A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 245,60 pontos, 2,09 százalékos emelkedéssel, 11.981,26 ponton zárt kedden. A részvénypiac forgalma 18,94 milliárd forint volt kedden, a vezető részvények erősödtek az előző kereskedési napi záráshoz képest. Balásy Zsolt, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője elmondta, hogy a nemzetközi hangulat a kereskedés nagy részében negatív volt, majd megfordult az újabb FED mentőcsomag hírére az indexek emelkedni kezdtek. A BUX alakulásában ugyanakkor még egész nap érződött a hétfői lendület - amelyet a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-vágása indukált -, ám az elemző szerint ez szerdára már könnyen kifulladhat. Így Balásy Zsolt nagy esélyt adott a profitrealizálásnak.
A BÉT-et kedden is meghatározó mértékben az OTP és Mol papírjai húzták, több, mint 3 százalékos emelkedéssel. A szakember ugyanakkor furcsállta, hogy a Magyar Telekom részvényei a kedvező üzletmenet ellenére sem erősödtek szignifikáns módon. A Concorde elemzője szerint a BÉT ismét hullámvasúton van, és a mostani enyhe emelkedésnek is hamarosan vége szakad.
A Mol 300 forinttal, 3,16 százalékkal 9.800 forintra erősödött, 3,2 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 91 forinttal, 3,40 százalékkal 2.770 forintra nőtt, forgalmuk 11,6 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 4 forinttal, 0,71 százalékkal 565 forintra emelkedett, forgalma 2,0 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 330 forinttal, 1,30 százalékkal 25.700 forintra növelte értékét, a részvények forgalma 1,6 milliárd forintot ért el. A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 241,3 millió forintos forgalom mellett 40 forinttal, 0,36 százalékkal 10.960 forintra csökkent. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1.526,99 ponton zárt hétfőn, ez 2,75 pontos, 0,18 százalékos emelkedés a hétfői záráshoz viszonyítva. (MTI)
Az Európai Uniós soros elnöki tisztét ellátó francia elnök, Nicolas Sarkozy szerdán "a gazdasági helyzetnek megfelelő kitűnő döntésnek nevezte", hogy a központi bankok egyeztetett intézkedéssel, fél-fél százalékponttal csökkentették az irányadó kamatokat. "A bizalmi válsággal szemben összehangolt intézkedésekkel lehet csak megnyugtatni a piacokat" - hangsúlyozta Sarkozy a franciaországi Évianban egy nemzetközi világpolitikai konferencián. Az elnök szerint a kamatcsökkentések kiváló választ adnak a jelenlegi helyzetre, a pénzügyi intézmények likviditási problémáira és megkönnyítik a befektetéseket. "Üdvözölöm a döntést, amely már egy ideje kívánságaim között szerepelt" - tette hozzá.
Ezzel egyidőben a nemzetgyűlésben a politikai pártok a gazdasági válságról tartottak vitanapot, amelyen Francois Fillon kormányfő a gazdaságok és a vállalatok számára "erős jelzésnek" minősítette a kamatcsökkentést, amelyet "türelmetlenül várt mindenki". Megvédte azt a döntést is, hogy a francia-belga Dexia bankcsoportot megmentették. "Az állam nem a vezetők megmentéséért cselekszik. A Dexia irányítói leköszöntek. A francia állampolgárokat, a vállalatokat, a munkahelyeket, a gazdaságunkat kell megóvni. Ehhez az állam szavát adja" - fogalmazott Fillon.
Agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal visszaminősítette szerdán a feltörekvő piacokon aktív befektetők által is figyelt Izland szuverén kötvényadósi osztályzatát, valamint deviza-bankbetéti országplafonját a Moody's Investors Service, amely szerint az izlandi kormány súlyos pénzügyi nehézségei most már "nem tekinthetők átmenetinek". A Fitc Ratings döntése után ez a második izlandi leminősítés valamely nagy nemzetközi hitelminősítő részéről. A Moody's szerdai londoni bejelentése szerint az eddigi "Aa1" - vagyis magasan elsőrendű - kockázati besorolások "A1"-re változnak; ezzel a cég kihagyta a köztes "Aa2" és "Aa3" osztályzati fokozatokat.
A cég indoklása szerint a szerdai visszaminősítés alapja az a várakozás, hogy a globális hitelválságnak a "túlméretezett" izlandi bankrendszerre gyakorolt hatásai a korábban valószínűsítettnél súlyosabb és hosszabb ideig tartó romlást okoznak az izlandi kormány fizetési egyensúlyi mutatóiban. A Moody's szerint a várható mély recesszió jó eséllyel jelentős költségvetési hiányokhoz vezet, éles ellentétben az elmúlt évek többleteivel.
Se igény, se szükség nincs arra, hogy az MNB a jelenlegi helyzetben beavatkozzon, de a jegybanknak vannak forgatókönyvei az ellenkező esetekre is - mondta Simor András jegybankelnök sajtótájékoztatón szerdán Budapesten. Megerősítette, hogy napi kapcsolatban vannak a bankokkal. A fejlett és a feltörekvő gazdaságoknak nem okvetlenül kell azonos intézkedéseket megtenniük - válaszolta Simor András jegybankelnök szerdán sajtótájékoztatón Budapesten a kamatdöntést firtató kérdésre. Hat központi bank egyszerre, összehangoltan csökkentette irányadó kamtát.
A kockázati prémiumok világszerte emelkednek, Magyarországra nézve is nőttek, ami ugyanolyan fontos szempont a kamatdöntésnél, mint az, hogy a világgazdasági lassulás vélhetően a vártnál gyorsabban csökkenti az inflációt. Mindezek megfontolása a monetáris tanács feladata. A testület nem tartott rendkívüli ülést, a kamatdöntéssel legközelebb a következő, rendes ülésén foglalkozik.
Londoni elemzői körökben már a hónap eleje óta várták, sőt, egyes elemző házak erőteljesen sürgették a vezető ipari gazdaságok jegybankjai által szerdán bejelentett, egyeztetett és agresszív kamatcsökkentést, tekintettel a mind több jel szerint immár globálissá terebélyesedő recesszióra és a pánikszerűvé fajult tőzsdei eladási hullámokra. A Moody's Economy, a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálata az amerikai bankmentő terv körüli képviselőházi huzavona idején közölt elemzéseiben kiemelte a háromhónapos futamú amerikai kormányadósságra nehezedő hatalmas befektetői vásárlási nyomást, amelynek nyomán e rövid lejáratú kincstárjegyek hozama a zéró felé közelített. A ház szerint ez jelezte a piaci félelem mértékét: a befektetők már készek feledni minden kamatnyereség-megfontolást, csak hogy tőkéjüket biztonságban tudják.
(MTI)