Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
Bírósági felügyelet alá helyezték Párizsban azt a brókert, aki feltehetően felelős az egyik legnagyobb francia lakossági bank, a Caisse d'Épargne 751 millió eurós veszteségéért. A brókert szerdán vették őrizetbe, annak az előzetes eljárásnak a keretében tartóztatták le, amelyet múlt pénteken hivatali visszaélés gyanújával ismeretlen tettes ellen indítottak a banknak az elmúlt hetek tőzsdepánikja idején bekövetkezett veszteségei miatt. A bank október 17-én jelentette be, hogy 600 millió eurót veszített egy tőzsdei tranzakcióban a pánik idején. A bank derivatív termékekért felelős csapatában az egyik bróker szeptember 15. óta nem tartotta be a tőzsdén befektethető összeghatárokat, annak ellenére, hogy a "piaci körülményekre való tekintettel" erre vonatkozó instrukciókat kapott a bank vezetőségétől, s a belső ellenőrzés megkerülésével saját kezdeményezésére több alkalommal jelentős összegeket kockáztatott a tőzsdén. (MTI)
Csütörtökön nyereséggel zártak a Wall Street fő mutatói, elsősorban attól a reménytől vezérelve, hogy a Fed szerdai kamatcsökkentése, amelyet más jegybankok is követtek, segít megakadályozni a gazdaság kiterjedt lassulását. A DJIA mutató zárásra 9180,69 pontig kapaszkodott, 189,73 pontos, 2,11 százalékos emelkedéssel. A Nasdaq piac összetett mutatója 2,49 százalékos, 41,31 pontos nyereséggel 1698,52 pontra nőtt.
Bár a nap folyamán közzétett előzetes becslés szerint az Egyesült Államok gazdasága 0,3 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben, 2007 harmadik negyedéhez képest, ez még mindig kisebb az elemzők által várt 0,5 százalékos zsugorodásnál, vagyis a piac ezt is kedvező hírként értékelte.
A nap folyamán néhány pozitív vállalati eredményjelentés is segítette az indexeket, így a Colgate-Palmolive várakozásokat meghaladó eredményei, de jól teljesítettek általában a technológiai ágazat részvényei, amelyekről az elemzők úgy tartják, hogy egy kezdődő élénkülés elsőszámú haszonélvezői lehetnek.
Az euró az amerikai tőzsdezárás idején 1,2920 dollárt ért. Ekkor egy euróért 260,75-261,05 forintot, egy dollárért 201,31-202,26 forintot adtak a bankközi piacon. (MTI)
A vezető amerikai bankoknál a pénzügyi válság ellenére az idei év végén is nagy prémiumokat fizetnek, írja a Washington Times. Miközben a nagybankokat szövetségi támogatás, tulajdonképpen az adófizetők pénze menti meg a bizonytalan jövőtől, vezetőik a tavalyihoz hasonló jutalmakban részesülnek. A Merrill Lynch például, amely ötödik negyedéve veszteséges és a részvényei idén 70 százalékkal estek, 6,7 milliárd dollár prémium kifizetésére készül. A Goldman Sachs és a Morgan Stanley 6,9, illetve 6,4 milliárd dollárt fordít erre a célra. Az átlagos prémium összege személyenként a Merrill Lynchnél 110 ezer dollár, a Morgan Stanley-nél 138 ezer dollár, a Goldman Sachsnál 210 ezer dollár. A juttatások mértéke megoszlik, a vezető menedzserek pénztárcája azonban meg sem fogja érezni a válságot, az alacsonyabb szinteken dolgozó alkalmazottaké annál inkább. (MTI)
Magyarország azzal, hogy hihetetlenül gyorsan lépett, a legstabilabb pénzügyi helyzetet megteremtő országok közé került, nyilatkozta a Klub Rádiónak Gyurcsány Ferenc. Igaz, szerinte ezzel csak a legnagyobb veszélyt sikerült elhárítani, azt, hogy elértéktelenedjenek a bérek és a nyugdíjak. Hozzátette, hogy a pénzügyi válság első szakaszát érzése szerint jól menedzselték, most arra kell készülni, hogy a gazdasági válság hatásait is enyhítsék. Magyarországnak jövőre összesen 30 milliárd euró értékű hitele jár le, de ebből csak hárommilliárd az államé, a többi az embereknél, a vállalatoknál és a bankoknál van, mondta, hozzátéve, hogy nem az ő dolga eldönteni, hogy állampapír finanszírozásból biztosítsák az állam működését, vagy az állampapírok helyére léptessék oda a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásait. Megjegyezte, hogy ez utóbbit minden bizonnyal megengedi majd a megkötendő szerződés.
