedélyezi az Igazgatóság számára a tőkejuttatáshoz kapcsolódó értékpapírok kibocsátását 2,7 milliárd euró értékig.
  • 1820 fős leépítést jelentett be a Nokia Siemens Networks kétmilliárd eurós költségcsökkentési programja részeként. Főként a társaság finn és német tevékenységeit érintik az elbocsátások. (Portfolio)
  • Az Államadósság Kezelő Központ által mára kitűzött 3 hónapos (D090218) diszkontkincstárjegy-aukción az értékesítésre meghirdetett 30 milliárd forintnyi mennyiségre összesen 142,8 milliárd forint összegben érkezett ajánlat. Az erős vételi érdeklődés mellett az ÁKK az eredetileg meghirdetett mennyiséget fogadta el. A lefedettség 4,76-szoros, az aukciós átlaghozam pedig 12,18 százalékos lett. (Portfolio)
  • A Vodafone első félévi adózott eredménye 35 százalékkal esett, mert a globális gazdaságnövekedés mérséklődésére csökkentek a lakossági kiadások. A bevételt tekintve világvezető mobilszolgáltató a 2009 márciusági tartó pénzügyi évre visszafogta eladási várakozását. A cég legújabb előrejelzése szerint az eladása nem haladja majd meg a 39,7 milliárd fontot. A Vodafone korábban 40,7 milliárd fontra számított. A szeptember 30-ig tartó pénzügyi első félévben a Vodafone adózott eredménye 2,14 milliárd fontra esett az egy évvel korábbi 3,29 milliárd fontról. (MTI)
  • Csehország 50 ezer euróra emelte a bankbetétek állami garanciáját. A cseh kormány előterjesztését a banki törvény módosítására gyorsított eljárásban kedden hagyta jóvá a képviselőház. Ez az összeg a duplája az eddigi garanciának. Az eurós garanciát mindenkor a folyó árfolyamon fogják átszámítani koronára, jelentette be még októberben Miroslav Kalousek pénzügyminiszter azt követően, hogy az Európai Unió pénzügyminiszterei Brüsszelben ilyen értelmű közös ajánlást fogalmaztak meg. Az eddigi szabályozás 25 ezer euró értékig a betétek 90 százalékát garantálta, tehát a betétesek problémák esetén pénzük tíz százalékát elveszítették. Az új szabályok szerint viszont az 50 ezer eurós szint a betétek 100 százalékára vonatkozik. (MTI)
  • A várt csökkenéssel ellentétben októberben emelkedett az éves infláció Romániában. Az éves októberi infláció 7,4 százalékra nőtt a szeptemberi 7,3 százalékról. A szakértők csökkenő, 7,0 százalékos inflációval számoltak. Októberben a havi szintű infláció 1,1 százalékra gyorsult a szeptemberi 0,4 százalék után. Az adat ismertetése után a bankközi devizapiacon az euró 3,7600 lejre erősödött a hétfő késő esti 3,7407 lejről. (MTI)
  • Renault csoport tulajdonában lévő Dacia autógyár november 20-a és december 7-e között leáll a gyártással, a keresletnek a hazai és a külföldi autópiacon tapasztalható visszaesése miatt. A Dacia októberben már négy napra leállította Pitestiben a Dacia Logan és a Sandero modellek összeszerelését. A Mediafax hírügynökség híre szerint a dolgozók a leállás ideje alatt bérük 85 százalékához jutnak hozzá. (MTI)
  • Pár nap leforgása alatt másodszor minősítette le Lettország hosszú lejáratú devizaadósságát a Standard and Poor’s. A hitelminősítő intézet ismét egy fokazattal rontotta Lettország besorolását, a korábbi BBB kategória után "BBB-" minősítést adott. Az S&P legutóbb október 27-én döntött Lettország leminősítéséről, akkor szintén egy fokozattal rontott. (Portfolio)
  • Gyengültek a vezető nyugat-európai tőzsdemutatók kedden a kereskedés kezdetén. Ezzel követték a Wall Street előző napi esését és az ázsiai börzék keddi lejtmenetét. 15 perccel a kereskedés elindítása után a londoni FTSE 100 indexe 1,5 százalék, a frankfurti DAX30 mutatója 2,2 százalék, a párizsi CAC40 2 százalék veszteséget mutatott. (MTI)
  • Reggel 269 forinton kereskedtek az euróval, ez gyengébb a tegnap esti 266 forintos szintél.
  • A fogyasztói árak októberben 0,2 százalékkal nőttek szeptemberhez képest, és 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Londoni elemzők októberre 5,3 százalékos 12 havi áremelkedést vártak, a prognózisok 5,1-5,5 százalékos sávban szóródtak. (MTI)
  • A BUX 307,52 pontos csökkenéssel, 12 707,81 ponton nyitott kedden. A hétfői záró értékéhez képest 2,36 százalékkal gyengült. A nyitást követő percekben tovább esett a BUX, negyed tízkor már mínusz 4,8 százalékos mínuszban tartózkodott. Az OTP részvények 6,6 százalékot, a Mol papírok 5,9 százalékot vesztettek értékükből.
  • Három százalékkal gyengült a tokiói értéktőzsde fő mutatója, a Nikkei, miután 4 százalékos veszteségen is állt. Kedden elsősorban az exportra termelő cégek árfolyama gyengült a globális recesszióval kapcsolatos félelmekre. Süllyedtek a járműgyártók részvényárai is, miután a General Motors árfolyama 62 éves mélypontra esett a cég borúlátó kilátásaira. A Nikkei225 indexe 272,13 ponttal 8809,30 pontra hanyatlott. (MTI)
  • Az Aspöck Hungária Kft. visszamondja a munkaügyi minisztérium támogatását a megrendelések csökkenése miatt, és egy évvel később építi meg tervezett bonyhádi üzemét.

