Az október végén felvett 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag segített visszafogni a magyar állam csődjével kapcsolatos piaci félelmeket, de a szeptembert megelőző viszonylag alacsony árazástól még igen messze vagyunk. Ha körülnézünk a régióban, hasonló folyamatokat látunk a szomszédainknál, térségbeli vetélytársainknál is.
Egy adott ország, vagy vállalat csődbe meneteli kockázatának piaci árazására kézenfekvő megnézni az adott ország, vagy vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó nemfizetési hitelderivatíva (Credit Default Swap, azaz CDS) éves költségét (felár, bázispontban kifejezve). A befektetők kiemelten figyelik a magyar állam esetében az 5, vagy 10 éves CDS-felárat, amely még mindig 400-500 bázispont - vagyis 4-5 százalékpont - között ingadozik. Ez alacsonyabb, mint a 20 milliárd eurós hitelkeret elnyerését megelőző szint, de jóval magasabb, mint a szeptembert megelőző 150 bázispontos szint.
Amennyiben a magyar CDS-felárat a régiós országok hasonló (5 éves) mutatójával vetjük össze, akkor tendenciájában láthatjuk, hogy ezen instrumentum esetében is együtt mozognak a visegrádi országok. A magyar felár jóval magasabb, mint a 250 bázispont körüli lengyel és a 170 bázispont körül ingadozó cseh és szlovák.
Amennyiben a tágabb feltörekvő európai térségben is szétnézünk, azt láthatjuk, hogy a magyar CDS-felár távolról sem a legmagasabb. Ezt a nem dicsekvésre okot adó címet Ukrajna (2200 bázispont körül) viseli. A második legmagasabb CDS-felár Lettországot jellemzi (900 bázispont körül), majd román felár következik 700 bázispont körüli szinttel. (Portfolio.hu)
Egész nap mínusz 4-5 százalékon voltak az OTP részvényei, zárás előtt azonban hirtelen elkezdtek esni a bank papírjai. Végül az OTP 2800 forinton, 10,5 százalékos mínuszban zárt. Zárásra fel is függesztették a részvények kereskedését.
A BÉT egész nap mínuszban mozgott, végül mínusz 5,5 százalékon zárt 11 981,5 ponton. A Mol mínusz 6 százalékon zárt 9350 forinton.
Komoly csökkenéssel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön, miután a nap nagyobbik felében stagnáltak. A New York-i árupiacon az olaj januári jegyzése 4,46 dollárral, azaz közel tíz százalékkal 47,98 dollárra nőtt.
A tőzsdemutatók egy százalékot meghaladó csökkenéssel kezdtek. Nem sokkal később azonban visszaerősödtek a szerdai záró érték közelébe, majd a kereskedés leállítása előtt mintegy másfél órával kezdtek el ismét hanyatlani.
Két hatás befolyásolta alapvetően a tőzsdemutatókat. Gyengítette azokat a járműgyártók árfolyamesése, mert bizonytalan, hogy a szenátus rábólint-e az ágazatnak nyújtandó 14 milliárd dolláros állami támogatásra.
Erősítette a tőzsdemutatókat, hogy a kőolaj árának az emelkedésére drágultak az olajipari részvények. Rontott viszont az általános hangulaton az a csütörtöki adat, amely szerint a múlt héten 573 ezer volt a munkanélküli segélyt először kérők száma az Egyesült Államokban. 26 év óta nem regisztráltak ilyen magas számot.
Az euró 1,3332 dollárra erősödött a szerda késő esti 1,3019 dollárról. A dollár 196,49 forinton volt a szerdai 201,99 forintot követően (-2,72 százalék). Az euró 262,28 forintot ért az egy nappal korábbi 263,72 forint után (-0,55 százalék). (MTI)
Négy dollárt meghaladó mértékben, több mint tíz százalékkal nőtt a kőolaj ára Londonban és New Yorkban csütörtökön. Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent januári lejárata 4,99 dollár emelkedéssel 47,39 dolláron fejezte be a napot.
A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 4,46 dollárral 47,98 dollárra nőtt.
A szakérők azt mondták, hogy a piacra elsősorban a Nemzetközi Energiaügynökségnek (IEA) az a várakozása hatott, hogy jövőre ismét élénkül a globális olajkereslet.
< p> Árnövelő tényező volt a szaúdi olajügyi miniszternek az a bejelentése is, miszerint az OPEC vezető exportálója a múlt hónapban napi 8,49 millió hordó kőolajat termelt. Ez kevesebb volt a szakértői várakozásoknál, és megfelelt Szaúd-Arábia termelési kvótájának.Erősítette még az árat a dollár gyengülése, továbbá az a várakozás, hogy december 17-i ülésén az OPEC jelentősen csökkenti a termelési kvótáját, illetve, hogy a termelés visszafogásához csatlakozik a szervezeten kívüli Oroszország is. (MTI)