Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
Ma délután újabb fontos makrogazdasági adat érkezik az USA-ból. Fél kettőkor a heti friss munkanélküli segélykérelmek múlt heti száma mellett a harmadik negyedéves előzetes GDP statisztika lát napvilágot. Bár a pénzügyi válság súlyosbodásának kedvezőtlen hatásai valószínűleg majd inkább csak a negyedik negyedévben jelentkeznek majd, az ingatlan és munkaerőpiaci folyamatok töretlen gyengülése miatt a negatív meglepetést nem kizárt. A jövő heti elnökválasztás előtt ez lesz az utolsó fontos gazdasági jelentés.
A lakáspiaci korrekció folytatódása, a munkaerőpiaci folyamatok gyengülése, valamint a pénzpiaci problémák súlyosbodása miatt 2008 harmadik negyedévében negatív növekedési dinamikára számítanak az elemzők. A piaci konszenzus szerint a második negyedéves 2,8 százalékos növekedésről 0,5 százalékos visszaesés következhetett be az USA-ban a harmadik negyedévben. (Itt megjegyezzük, hogy a becslések igen széles tartományban -1,9 és +1.2 százalék között szóródtak). Ilyen gyenge értékről legutóbb a 2001-es recesszió idején tett jelentést az amerikai Kereskedelmi Minisztérium.
A lassulás hátterében a fogyasztás csökkenése áll, ami leginkább azzal indokolható, hogy a válság súlyosbodása miatt a vállalatok és a háztartások egyaránt nehezebbem jutottak hitelhez.
Amennyiben ma még a vártnál is kiábrándítóbb adatok érkeznek az USA-ból, úgy egyre inkább készülhetünk arra, hogy a National Bureau of Economic Research hamarosan hivatalosan is bejelenti az amerikai recessziót. Az intézet a GDP, a munkanélküliségi, a kiskereskedelmi, a jövedelmi és az ipari adatok mérlegelése után dönti el, hogy bekövetkezett-e a technikai értelemben vett recesszió. Erre jelenleg igen jó esélyt látnak az elemzők, a harmadik negyedévre a JP Morgan -0.5, a Citigroup -0.8, a negyedik negyedévre pedig mindkét bank -4.0 százalékos értéket vár. (Portfolio.hu)
2,7 milliárd eurós (közel 700 milliárd forintos) tőkejuttatást hajt végre az osztrák állam az Erste Bankban. A tőkejuttatás eredményeképpen a 2008 év végi úgynevezett Tier 1 ráta a korábban várt 7.5% helyett 10% fölé emelkedik. A tőkejuttatás speciális formában valósul meg, nem hígít, nem szavaz, nem átruházható, s 5 éven belül kell viszafizetni. A tőkejuttatás után az Erste Bank évi 8% kamatot fizet az osztrák államnak.
A tőkejuttatás keretében az állam nem kötött ki különösebb feltételeket, az Erste Bank tovább folytathatja eddigi üzletpolitikáját. A tranzakció még az idei évben lezajlik.
Az Erste Bank amúgy most tette közzé negyedéves jelentését is, amelyben 826,4 millió eurós (210 milliárd forintos) eredményt ért el. A rendkívüli számok egy rendkívüli tételnek voltak köszönhetőek, a bank ebben a negyedévben számolta el a Vienna Insurance Group eladásának nyereségét (602 millió euró).
A legérdekesebb kérdés azonban nem az eredmény, hanem a tőkeemelés. A legnagyobb kérdőjel, hogy az Erstének adott tőkejuttatás elindíthat-e egy lavinát a régióban, s ez a lavina végső soron elérhet-e az OTP-hez. (Portfolio.hu)