Ez a poszt a következő Percről percre része:

Pénzügyi pánik, gazdasági válság

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A vezető európai tőzsdemutatók keddi kezdeti stagnálására, vagy szerény emelkedésére számítanak a szakértők. A tőzsdemutatók hétfőn gyengültek részben a bankpapírok árcsökkenésére. Egyre többről derül ki ugyanis, hogy kockázataik vannak egy amerikai fedezetialap-csoportban, amelyet piramisjáték és sikkasztás gyanújával vizsgálnak a hét vége óta az amerikai hatóságok. A Nasdaq piac egyik volt elnöke, Bernard Madoff társaságai becslések szerint 50 milliárd dollárnyi kárt okoztak. Kedden dönt termelésének a visszafogásáról az OPEC és hoz kamatdöntést az amerikai jegybank (Fed), amelyek mind befolyásolhatják a tőzsdéket. Az értékforgalmazók becslése szerint a londoni tőzsde irányadó FTSE100 indexe 7 pont emelkedéssel 4284 ponton, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 32 pont növekedéssel 4687 ponton kezdhet kedden. (MTI)
  • Több mint egy százalékkal csökkent a tokiói értéktőzsde irányadó mutatója kedden. A szakértők azt mondták, hogy a térségben a befektetők kivárásra rendezkedtek be azelőtt, hogy kedden este az amerikai jegybank (Fed) nyilvánosságra hozza a kamatdöntését. Rontott a befektetői hangulaton, hogy brókercégek leminősítették az Apple és a JP Morgan részvényét hétfőn, kedden pedig a Sony Corp. részvénybesorolását rontották. Gyengítette a részvényárakat, különösen az exportra termelő cégek papírjait a jen további drágulása a dollárral szemben. A tokiói értéktőzsde irányadó Nikkei225 indexe 1,1 százalékkal (96,64 ponttal) 8568,02 pontra süllyedt. Röviddel 7 óra után a bankközi devizapiacon az euró 1,3710 dollárra erősödött a hétfő késő esti 1,3694 dollárról. A dollár 90,54 jenről 90,37 jenre süllyedt. (MÍTI)
  • Folytatódik a délután kezdődött forintgyengülés, de az euró ára egyelőre nem lépte át a 267 forintos szintet, bár többször került nagyon közel ehhez.
  • Kora délutánig pluszban volt a reggel 2 százalékos erősödéssel indító budapesti tőzsde, ám végül 1,6 százalékos eséssel, 11 792 ponton zárta a napot. A Zwack (+ 1,2 %) és az Állami Nyomda (+ 0,7 %) papírjai kivételével valamennyi részvény ára gyengült. Az OTP 39 forintot, 1,4 százalékot veszített értékéből, 2761 forinton zárt. A Mol alig mozdult, 9335 forinton zárt, ez 15 forintos, 0,2 százalékos esés. A Magyar Telekom 3 forinttal, 0,5 százalékkal került lejjebb, 552 forintra, a nagyok közül egyedül a Richter esett nagyobbat: a 4 százalékos mínusz 1100 forintos csökkenést és 26 250 forintos záróárat jelent.
  • A citybeli befektetési banki állások tömeges leépítése nyomán a londoni üzleti szolgáltatói szektorban is súlyos mértékű, több százezres elbocsátások várhatók a következő években az egyik vezető londoni gazdasági előrejelző és elemző cég hétfői prognózisa szerint. A Centre for Economics and Business Research (CEBR), amely rendszeres előrejelzéseket tesz közzé a citybeli foglalkoztatási kilátásokról, hétfőn azt jósolta, hogy 2009-2010-ben összesen 275 ezer állás szűnik meg az üzleti szektort kiszolgáló ágazatokban, köztük az ingatlanközvetítési, az információ-technológiai, a jogi és könyvvizsgálói, valamint a reklámszakmában. A CEBR becslése szerint jövőre 169 ezer, 2010-ben további 106 ezer üzleti szolgáltatói állás tűnik el. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi csúcsról a ciklus 2010-ben várt mélypontjáig mérve az ebben az ágazatban foglalkoztatottak 7 százalékának mondanak fel. (MTI)