    A cél a beruházás átütemezése, amelyről így legkorábban 2010-ben lehet szó róla. Az osztrák Aspöck Holding GmbH magyar cége a tervek szerint a jövő évben egy háromezer négyzetméteres üzemcsarnokot épített volna fel Bonyhádon. A kamionokhoz lámpatesteket készítő vállalat a projekt elhalasztása miatt kénytelen volt visszamondani a munkaügyi minisztériumtól elnyert 160 millió forintos támogatást, amelynek fejében 134 dolgozót foglalkoztatott volna.

  • A varsói tőzsde WIG20 indexe 1,61 százalékkal 1848,58 pontra erősödött hétfőn. Viszont a varsói értéktőzsdén a Mol árfolyama 0,99 százalékos veszteséggel 150,00 zlotyn fejezte be a napot.

  • Csökkenéssel fejezték be a hétfői kereskedést a vezető New York-i tőzsdemutatók. A nyitáskor tapasztalt optimizmus - amit a jókora kínai gazdaságösztönző csomag váltott ki - a kereskedés előrehaladtával szinte teljesen elpárolgott, s átadta a helyét a gyenge vállalati eredmények miatti aggodalomnak. A befektetők egyébként azt is kétségbe vonják, hogy a kínai csomag mennyire lesz képes megakadályozni a globális gazdasági visszaesést. Lefelé húzta a DJIA mutatót, hogy a General Motors részvényeinek árfolyama 20 százalékkal csökkenve 62 éves mélypontra zuhant a vállalat reménytelennek látszó pénzügyi helyzete miatt. Ezt nem volt képes ellensúlyozni a vártnál jobb eladási adatokról beszámoló McDonald's erősödése. A vesztesek között voltak a technológiai cégek is, miután az Apple gyengült. Estek a banki papírok, az autóipari cégek és a közszolgáltatók is. Erősödtek viszont a gyorspostai cégek - UPS, FedEx - miután a német DHL jelezte, hogy szűkíti tevékenységét az amerikai piacon. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 30,66 pontos, 1,86 százalékos csökkenéssel 1616,74 ponton zárt. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 73,27 pontos, 0,82 százalékos gyengüléssel 8870,54 ponton fejezte be a kereskedést. Nyitáskor még mindkét mutató jelentősen erősödött. Az amerikai tőzsde zárásakor az euró 1,2737 dollár volt, az euró 268,17 forintot ért a londoni bankközi kereskedelemben. (MTI)
  • A brazil államfő új gazdasági világrend kialakítását szorgalmazza, egy olyan új rendszerét, amely nem a spekulatív tőkét, hanem "az emberi lényt" helyezi első helyre. Luiz Inácio Lula da Silva hétfőn Rómában fejtette ki álláspontját a világgazdaságot megrázó pénzügyi válságról, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnökkel. "A jelenlegi pénzügyi válság rendkívüli lehetőséget jelent arra, hogy átgondoljuk hibáinkat, és létrehozzuk az új világrendet, amelyben az emberi lény, a munkavállaló, a társadalmi és kulturális fejlődés, a tudományos és technológiai termelés képezi a gazdaság valódi hajtóerejét, nem pedig a spekulatív tőke" - mondta Lula, aki szerint a vezetőknek kevesebb piaci elemzőt kellene meghallgatniuk, helyettük sokkal több társadalmi, illetve fejlesztési kérdésekben jártas szakértő véleményét kellene kikérniük. Napolitano kiemelte annak fontosságát, hogy a felzárkózó gazdaságok is szerepet vállaljanak az átfogó pénzügyi válság kezelésében. A hét legfejlettebb ipari országot és a legnagyobb feltörekvő gazdaságokat tömörítő csoport (G20), amelynek soros elnöki tisztét éppen Brazília tölti be, szombaton Washingtonban tart csúcstalálkozót. "Meggyőződésem, hogy az olyan feltörekvő országok, mint Brazília, jelentősen hozzá tudnak járulni az összehangolt és mélyreható politikák kialakításához nemzetközi szinten" - mondta az olasz elnök. A G20-ak pénzügyi vezetői a múlt hét végén a brazíliai Sao Paulóban üléseztek. A tanácskozáson Brazília azt követelte, hogy a fejlődő országok kapjanak nagyobb szerepet a nemzetközi pénzügyi szervezetekben. (MTI)
  • cikkünk a témában:

    Parlament elõtt a bankmentõ csomag

    A mentõcsomaggal összefüggésben az idei költségvetést is módosítják, hogy a bankok még az idén igénybe vehessék a 300 milliárd forint keretösszegben megjelölt tõkejuttatást. A bank különleges jogosítványokat kell biztosítson az államnak, ha rászorul a segítségre.
  • Az amerikai kormány az eredetileg tervezett 85 milliárd helyett 150 milliárd dolláros pénzügyi mentőhálót tart a világ legnagyobb biztosítója, az American International Group (AIG) alá, közölte a The Wall Street Journal hétdőn, az előző este erről kötött megállapodást ismertetve. A kormányzat 60 milliárd dollár kölcsönt nyújt az AIG-nek, 40 milliárd dollárért elsőbbségi részvényeket vásárol a cégből, és 50 milliárd dollárt szán két részletben a cég befagyott pénzügyi eszközeinek felvásárlására, írta az újság az ügylethez közeli forrásra hivatkozva.

    Az ügyletnek komoly politikai következményei lehetnek, különösen a kongresszus demokrata párti vezetői tiltakozhatnak, hiszen a pénzügyminisztérium, miközben az óriásbiztosítót kimenti, a detroiti autóiparnak mindeddig nem volt hajlandó segítő kezet nyújtani.