Az október végén felvett 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag segített visszafogni a magyar állam csődjével kapcsolatos piaci félelmeket, de a szeptembert megelőző viszonylag alacsony árazástól még igen messze vagyunk. Ha körülnézünk a régióban, hasonló folyamatokat látunk a szomszédainknál, térségbeli vetélytársainknál is.
Egy adott ország, vagy vállalat csődbe meneteli kockázatának piaci árazására kézenfekvő megnézni az adott ország, vagy vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó nemfizetési hitelderivatíva (Credit Default Swap, azaz CDS) éves költségét (felár, bázispontban kifejezve). A befektetők kiemelten figyelik a magyar állam esetében az 5, vagy 10 éves CDS-felárat, amely még mindig 400-500 bázispont - vagyis 4-5 százalékpont - között ingadozik. Ez alacsonyabb, mint a 20 milliárd eurós hitelkeret elnyerését megelőző szint, de jóval magasabb, mint a szeptembert megelőző 150 bázispontos szint.
Amennyiben a magyar CDS-felárat a régiós országok hasonló (5 éves) mutatójával vetjük össze, akkor tendenciájában láthatjuk, hogy ezen instrumentum esetében is együtt mozognak a visegrádi országok. A magyar felár jóval magasabb, mint a 250 bázispont körüli lengyel és a 170 bázispont körül ingadozó cseh és szlovák.
Amennyiben a tágabb feltörekvő európai térségben is szétnézünk, azt láthatjuk, hogy a magyar CDS-felár távolról sem a legmagasabb. Ezt a nem dicsekvésre okot adó címet Ukrajna (2200 bázispont körül) viseli. A második legmagasabb CDS-felár Lettországot jellemzi (900 bázispont körül), majd román felár következik 700 bázispont körüli szinttel. (Portfolio.hu)
A hétfői emelkedés után kedden ismét esett a szabadpiaci határidős nyersolaj ára New Yorkban és Londonban is. Az áresést elsősorban az amerikai kormányzat energiaügyi tájékoztató ügynökségének jelentése váltotta ki, melyben az áll, hogy a világ olajfogyasztása az idén és jövőre is mérséklődik, 2008-ban még csak napi átlagban 50 ezer hordónyival, de jövőre 450 ezernyivel.
Az amerikai könnyűolaj januári lejáratra 1,64 dollárra olcsóbbodott és New Yorkban a napot hordónként 42,07 dolláros árral zárta. A Brent Londonban nagyobb mértékben olcsóbbodott, legutolsó kereskedési ára 41,40 dollár volt, ami hétfőhöz képest 2,02 dolláros csökkenés. (MTI)
A nap közbeni nyereségnél alacsonyabban, de még a pozitív zónában zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék fő indexei. Az emelkedést elsősorban az energia- és járműipari részvények biztosították, utóbbiak a 15 milliárd dolláros amerikai autóipari mentőterv hírére. A piacokat azonban - mondják az elemzők - továbbra is nyomasztja a recessziós környezet, az olajár mérséklődésének jó hírét ezek inkább elnyomják majd. Az FTSEurofirst 300 index mindazonáltal 1,4 százalékos emelkedéssel 860,51 ponton tudott zárni.
Londonban a FTSE-100 index több mint 2 százalékkal 4388,62 pontig emelkedve zárt. Kiemelkedően, 8,8 százalékkal szökkent fel az Aviva biztosítói részvény ára, de 7 és fél százalékot erősödött a Centrica gázszolgáltató papírja és egyes kiskereskedelmi vállalati részvények (Kingfisher, Morrison) is 6 százaléknál jobban drágultak. A DAX-30 részvényindex emelkedése Frankfurtban zárásra 1,34 százalék lett, a mutató 4779,11 pontig jutott. Itt a járműipari részvények voltak a nap nagy nyertesei: többek között a BMW 5,6 százalékot, a Continental 6,3 százalékot, a Daimler 4,35 százalékot drágult. Az Infineon chipgyártó részvénye ugyanakkor 10,8 százalékot zuhant. Párizsban a CAC40 tőzsdeindex 3297,80 pontra (1,55 százalékkal) erősödött. (MTI)