  • Hétfőn vegyesen indult a részvénykereskedés a Wall Street-en, elsősorban az autóipari cégek papírjai erősödtek arra a hírre, hogy az amerikai kormány megsegíti a csőd közelébe került amerikai autógyártókat. A New York-i tőzsde DJIA mutatója az első percekben 0,15 százalékkal emelkedett, a Nasdaq technológiai piac vezető indexe 0,42 százalékkal esett. Fél óra múlva a DJIA már veszteséget mutatott, 0,26 százalékot, a Nasdaq vesztesége 0,79 százalék volt. Pénteken a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 2,2 százalék (32,84 pont) erősödéssel 1540,72 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8629,68 ponton zárt 0,7 százalék (64,59 pont) növekedéssel. A New York-i tőzsde nyitásakor a Brent könnyűolaj jegyzése 2,58 dolláros emelkedéssel 51,66 dolláron állt, az amerikai WTI ára 2,72 dollárral 49,00 dollárra nőtt. A nyugat-európai tőzsdék emelkedtek a New York-i nyitáskor: a londoni tőzsde FTSE-100 mutatója 0,16 százalékkal, a frankfurti DAX-30 0,59 százalékkal emelkedett. Az eurót az amerikai tőzsdenyitás idején 1,3572 dolláron jegyezték New Yorkban. (MTI)
  • Ukrajna kereskedelmi hiány az első tíz hónapban 16,07 milliárd dollár volt, körülbelül kétszerese az egy évvel korábbi, 8,19 milliárd dolláros hiánynak, közölték az ukrán állami statisztikai bizottságban hétfőn. A nagy növekedést főleg az importált földgáz drágulásának, és az exportált acéltermékek és gabonafélék világpiaci olcsóbbodásának tulajdonítják. (MTI)
  • Az Egyesült Államokban novemberben visszaesett az ipari termelés októberhez képest, amikor viszont növekedést regisztráltak. A Fed hétfőn közzétett adatai szerint az ipari termelés 0,6 százalékkal csökkent novemberben, elemzők is ilyen mértékű visszaesésre számítottak. Októberben - a kiigazított adatok szerint - 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés. Tavaly novemberhez képest 5,5 százalékkal zsugorodott az ipari termelés. Szeptemberben viszont történelmi rekordot döntött a csökkenés, 2,8 százalékot, amire 1974 december óta nem volt példa: akkor 3,4 százalékos volt a csökkenés. A kapacitások kihasználtsága 75,8 százalékra csökkent az októberi 76,0 százalékról. (MTI)
  • Első ízben fordult elő Romániában, hogy külföldi befektető állami hitelgaranciát kér: a Ford és a Renault is azzal kereste meg a román államkincstárt, hogy nyújtson számukra összesen 500 millió eurós hitelgaranciát, írta hétfői számában a Ziarul Financiar. Kérésüket azzal indokolták, hogy ezzel biztosítva lenne romániai beruházásuk. A Ford idén márciusban szerzett 72,4 százalékos részesedést a craiovai autógyárban 57 millió euróért. A privatizációs szerződésben az autógyár egyebek között 675 millió eurós tőkebefektetés mellett kötelezte el magát az egykori Daewoo üzem modernizálására. Az amerikai vállalat ezekhez a fejlesztésekhez kér a román államtól 400 millió euró erejéig garanciát az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvenni kívánt hitelekre. Az amerikai autógyár négy éven belül évi 200 ezer egységre növeli az üzem termelését. A Renault 100 millió eurós garanciát kér ahhoz a kutató-fejlesztő központhoz, amelyet a Bukaresthez közeli Tituban tervez létrehozni jövő év végére. A központ várhatóan 3 ezer mérnököt foglalkoztat majd. A Tituban megépülő létesítmény a Renault legnagyobb fejlesztő és tesztelő központja lesz Franciaországon kívül. A Renault eddig 1,4 milliárd eurót fektetett be Romániában, és a tervek szerint a beruházások hamarosan elérik a 2,2 milliárd eurót, 22 500 embernek adva munkát.(MTI)
  • Új történelmi mélypontjára gyengült az angol font az euróval szemben, miután a hétfő koradélutáni kereskedésben már több, mint 90 pennyt kellett adni egy euróért. Az újabb leértékelődési hullám mögött a a brit recesszió további súlyosbodása áll, legfrissebb adatok szerint decemberben tovább süllyedtek a lakásárak. A font nemcsak az euróval, de a svájci frankkal és jennel szemben is veszített értékéből, miután kereskedők egyre biztosabbak abban, hogy a Bank of England következő kamatdöntő ülésén leglább 75 bázisponttal 1.75%-ra vágja az irányadó rátát. Hétfőn a koradélutáni órákban már 90 pennyt ért egy euro, ami új mélypontnak számít az angol valuta esetében és csak ebben a hónapban már 9.2%-kal értékelődött le. (Portfolio)
