Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
Gyengültek, közel napi mélyponton zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 1,7 százalék (26,94 pont) csökkenéssel 1552,37 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8604,99 ponton zárt 2,5 százalék (219,35 pont) hanyatlással.
A szakértők azt mondták, hogy miközben a csütörtökön ismertetett legújabb amerikai makrogazdasági adat nem a legborúlátóbb vélemények szerint alakult, több cég, köztük a FedEx azt jelezte, hogy komoly nehézségek elé néz.
Idén az orosz olajtermelés várhatóan 488 millió tonnára, jövőre 480 millió tonnára csökken a tavalyi 490 millió tonna után - közölte az orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes. Andrej Klepacs azt mondta továbbá, hogy jövőre az orosz olajkivitel 235 millió tonnára mérséklődik az idei évre tervezett 244,4 millió tonnáról. Tavaly az orosz olajexport 258,6 millió tonna volt.
Ami a földgáztermelést illeti, az illetékes azt mondta, hogy az az idei 665 milliárd köbméterről jövőre 670 milliárd köbméterre bővül. Oroszország tavalyi földgáztermelése 651,5 milliárd köbméter volt. Az illetékes szerint a jövő évi gázexport 208 milliárd köbméterre nő az idei 203 milliárd köbméterről. (MTI)
A hazai parketten a MOL már 1,4 százalékos mínuszban tartózkodik, a kora reggeli, 10 százalék feletti plusszok elég gyorsan elillantak. Kettőkor megint pluszban járt az olajpapír.
Hiába emelkednek az amerikai határidős indexek, mind Európában, mind a régióban meglehetősen vegyes a képet festenek a tőzsdék. A legérdekesebb talán a BUX, mely a bíztató kezdést követően 1,3 százalékos mínuszba fordult, elsősorban a MOL beszakadásának köszönhetően. A hangulat azonban meglehetősen instabil, a délutáni USA makroadatok még átírhatják a forgatókönyvet. A régióban a cseh PX 0,6 százalékkal került feljebb, míg az orosz RTS 4 százalékot esett.
A csődközelbe került amerikai Chrysler autógyár közölte: a hét végétől egy hónapra leállítja mind a 30 üzemében a termelést. A három detroiti autógyár közül a leggyengébb pénzügyi helyzetben levő vállalat a hitelpiaci válsággal és a csökkenő eladásokkal indokolta a döntést.
A cég tájékoztatása szerint márkakereskedőik a vásárlók 20-25 százalékát veszítik el amiatt, hogy nincsenek elérhető hitelek az új autók vásárlásához. Ráadásul a Chrysler maga is arra kényszerülhet, hogy leállítsa a márkakereskedéseknek nyújtott hiteleket, mert azok a gyáraktól veszik el a forrásokat.
A három detroiti autógyár közül kettő, a General Motors és a Chrysler hetekkel ezelőtt figyelmeztetett: szövetségi segítség hiányában már idén fizetésképtelenné válhatnak. A GM a múlt héten közölte, hogy 2009-es első negyedévi termelését 60 százalékkal tervezi csökkenteni az idei első negyedévihez képest.
Henry Paulson pénzügyminiszter a héten azt mondta, készül a szövetségi segélycsomag a GM és Chrysler megsegítésére. A Fox News hírcsatorna értesülése szerint előbbi 8 milliárd, utóbbi 7 milliárd dollár áthidaló hitelhez fog jutni. (MTI)
Csökkenéssel, de napi mélypont felett végeztek a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 0,7 százalék (10,58 pont) gyengüléssel 1579,31 ponton fejezte be a napot. A harminc vezető ipari részvény DJIA mutatója 8824,34 ponton zárt 1,1 százalék (99,80 pont) hanyatlással. A szakértők azt mondták, hogy a Fed keddi kamatcsökkentése okozta kezdeti lelkesedés elmúlt, és a befektetők figyelmének középpontjában ismét a borús gazdasági kilátások álltak.
Kedden a Fed újraírta a "rekordok könyvét", amikor az egynapos kamat célsávját 0 és 0,25 százalék közé vitte le, és ezzel a nem hagyományos lépéssel kívánt harcba szállni a generációk óta legfenyegetőbb recesszió ellen.
Az Apple árfolyama azért esett, mert a cég bejelentette, vezérigazgatója, Steve Jobs nem tartja meg hagyományos nyitó előadását a jövő havi Macworld kereskedelmi fesztiválon, ami felerősítette az egészségi állapotával kapcsolatos aggodalmakat.
Gyengítette az olajipari cégek árfolyamát a kőolaj áresése (a WTI olajfajta hordónkénti ára 40, 06 dollár), amire annak ellenére került sor, hogy szerdai döntés szerint az OPEC napi 2,2 millió hordóval csökkentette a termelését január 1-től.