Az október végén felvett 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag segített visszafogni a magyar állam csődjével kapcsolatos piaci félelmeket, de a szeptembert megelőző viszonylag alacsony árazástól még igen messze vagyunk. Ha körülnézünk a régióban, hasonló folyamatokat látunk a szomszédainknál, térségbeli vetélytársainknál is.
Egy adott ország, vagy vállalat csődbe meneteli kockázatának piaci árazására kézenfekvő megnézni az adott ország, vagy vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó nemfizetési hitelderivatíva (Credit Default Swap, azaz CDS) éves költségét (felár, bázispontban kifejezve). A befektetők kiemelten figyelik a magyar állam esetében az 5, vagy 10 éves CDS-felárat, amely még mindig 400-500 bázispont - vagyis 4-5 százalékpont - között ingadozik. Ez alacsonyabb, mint a 20 milliárd eurós hitelkeret elnyerését megelőző szint, de jóval magasabb, mint a szeptembert megelőző 150 bázispontos szint.
Amennyiben a magyar CDS-felárat a régiós országok hasonló (5 éves) mutatójával vetjük össze, akkor tendenciájában láthatjuk, hogy ezen instrumentum esetében is együtt mozognak a visegrádi országok. A magyar felár jóval magasabb, mint a 250 bázispont körüli lengyel és a 170 bázispont körül ingadozó cseh és szlovák.
Amennyiben a tágabb feltörekvő európai térségben is szétnézünk, azt láthatjuk, hogy a magyar CDS-felár távolról sem a legmagasabb. Ezt a nem dicsekvésre okot adó címet Ukrajna (2200 bázispont körül) viseli. A második legmagasabb CDS-felár Lettországot jellemzi (900 bázispont körül), majd román felár következik 700 bázispont körüli szinttel. (Portfolio.hu)
Az ukránok 67,7 százaléka elvesztette bizalmát a bankokban, közel ötven százalékuk pedig azonnal kivenné betétjét a pénzintézetekből - derült ki egy közvéleménykutatásból.
A Research and Branding Group független közvélemény- és piackutató cég által végzett felmérés során megkérdezett ukránoknak csak a 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az állami bankokban, míg 8,4 százalék csak a nagy kereskedelmi bankok iránt viseltetik bizalommal. A válaszadók 1,8 százaléka a kis kereskedelmi bankokban bízik, 12,6 százalék pedig nem tudott dönteni.
A jelentés szerint arra a kérdésre, mit tennének, ha bankbetétjük lenne, a megkérdezettek 47,9 százaléka válaszolta, hogy pénzét azonnal kivenné, 21,2 százalék megvárná a futamidő lejártát, s csak 9,3 százalék hagyná pénzét a bankban, 21,2 százalék pedig nem tudott dönteni.
Az ukrán jegybank október 13-án korlátozta a bankbetétek futamidő lejárta előtti kivételét. (MTI)
Az amerikai foglalkoztatók 2009 első negyedévére vonatkozó munkaerőfelvételi tervei öt éves mélyponton állnak, ami a munkaerőpiac jövő évi gyengélkedését vetíti előre - írja a Bloomberg a Manpower Inc munkaerőközvetítő cég felmérésére hivatkozva.
A munkáltatók jelentős többsége alaposan vizsálja a bizonytalan gazdasági körülményeket, mielőtt bármilyen munkaerőállománybővítésbe kezdene - fejtette ki Jeffrey Joerres, a Manpower vezérigazgatója.
A munkaügyi minisztérium múlt pénteki adatai szerint a munkanélküliség 15 éves csúcsára, 6,7%-ra emelkedett az Egyesült Államokban, és novemberben 533 ezer munkahely szűnt meg. A Manpower felmérése szerint az építőiparban dolgozók vannak a legnehezebb helyzetben, őket követik a termelő szektor dolgozói. Az elbocsátási hullám már 11 hónapja tart az USA-ban, az elmúlt három hónapban pedig még intenzívebbé vált. (Portfolio.hu)
Három dollárt erősödött az olajár Londonban és New Yorkban. Az emelkedés oka elsősorban Barack Obama, aki megválasztott elnökként nagyszabású közmunkaprogramot hirdetett, ez pedig a piac várakozása szerint növelheti a keresletet. Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent januári lejárata 3,68 dollár erősödéssel 43,42 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 2,90 dollárral 43,71 dollárra nőtt. (MTI)
Az ukránok 67,7 százaléka elvesztette bizalmát a bankokban, közel ötven százalékuk pedig azonnal kivenné betétjét a pénzintézetekből, derült ki egy közvéleménykutatás hétfőn közzétett adataiból. A felmérésben megkérdezett ukránoknak csak a 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az állami bankokban, míg 8,4 százalék csak a nagy kereskedelmi bankok iránt viseltetik bizalommal. A válaszadók 1,8 százaléka a kis kereskedelmi bankokban bízik meg. (MTI)