Az október végén felvett 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag segített visszafogni a magyar állam csődjével kapcsolatos piaci félelmeket, de a szeptembert megelőző viszonylag alacsony árazástól még igen messze vagyunk. Ha körülnézünk a régióban, hasonló folyamatokat látunk a szomszédainknál, térségbeli vetélytársainknál is.
Egy adott ország, vagy vállalat csődbe meneteli kockázatának piaci árazására kézenfekvő megnézni az adott ország, vagy vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó nemfizetési hitelderivatíva (Credit Default Swap, azaz CDS) éves költségét (felár, bázispontban kifejezve). A befektetők kiemelten figyelik a magyar állam esetében az 5, vagy 10 éves CDS-felárat, amely még mindig 400-500 bázispont - vagyis 4-5 százalékpont - között ingadozik. Ez alacsonyabb, mint a 20 milliárd eurós hitelkeret elnyerését megelőző szint, de jóval magasabb, mint a szeptembert megelőző 150 bázispontos szint.
Amennyiben a magyar CDS-felárat a régiós országok hasonló (5 éves) mutatójával vetjük össze, akkor tendenciájában láthatjuk, hogy ezen instrumentum esetében is együtt mozognak a visegrádi országok. A magyar felár jóval magasabb, mint a 250 bázispont körüli lengyel és a 170 bázispont körül ingadozó cseh és szlovák.
Amennyiben a tágabb feltörekvő európai térségben is szétnézünk, azt láthatjuk, hogy a magyar CDS-felár távolról sem a legmagasabb. Ezt a nem dicsekvésre okot adó címet Ukrajna (2200 bázispont körül) viseli. A második legmagasabb CDS-felár Lettországot jellemzi (900 bázispont körül), majd román felár következik 700 bázispont körüli szinttel. (Portfolio.hu)
Két dollár körüli mértékben csökkent a kőolaj ára Londonban és New Yorkban csütörtökön a vezető értékpiacokon tapasztalható bizonytalanságokra és azokra a véleményekre, hogy tovább mérséklődik a kőolaj iránti kereslet a globális piacon.
Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent novemberi lejárata 1,70 dollár csökkenéssel 82,66 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta novemberi jegyzése 2,36 dollárral 86,59 dollárra süllyedt. (MTI)
Gyengültek a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön, a kereskedés leállítása előtt egy órával. A tőzsdemutatók a nyitás óta eltelt öt és fél óra alatt a veszteséges és a nyereséges oldalon egyaránt álltak, de a kereskedés leállítása előtt egy órával napi mélypontra kerültek.
A befektetők szerint továbbra is bizonytalan, hogy az amerikai kormány 700 milliárd dolláros mentőöve és a szerdán végrehajtott kamatcsökkentés elegendő lesz-e ahhoz, hogy megszilárduljon a pénzpiac és elkerülhető legyen a globális recesszió. (MTI)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a globális hitelválság sújtotta országok megsegítése érdekében beüzemelte finanszírozási vészmechanizmusát, amelyet az 1990-es évekbeli ázsiai válság kezelésére hoztak létre - jelentette be Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője.
Strauss-Kahn a Világbank és az IMF hét végi csúcstalálkozója előtt arról beszélt: a világ vezetőinek az a fő feladatuk, hogy helyreállítsák a globális piacokon a bizalmat. Az IMF vészmechanizmusát 1995-ben hozták létre, hogy felgyorsítsák a hitelekre szoruló országok igényeinek teljesítését. Két évvel később alkalmazták, amikor segítséget nyújtottak az ázsiai valutaválság idején a Fülöp-szigeteknek, Thaiföldnek, Indonéziának és Dél-Koreának. (MTI)
Keményen érinti Nagy-Britanniát az izlandi bankok csődje. A csütörtökre hivatalossá vált adatok szerint 98 angol, walesi és skót önkormányzat, 15 rendőrhatóság és a londoni városi tanács közlekedési hatósága, a Transport for London összesen 860 millió font betéthez nem jut hozzá. A BBC értesülése szerint ráadásul az Izlandon befagyott brit bankszámlák összege ennek sokszorosa is lehet a vállalati szektor izlandi számláival együtt.
"Teljesen elfogadhatatlan, ami Izlandon történt" - jelentette ki Gordon Brown brit miniszterelnök, hozzátéve, hogy kormánya, "ahol csak tudja", befagyasztja az izlandi vállalatok Nagy-Britanniában tartott vagyonát és "további lépéseket" tesz az izlandi hatóságok ellen a pénz visszaszerzése végett. Geir Haarde izlandi miniszterelnök szerint a brit kormány "terrorellenes törvényeket alkalmaz" Izland ellen. A rendkívül magas külső finanszírozási igényű izlandi gazdaságés a gazdaság méretéhez képest hatalmas külső kötelezettségekkel terhelt izlandi bankrendszer gyakorlatilag összeomlott a globális pénzügyi válság okozta likviditásszűke miatt. (MTI)