Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
Gyengültek a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön az előző napok látványos emelkedése után. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 3,1 százalék (46,82 pont) csökkenéssel 1445,56 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8376,24 ponton zárt 2,5 százalék (215,45 pont) gyengüléssel.
A szakértők azt mondták, a befektetők borúlátását erősítette, hogy több vezető amerikai cég jelentett be létszámleépítést, miközben a várakozások szerint novemberben jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban. Elemzők becslése szerint a foglalkoztatottak száma 300 ezerrel hanyatlott. Az ezzel kapcsolatos hivatalos adatot pénteken ismertetik. A befektetői bizalom gyengüléséhez járult hozzá az is, hogy az elmúlt évek leggyengébb novemberi forgalmáról számoltak be az amerikai kiskereskedelmi cégek.
Gyengítette az energetikai cégek árfolyamát, hogy több mint három dollárral, közel négy éve legalacsonyabb szintre esett a kőolaj ára. A New York-i árupiacon a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 3,12 dollárral 43,67 dollárra süllyedt.
Tőzsdezáráskor New Yorkban az euró 1,2771 dollárra erősödött a szerda késő esti 1,2704 dollárról. Az euró 261,38 forintot ért az egy nappal korábbi 261,00 forint után (+0,15 százalék). A dollár 204,21 forinton volt a szerdai 205,25 forintot követően (-0,51 százalék).
Huszonhat milliárd eurós élénkítő csomagot jelentett be csütörtökön Nicolas Sarkozy francia elnök országa ingadozó gazdaságának élénkítésére; a csomag elsődleges célja a befektetések ösztönzése, nem pedig a fogyasztók közvetlen támogatása. A válság által erősen sújtott autó- és építőipart a csomag csaknem 3 milliárd euróval támogatja, az infrastruktúra fejlesztését felgyorsítják, a kisvállalkozások támogatást kapnak új munkaerő alkalmazásáért, és a vállalatokat befektetésre bátorítják.
A csomag 10,5 milliárd eurót irányoz elő infrastruktúrafejlesztésre, a kutatások és a helyhatóságok támogatására. Ennek részeként a francia állam 4 milliárd eurót biztosít az állami energetikai vállalatoknak, a vasúttársaságnak és a postának befektetésre. Az élénkítő terv többek között előirányozza 11,5 milliárd eurónyi befektetési hitel és adókedvezmény kifizetésének felgyorsítását is; a pénzhez a korábban tervezett három év helyett egy esztendő alatt juthatnának hozzá a kedvezményezettek.
A francia gazdaságélénkítő csomag a hazai össztermék (GDP) 1,3 százalékával lesz egyenértékű és jövőre 3,9 százalékra tornássza fel a GDP-arányos államháztartási hiányt. (MTI)
Csütörtökön a horvát kormány ejtette tervét az állami szektor jövő évi bérbefagyasztására, a szakszervezetek nyomására. A kormány a költségvetést szerette volna jobban egyensúlyba hozni a bérek szinten tartásával. Jadranka Kosor miniszterelnök-helyettes szerint a költségvetést a héten úgy kell újratárgyalni, hogy az eredeti, a szakszervezetekkel kötött bérmegállapodásban szereplő 6 százalékos béremelés biztosításához további 2 milliárd kunás (350 millió dolláros) forrást találjanak, biztosítandó, hogy a GDP-arányos deficit 1,3 és 1,7 százalék közé kerüljön. A kormány szerette volna elkerülni a külső finanszírozási eszközök igénybevételét. A bérbefagyasztási terv feladása a külföldi befektetők felé rossz üzenet - kommentálták elemzők a döntést. Az ország küladóssága a GDP 90 százalékának felel meg, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 10 százaléka. (MTI)
A csődhelyzet elkerülésére gazdasági programcsomagot dolgoz ki a Nógrád megyei Bátonyterenye önkormányzata. 2009-ben 2,3 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodnak, és a tervezett intézkedések nélkül 600 milliós lenne a hiány. A cél az, hogy a hiányt 300 millióra szorítsák le. Az intézkedések között szerepel a szorospataki üdülők és a tábor eladása, valamint a Gyürky-Solymossy kastély hasznosítása. Megszüntetik a finanszírozatlan egészségügyi ellátásokat. Ilyen a fizikoterápia és a labor, utóbbi átadásáról már tárgyalnak a megyei kórházzal. A tervek között van az idegenforgalmi adó bevezetése, a helyi buszközlekedés felülvizsgálata, a Vízmű Kft. és a Tanuszoda Kht. összevonása, a művelődési központ átszervezése. A havi 3,5-5 millió forintos veszteséget termelő uszodát várhatóan januártól májusig bezárják. (MTI)
Több mint egy dollárral csökkent a kőolaj ára csütörtökön késő délután Londonban és New Yorkban. Röviddel 17 óra után az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent januári lejárata 1,45 dollár gyengüléssel 43,99 dolláron állt. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 1,29 dollárral 45,50 dollárra süllyedt. A szakérők azt mondták, hogy a piacra továbbra is elsősorban az gyakorol nyomást, hogy lassul a globális gazdasági növekedés, emiatt pedig mérséklődik a világ olajkereslete. (MTI)
A vezető amerikai távközlési cég, az AT&T bejelentette, hogy kénytelen lesz 12 ezer állást felszámolni a jövő év végéig a nehezedő gazdasági helyzet, illetve hagyományos üzleti tevékenysége forgalmának csökkenése, a költségcsökkentés, illetve szerkezeti átalakításának szükségessége miatt. A jövő évre a vállalatóriás az idei szinten tartja beruházásait, de teljes kiadásait 12 százalékkal szeretné mérsékelni. Az idén a mostani - a dolgozók 4 százalékát érintő - létszám leépítési bejelentés a második az AT&T-nél: áprilisban már beharangozott egy 4,6 ezer fős karcsúsítást, és tavaly már kilátásba helyeztek egy három évre szóló 10 ezer fős leépítést. (MTI)