  • A világgazdaság a jövő év végén vagy 2010 elején kezdhet gyógyulni, "egy nagyon nehéz év után", mondta az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn hétfőn egy madridi konferencián. Úgy vélte, a kormányok eddigi gazdaságösztönző intézkedései nem elegendők. Kahn hozzátette, hogy az IMF januárban minden bizonnyal rontani fogja a világgazdaság jövő évi növekedésére szóló előrejelzését. Részletekbe nem bocsátkozott - attól eltekintve, hogy szerinte Kína GDP-növekedése jövőre akár 5 százalék körülire is lassulhat az idénre várt 9,4 százalékról -, csak annyit mondott, hogy "a világgazdasági recesszió lehetősége kétségkívül előttünk áll". A Nemzetközi Valutaalap novemberben már 2,2 százalékra rontotta a világgazdaság jövő évi átlagos növekedésére szóló előrejelzését, az októberben jósolt 3,0 százalékról. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a világ pénzügyi szektorának szélesebben kell megosztania a vagyont, különben társadalmi nyugtalanság lehet sokhelyütt, beleértve a fejlett gazdaságokat is. Itt Görögország példájára emlékeztetett. (MTI)
  • Jelenleg 12 060,6 ponton áll a BUX, vagyis a mai nap során eddig 0,7 százalékos növekedést produkált a tegnap esti záráshoz képest. Az EGIS részvények 10 140 forintot érnek, ez a tegnapi záráshoz képest 0,4 százalékos növekedést jelent. A Mol részvények értéke 1,2 százalékkal nőtt, a Telekom részvények 0,4 százalékos növekményt produkáltak, miközben a Richter részvények ára 0,5 százalékkal esett. Az OTP részvények értéke szintén 1,7 százalékkal nőtt. A forint a nap eleji erősödés után gyengülésnek indult, jelenleg 266 és 267 között mozog az euró/forint árfolyam.
  • Csökkenti bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin és 7 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI. A csökkentéssel a benzin átlagára 231 forint körülire, a gázolajé 248 forintra esik. A Mol legutóbb egy hete csökkentette bruttó 9 forinttal a 95-ös benzin és 12 forinttal a gázolaj árát. A kutaknál 10-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak az autósok. A csökkentést a szakértők a piaci folyamatokkal magyarázzák. (MTI)
  • Százmillió eurós japán-magyar kockázati tőkealap létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a japán SBI Holdings Inc. képviselői hétfőn. Erős János, az MFB vezérigazgatója a szindikált szerződés aláírásakor elmondta, hogy a 60 százalékos japán és 40 százalékos MFB tulajdoni hányadú alap a kis- és középvállalati szektorra fókuszál, s átlagosan 5-7 millió eurós befektetéseivel érezhetően javítani fogja az e szegmensbe tartozó vállalatok tőkeági finanszírozási lehetőségeit. Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter kiemelte, hogy a mostani együttműködés is mutatja, hogy vannak olyan külföldi befektetők, akik bíznak Magyarországban és a régióban, s hajlandóak a hitelnél is kockázatosabb tőkét idehozni most, amikor ésszerű áron lehet vállalatokban részesedést vásárolni. (MTI)
  • A Pápai Hús Zrt. állami garancia mellett összességében 5,5 milliárd forint hitelhez jut, a kölcsön felvevője a céget kivásárló konzorcium lesz, a hitel futamideje 15 év, kamata a Bubor fölött 3 százalékpont, a hitelt kétéves türelmi idővel nyújtják, jelentette be Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón. Az 5,5 milliárd forintos teljes összegből 2,372 milliárd forint kifejezetten a kivásárlásra szól, 1,25 milliárd forint forgóeszköz-hitelt kap a kivásárló konzorcium a készletek megvételére, további 1,1 milliárd forintot a működtetés beindítására, és az ezzel kapcsolatos fejlesztések megvalósítására, további 800 millió forintot forgóeszközökre, illetve a távlati fejlesztések elindítására. A kivásárlással mintegy 1 000 embert foglalkoztat majd tovább a húsipari cég. (MTI)
