Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
Jelentősen, de az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben csökkentek decemberben a nagy amerikai autógyártók eladásai az Egyesült Államokban. Ennek köszönhetően a Ford árfolyama 4,9, a General Motorsé pedig 1,6 százalékkal emelkedett a New York-i értéktőzsdén. Az amerikai piacon tavaly decemberben 36, az év egészében pedig 18 százalékkal estek vissza az újautó-eladások 2007 azonos időszakához viszonyítva. Tavaly 13,2 millió új autót adtak el, ami a legalacsonyabb szintnek felel meg 1992 óta.
Decemberben 53 százalékkal, a 2008-as év egészét tekintve 30 százalékkal 1,45 millióra esett vissza az eladott Chryslerek száma. A legnagyobb autógyártó, a General Motors (GM) közel 222 ezer új autó értékesítéséről számolt be. Ez 31 százalékos visszaesést jelent a 2007. decemberi adathoz képest, de így is sokkal kedvezőbb az elemzők által várt 39,3 százaléknál. A Ford 32,4 százalékkal kevesebb új autót adott el tavaly decemberben, az év egészében pedig 20,7 százalékos csökkenést regisztrált.
Az amerikai autópiacon jelentős részesedéssel bíró japán cégek számára is kemény volt a december: a Toyota 37, a Honda 35, a Nissan pedig 31 százalékkal kevesebb autót adott el éves összehasonlításban. Decemberben 141 949, az év egészében pedig 2,22 millió (-16 százalék) autót adott el a piacvezető Toyota. (MTI)
Valamivel növelte már a nyitásban is 3 százalék fölötti emelkedését a BUX, az index dél után nem sokkal 3,7 százalékkal állt magasabban, mint az utolsó, december 31-i záróérték. A 452,5 pontos emelkedéssel 12 694 egységre kúszott fel a mutató.
A vezető részvények közül az OTP 3,5, a Mol 3,9, a Richter 4,9, a Magyar Telekom 3 százalékot emelkedett, de a Graphisoft kivételével valamennyi részvény pluszban van.
A nyersanyagárak emelkedése fellendítette az ágazat részvényeit az európai tőzsdéken, beleértve az energiaipar részvényeit is. Az amerikai részvénypiacok év eleji emelkedése az európai pénzügyi részvények drágulását támogatta.
A londoni tőzsde FTSE-100 indexe 2,9 százalékos emelkedéssel kezdte az évet 4561,79 pontig jutva. A frankfurti DAX-30 index kiemelkedően, 3,4 százalékkal 4973,07 pontra ugrott fel. Ritkaságszámba megy a párizsi CAC-40 vezető részvényindex 4,1 százalékot elért pénteki emelkedése. (MTI)