Szlovákia ipari termelését 2008 novemberében törte meg a világgazdasági válság - derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból, amelyet a pozsonyi Új Szó napilap ismertetett. Tavaly október végéig még a növekedés jellemezte a szlovák ipart. Az év elején, januárban 8,7, februárban pedig 13,1 százalékos volt a bővülés, ám a nyári hónapoktól kezdődően már csak 0,1-6,3 százalék között mozgott a növekedés éves üteme. Novemberben pedig 7,1 százalékkal, 10 éve nem tapasztalt mértékben esett vissza a termelés.
A novemberi törés döntően az autógyártás hanyatlása okozta. A nemzetközi gazdasági válság miatt mindhárom, Szlovákiában üzemeket működtető cég, a Volkswagen, a Peugeot-Citroen és a KIA Motors is visszafogta a termelését, ezért a járműgyártás hanyatlása 2007 novemberéhez viszonyítva elérte a 16,4 százalékot. Az autóiparhoz kötődő beszállítók is sorra jelentik be a megrendelések visszaesését vagy elbocsátásokat - írja az Új Szó. Ráadásul a gázellátás leállása is gondokat okoz: 2009 januárjának második hétvégéjén például egyetlen hazai autógyártó sem üzemelt, emellett leállt a Steiger sörgyár, a poprádi Whirlpool háztartásigép-gyártó, a Matador abroncsgyár, néhány cementgyár, a Slovnaft és a U. S. Steel pedig jelentősen csökkentette a tevékenységét. Az építőipar még 2008 novemberében is lendületben volt, 13,2 százalékos növekedési ütemmel - az ágazat havi összteljesítménye először lépte túl a 600 millió eurót.
Szlovákia másik húzóágazata, a Sonyra és a Samsungra épülő elektronika még tartotta magát novemberben, 2,4 százalékkal bővült, ám ez eltörpült az októberben mért 21 százalékhoz képest. Szlovákia behozatala és kivitele ugyancsak hanyatlott novemberben. Az import 13,2, az export 15, százalékkal esett vissza 2007 hasonló időszakához képest.
A Fitch után a Standard & Poor's is leminősítette Ukrajnát. A S&P B+-ról B-re változtatta Ukrajna hosszú lejáratú devizaadósságának besorolását. Az ukrán bankszektor megmentése komoly költségekkel járhat. Ukrajnában a pénzügyi problémák már olyannyira súlyosak, hogy az állam egyedül nem képes megoldani azokat, ezért az IMF-hez fordult segítségért. Az eddigi hírek szerint a rendkívüli IMF hitel összege elérheti a 14 milliárd dollárt, hivatalos bejelentésre azonban még nem került sor.
Ha az IMF-fel nem sikerülne megegyezni vagy a belső politikai feszültségek miatt mégsem sikerülne a bankrendszer helyzetét stabilizálni, úgy nem kizárt, hogy újabb leminősítés vár az ukránokra.
(Portfolio)A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Az elemzői várakozásokat kismértékben felülmúló eredményekről számolhatott be a Microsoft tegnap este közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentésében, aminek hatására a társaság részvényei 4 százalékkal értékelődtek fel a zárás utáni kereskedésben.
Az elemzők attól tartottak, hogy a társaság csökkentheti a profitvárakozásait, azonban e téren a cég nem okozott negatív meglepetést. Bár a menedzsment prognózisai elmaradnak a piaci várakozásoktól, a vezetőség 0,51 és 0,53 dollár közötti egy részvényre jutó nyereséget és 17,3 és 17,8 milliárd dollár közötti bevételt vár a folyó negyedévre.