  • Lassult a harmadik negyedévi bolgár gazdaságnövekedés üteme az előző negyedévhez képest, de a becsültnél kisebb mértékben, közölte hétfőn a bolgár statisztikai hivatal. A harmadik negyedévben 6,8 százalékra mérséklődött a GDP bővülés a második negyedévi 7,1 százalékról, jóval meghaladta a statisztikai hivatal által előzetesen becsült 5,6 százalékos növekedési ütemet. A balkáni ország hazai összterméke 7,0 százalékkal bővült éves szinten az idei első kilenc hónapban. A statisztikai hivatal november 14-én közölt előzetes száma 6,5 százalék növekedésről szólt. A bolgár kormány 6,5 százalékos idei és 4,7 százalékos jövő évi gazdaságnövekedéssel számol. A szakértők többsége szerint azonban jövőre a GDP csupán 2-3 százalékkal nő. (MTI)
  • A Lukoil orosz olajipari társaság elnöke szerint a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) arra fogja felkérni Oroszországot, hogy az olajkitermelése napi 200-300 ezer hordóval való csökkentésével járuljon hozzá az olajárak stabilizálásához. A Lukoil ezt megteszi, ha a Kreml a kitermelés visszafogásáról dönt. Az OPEC szerdán tartja értekezletét Algériában. Vagit Alekperov elmondta, hogy az orosz kormány hatásköre a kitermelésről dönteni. Amennyiben a termelést csökkentik, úgy ez a döntés vonatkozik majd a Lukoli teljes 2009 évi termelésére. A Lukoilt érintő bejelentés az is, hogy a társaság befektetései visszafogását és a jelentős nemzetközi projektek elhalasztását tervezi. A második legnagyobb orosz olajipari társaság "jelentős nemzetközi projektjei megvalósítását későbbre halasztja", közölte az elnök, aki nem nevezte meg a konkrét projektet. Hónapok óta szólnak arról spekulációk, hogy a Lukoil a spanyol olajipari társaság, a Repsol 30 százalékát akarta volna megszerezni. Ugyanakkor Alekperov közölte, hogy a társaság szeretné tartani magát a nyugat-szibériai és az sarkköri Jamal régió fejlesztésére vonatkozó terveihez. (MTI)
  • Jövőre 30 százalékkal csökken a Gazprom gázeladásból származó európai bevétele. A becslést a Vedomosztyi című orosz üzleti napilap közölte az állami cég egyik név nélkül idézett illetékesére hivatkozva. A várt bevételcsökkenést az átlagosnál melegebb időjárás, valamint a kőolaj globális árának az esése okozza. A Gazprom európai gázeladási ára hat hónappal követi a kőolaj árát. A kőolaj ára mintegy 100 dollárral esett azóta, hogy júliusban rekord szinten állt. (MTI)
  • Újabb műanyagipari somogyi vállalkozás jutott nehéz helyzetbe: a pénzügyi-gazdasági válság miatt 20 főt bocsáthatnak el a Kaposplastnál. Általános takarékossági programot vezettek be a 130 dolgozót alkalmazó cégnél. Palócz Tamás, a kft. ügyvezető igazgatója azt mondta: a válság kirobbanásáig csaknem húsz százalékos forgalomnövekedést mértek a vállalatnál, ám azóta megsokasodtak a nehézségek. Emiatt októberben és novemberben közel húsz próbaidős munkástól és adminisztrációs dolgozótól váltak meg. Amennyiben nem lesz javulás és elmarad a piaci élénkülés, további 15-20 ember érinthet az év eleji leépítés – tette hozzá az ügyvezető igazgató. (Somogy Online)
  • A péntek késő délutáni szintje körül mozog a forint euróhoz viszonyított árfolyama, a kurzus 265,50 forint/euró körül jár. 1 dollár kevesebbet ér 198 forintnál.
  • Öt hét alatt ma reggel már a hatodik alkalommal engedte gyengülni a rubelt a dollárból és euróból álló devizakosárhoz képest az orosz jegybank. Ennek módja, hogy újabb 30 kopejkával kiszélesítette a kereskedés sávját, amely a gyengülési nyomás miatt a rubel értékvesztését jelenti egyelőre. Augusztus óta a rubel már mintegy 9%-ot esett a devizakosárhoz képest. (Portfolio.hu)
  • 3 000 fős elbocsátást jelentett be az Electrolux ma reggel arra hivatkozva, hogy a kereslet jelentősen visszaesett Európában és Észak-Amerikában. Ez 5 százalékos létszámcsökkentés. Az Electrolux szektortársa, a Whilpool október végén 5 000 fős elbocsátást jelentett be. (Portfolio.hu)
  • 5 százalék feletti növekményt produkált a japán tőzsdeindex.
  • Kerek 2 százalékos pluszban nyitott a BUX. Minden nagyobb részvény ára emelkedett, leginkább az OTP-papírok, a bankrészvények 3,9 százalékos pluszban, 2910 forinton nyitottak. A Mol-részvényeknél 2,9 százalékos volt a növekmény, a Richternél és az MTelekomnál 1 százalék körüli volt a kezdeti plusz.
  • cikkünk a témában:

