Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
Pénteken emelkedéssel indult a részvénykereskedés a Wall Street-en. A kezdeti növekedéshez hozzájárult a General Motors jelentős árfolyam növekedése a cégnek arra a bejelentésére, hogy pénzügyi vállalata, a GMAC LLC bankholdinggá alakulhatott az amerikai jegybank (Fed) engedélyével. Ez azt jelenti, hogy részt vehet a kormány segélyprogramjában és ezzel elkerülheti a csődöt. A kiskereskedelmi cégek részvényei ugyanakkor gyengültek azokra az adatokra, hogy a karácsonyi szezonban az ágazati eladások 2-4 százalékkal csökkentek a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben decemberen 8 százalékos volt az eladás visszaesése.
A New York-i tőzsde DJIA mutatója az első percekben 41 ponttal 8509 pontra nőtt, a Nasdaq technológiai piac vezető indexe 4,28 ponttal 1529 pontra erősödött. Mintegy 20 perccel később közel hasonló szinten álltak a tőzsdemutatók.
A New York-i tőzsde pénteki nyitásakor az amerikai WTI olajfajta ára 99 cent emelkedéssel 36,39 dolláron állt februárra. Ugyanerre a lejáratra a Brent ára 83 centtel 37,44 dollárra nőtt. Az eurót az amerikai tőzsdenyitás idején 1,4060 dolláron jegyezték New Yorkban a csütörtök késő esti 1,4010 dollár után. A dollár 90,31 jenről 90,49 jenre emelkedett. (MTI)