Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
A német BMW járműipari konszern vezetője szerint nem kizárt, hogy 2009-ben is termelés- és költségcsökkentő lépésekre kényszerül a vállalat. Ez elsősorban az elkövetkezendő hetek piaci fejleményeitől függ - tette hozzá.
A BMW-nél már novemberben jelezték, hogy idei eredmény- és gyártói célszámaikról le kell mondaniuk, majd december elején tudatták, hogy valamennyi gyártelepükre kiterjesztik a rövidített munkaidőt, meghosszabbított karácsonyi szabadságot terveznek. Szó volt arról is, hogy a konszernnél dolgozók létszámát az egész világon összesen bő 8 ezer fővel kellene csökkenteni.
A válság a jelek szerint megkíméli a BMW-hez tartozó Rolls-Royce luxuskocsikat gyártó részleget: Ian Robertson BMW-főnök hét végi becslése szerint újabb eladási rekordot érnek el az idén 1055 egység értékesítésével, ami azt is jelenti, hogy a növekedés tavalyhoz képest kétszámjegyű lesz. Az illetékes úgy látja, hogy a növekedési szakasz tovább tart jövőre és 2010-ben is, amikorra "elképzelhető" a 2 ezer darabos eladás. (MTI)
Készülőben az ír kormány bankmentő csomagterve: egyes sajtóértesülések szerint 5 milliárd, mások szerint közvetve összesen 7 milliárd eurót adnának az ország három nagy bankjának. A The Sunday Times című lap úgy tudja, hogy a kormányzat részben államosítana, de jelentősebb tőkerészesedést az Anglo Irish bankban szerezne, esetleg mintegy 80 százalékost. A lapértesülést egyelőre senki nem erősítette meg.
A többségi részesedést egy milliárd eurós befektetéssel érné el, míg másik két ír banknak ennek kétszeresét, azaz 2-2 milliárd eurónyit biztosítana, részben tőkeemeléssel, de nyitott egy olyan megoldásra, hogy ez utóbbi befektetési érték felére, 1-1 milliárd eurós áldozatvállalásra magánbefektetőknek adna előbb lehetőséget, és csak akkor folyósítaná a támogatást, ha a magántőke nem akar beszállni a két bankba, az Allied Irish Bank és a Bank of Ireland pénzintézetekbe. Készülőben az ír kormány bankmentő csomagterve: egyes sajtóértesülések szerint 5 milliárd, mások szerint közvetve összesen 7 milliárd eurót adnának az ország három nagy bankjának. A The Sunday Times című lap úgy tudja, hogy a kormányzat részben államosítana, de jelentősebb tőkerészesedést az Anglo Irish bankban szerezne, esetleg mintegy 80 százalékost. A lapértesülést egyelőre senki nem erősítette meg.
A többségi részesedést egy milliárd eurós befektetéssel érné el, míg másik két ír banknak ennek kétszeresét, azaz 2-2 milliárd eurónyit biztosítana, részben tőkeemeléssel, de nyitott egy olyan megoldásra, hogy ez utóbbi befektetési érték felére, 1-1 milliárd eurós áldozatvállalásra magánbefektetőknek adna előbb lehetőséget, és csak akkor folyósítaná a támogatást, ha a magántőke nem akar beszállni a két bankba, az Allied Irish Bank és a Bank of Ireland pénzintézetekbe. (MTI)
Hét és fél milliárd eurós nemzetközi támogatást kap Lettország, gazdasági nehézségeinek, illetve égető sürgősségű fizetési nehézségeinek leküzdésére - jelentette be pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság.
Az összegből az EU állja a legnagyobb részt, 3,1 milliárd eurót. Az EU-tagokat és nem EU-tagokat egyaránt tömörítő észak-európai országcsoport alkalmi összefogása jegyében Svédország, Dánia, Finnország és Norvégia további 1,8 milliárd eurót ad össze. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 1,7 milliárd eurót kapnak a lettek. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Észtország együttesen adja a negyedik tételt, 500 millió eurót, végezetül pedig a Világbank 400 millió euróval járul hozzá a lettek megsegítéséhez.
Mint a brüsszeli közlemény megjegyzi, a támogatás feltétele az, hogy Lettország átfogó gazdaságpolitikai reformprogramot hajtson végre. Ez Lettországban már meg is kezdődött, különböző nadrágszíjmeghúzó intézkedésekkel.
(MTI)
Piaci pletykák szerint ma jelenthetik be, hogy a General Motors és a Chrysler állami hitelt kap annak érdekében, hogy biztosítsák túlélésüket. A megmentési terv még nem végleges – írja a Bloomberg meg nem nevezett, az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva.
Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt a Szenátus nem fogadta el az autószektor 14 milliárd dolláros mentőcsomagját, amely könnyen nehéz helyzetbe hozhatta volna a két csődközelben lévő autógyártót. Ugyanakkor a kormány és a Pénzügyminisztérium ígértet tett arra, hogy kisegíti a General Motorst és a Chryslert, hogy elkerülhessék az összeomlást.
A Chrylser tegnap jelentette be, hogy egy hónapra felfüggeszti a gyártást annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a hanyatló kereslethez. A Pénzügyminiszter, Henry Paulson szerint minden, amit tesznek, azt kell szolgálnia, hogy biztosítsa a vállalat hosszú távú életképességét.
A GM és a Chrysler szóvivője nem kommentálta a híreszteléseket, a Fehér Ház szóvivője pedig annyit nyilatkozott, hogy egyelőre nem született döntés.
Az autógyártók megmentése kulcsfontosságú az amerikai gazdaság számára, ugyanis a Center of Automotive Research becslései szerint az autógyártás jelenleg a GDP 3 százalékát adja és a GM esetleges csődjével összesen 2,5 millió dolgozó állása kerülhet veszélybe. (Portfolio.hu)