    Fizetésüket követelték romániai munkások Sárváron

    Fizetésüket követelték szombaton délelőtt a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Multijob Plussz Kft. alkalmazottai Sárváron. A cég irodája előtt összegyűlt, a reggeli óráktól az ajtó előtt fagyoskodó félszáz embert kettesével engedték be az irodahelyiségbe, az épület előtt a vállalkozás kérésére rendőrök biztosították a helyszínt.
  • A Fidesz a hétfői parlamenti szavazáson támogatni fogja az úgynevezett bankmentő csomagot; egy felelős ellenzéki párt számára most az első és legfontosabb dolog a tűzoltás, azért hogy a válság ne terjedjen szét a gazdaságban, mondta Varga Mihály a Fidesz évadzáró választmányi ülésén, szombaton Budapesten.

    A Fidesz alelnöke közölte, hogy ezért támogatták a banki stabilitásért tett kormányzati lépéseket, a bankbetétekre adott garanciát és a banki limit felemelését.

    Megjegyezte, hogy 2010 vége felé, amikor a világ elindul kifelé a válságból, Magyarországnak is el kell indulnia felfelé. Ezért javasolta a Fidesz az adócsökkentést, a gazdaságfejlesztési program elindítását és az állami kiadások visszafogását. (MTI)

  • A Rockwool Hungária Kft. december 19-én bezárja a Veszprém megyei Gógánfa községben tíz év óta működtetett szigetelőanyag-gyárát, így 116 dolgozónak felmondtak, írta szombati számában Veszprém megye napilapja, a Napló.