A miniszterelnök szerint a közszférában dolgozóknak kevésbé kell félniük attól, hogy elveszíthetik munkájukat, mert ott nincs nyomás a létszámcsökkentésre. Az egyéb ágazatokban nem zárta ki, hogy néhány tízezer ember elveszítheti munkahelyét. Ezt tartja a válság legfenyegetőbb rémének. (MTI)
Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója a fejlett és fejlődő országok képviselőit tömörítő Húszak csoportjának (G20) a pénzügyi válsággal foglalkozó washingtoni világértekezletén új globális pénzügyi szabályozási stratégiára (global regulation strategy) szóló, ötpontos tervet kíván bemutatni. Strauss-Kahn szerint "bár a piacok szélsőséges ingadozása még kifejti hatásait", minden remény megvan arra, hogy a "piacok megnyugszanak, mivel az amerikai és az európai védőhálók stabilak.
Az IMF vezetője szerint létre kell hozni egy olyan, újfajta hitelt, amely rövid távon egyes gazdaságok likviditási problémáit enyhíti. Ezt követően Gordon Brown brit kormányfő javaslata alapján meg kell emelni az IMF forrásait, amelyek a középtávon jelentkező igények kielégítésére nem elégségesek. Harmadik pontként Strauss-Kahn az eddig követett gazdaságpolitika tanulságainak levonását említi, amely politika az ismétlődő "lufikhoz" vezetett az értékpiacokon, és amelyek kipukkadása a reálgazdaságot is magával rántotta. A kidolgozandó, újfajta pénzügyi szabályozások bevezetésének ellenőrzése is az IMF feladata kell legyen, együtt a nagy jegybankokat tömörítő Pénzügyi Stabilitási Fórummal. És végül "tűzoltó és kőműves" szerepköre után az IMF-nek "építésznek" kell lennie. (MTI)
A legrövidebb időn belül meg kell állítani a pénzügyi válság járványszerű terjedését Kelet-Európában, mondta csütörtökön Gordon Brown. A brit kormányfő a Londonban tartózkodó Angela Merkellel vitatta meg azokat a "már néhány napon belül" megteendő lépéseket, amelyek e pénzügyi járvány terjedésének megelőzését célozzák a közepes jövedelmű gazdaságokban, köztük a kelet-európai országokban. A brit kormányfő néhány napon belül másodszor tett nyilvános utalást arra, hogy az IMF jelenleg szabadon mozgósítható tartalékai esetleg elégtelennek bizonyulhatnak a bajba került feltörekvő gazdaságok kisegítéséhez, és a jelentős többleteket felhalmozó országoknak segíteniük kell.
A Magyarországnak összeállított nemzetközi pénzügyi védőhálóról csütörtökön kiadott elemzésében a Barclays Capital londoni befektetési csoport is kiemelte, hogy az IMF a jelenlegi válság során már eddig sokkal nagyobb összegeket ítélt meg a bajban lévő országoknak, mint amennyit saját belső szabályai lehetővé tennének. A Valutaalap összesen 34,3 milliárd dollárnyi segítséget ígért, ami a rendelkezésére álló mintegy 250 milliárd dollárnak a 14 százaléka. Ukrajna saját IMF-kvótájának nyolcszorosát, Magyarország a tízszeresét kapja, és több más ország is jelezte, hogy pénzügyi segítségre tart igényt. (MTI)
Újabb kelet-európai EU-tagállam, ezúttal Bulgária kapott rosszabb hitelminősítői besorolást szuverén adósságára, a külső sebezhetőség növekedésének indokával. A Standard & Poor's csütörtöki londoni bejelentése szerint a hosszú és rövid futamú, devizában, illetve hazai valutában kiadott bolgár adósság kockázati osztályzatai az eddigi "BBB plusz/A-2"-ről egy fokozattal "BBB/A-3-ra" romlanak.
A rövid lejáratú szuverén kötelezettségek besorolása ezzel továbbra is elsőrendű, de a hosszú távú adósságoké tovább süllyedt a már csak közepes befektetőinek tekintett "BBB" alapsávon belül. Az S&P közölte, hogy ezzel Bulgáriát levette a negatív kihatású figyelőlistáról, ahová október 23-án vette fel a bolgár besorolásokat, de az új, rontott osztályzatokon is fennmarad a további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás, tükrözve a lefelé ható kockázatokat.
Mind az egynapos, mint a háromhónapos londoni bankközi kamatláb mai referenciaértéke jelentősen esett azt követően, hogy tegnap este az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény 50 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. A bankok egymásnak szóló hitelezési hajlandósága dollárban tovább javult. Eközben az eurózónában április óta a legalacsonyabb szintre csökkent a 3 és 6 hónapos bankközi kamatláb referencia-értéke.
A tegnapi 1,14%-ról 0,73%-ra, azaz a Fed új irányadó rátája (1,00%) alá esett ma a Brit Bankszövetség által közzétett egynapos, dolláralapú londoni bankközi kamatláb (Libor), míg 3 hónapos megfelelője 3,42%-ról 3,19%-ra esett.
Az európai bankszövetség által közzétett 3 hónapos eurozóna bankközi kamatláb (Euribor) referenciaértéke 4,83% közeléből 4,79%-ra olvadt, a 6 hónapos 4,89%-ról 4,84%-ra, amelyek idén április óta a legalacsonyabb értékeket jelentik.
(Portfolio)