    A lap tudósítása szerint a Rockwool a közeli Tapolcán is üzemeltet egy gyárat, amelyet az elmúlt években több mint 10 millió eurós ráfordítással modernizált, és bővítette a kapacitását is, így az elavult technológiájú gógánfai üzem szükségtelenné vált.

    Utal az újság arra is, hogy a cég nemrég avatott egy új gyárat Horvátországban.

    Gógánfáról 40 dolgozót átirányítanak a tapolcai üzembe, de 116 embert elbocsátanak. A cikk szerint nem kizárólagosan a gazdasági válság az oka a gyárbezárásnak, de "katalizátor szerepe" mindenképpen volt. (MTI)

  • Bezárja kanadai üzemeinek többségét a három nagy amerikai autócég januárban - jelentette be pénteken a Kanadai Autógyártó Munkások (CAW) szakszervezetének vezetője. A General Motors, a Ford és a Chrysler összeszerelő üzemeinek nagy részét leállítják, mert jelentős visszaesés tapasztalható az eladásokban a világgazdasági válság miatt - fogalmazott Ken Lewenza.

    A CAW a kanadai kormányhoz fordul pénzügyi segítségért: a döntés szerintük hárommillió ember állását veszélyezteti, és közösségek széthullásához vezethet. Lewenza szerint a kanadai kormánynak mentőcsomagot kellenet nyújtania az autóiparnak, amely a várható amerikai segítséggel együtt megmentheti az ágazatot. (FH)

  • A járműipari és a pénzügyi részvények alaposan lehúzták pénteken a vezető nyugat-európai tőzsdeindexeket. A járműipari papírok árfolyamvesztését az amerikai törvényhozásban a helyi gyártóknak nyújtandó támogatás leszavazása indította el. A pénzügyi részvényeket a rossz hitelekkel, a romló eredményekkel kapcsolatos megújuló félelmek tették olcsóbbá. Elsősorban ezen tényezők miatt zárt pénteken 2,8 százalékos eséssel 829,69 ponton a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300 indexe. Londonban a FTSE 100 index 2,6 százalékot vesztett 4274,75 ponton végezve, elsősorban a HBOS pénzintézet részvényének 19,2 százalékos zuhanásától, de több más banki papír is közel tíz százalék vagy még annál nagyobb árfolyamveszteséget könyvelhetett el. A frankfurti tőzsde DAX-30 mutatója 2,18 százalékot süllyedve 4663,37 ponton végzett, itt a Continental járműipari részvény 8,8 százalékos esése mellett a Linde 7,2 százalékos, valamint a Commerzbenk részvényének 6,85 százalékos esése érdemel említést. Párizsban a CAC-40 mutató 3213,60 pontig zuhant 2,8 százalékos veszteséggel elsősorban a banki részvényeknek köszönhetően. A BNP Paribas részvénye például 6,27 százalékkal, a Crédit Agricole-é 7,54 százalékkal ment le. A Peugeot-Citroen papír ára 6 százalékot esett.
  • Több mint három dollárral csökkent a kőolaj ára késő délután Londonban és New Yorkban. Röviddel 17.30 óra előtt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent februári lejárata 3,23 dollár gyengüléssel 46,81 dolláron állt. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 3,73 dollárral 44,25 dollárra hanyatlott. A szakérők azt mondták, hogy a piacra elsősorban az hatott, hogy az amerikai szenátus nem szavazta meg az amerikai járműiparnak szóló segélycsomagot, és emiatt jelentősen gyengültek az értékpiaci mutatók. Árgyengítő volt még a Goldman Sachs előrejelzése arról, hogy a kőolaj ára 30 dollárra eshet hordónként.