Az orosz kormány újabb programot készít elő a nemzetközi pénzügyi válság által az orosz gazdaságra gyakorolt hatások áthidalására. A most készülő programot - amely részletesen rögzíti majd a teendőket - néhány héten belül elfogadják, s addig elegendőek a már meghozott intézkedések, amelyek alapján a kormány hatékonyan, gyorsan és rugalmasan tud reagálni. "Részletes program kidolgozásán munkálkodunk, de azért arra fel kell készülni, hogy mindig újabb váratlan kihívásokkal kerülhetünk szembe, s a kormány folyamatosan reagál majd a felbukkanó problémákra" - mondta Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes. Suvalov szerint a 2020-ig terjedő gazdasági stratégia előkészítése során a szakértők már jelezték, hogy 2011-re a kőolaj árának csökkenésére és pénzügyi problémákra kell számítani, így Oroszországot nem érték váratlanul az események, az országnak pedig kifejezetten előnyös, hogy ez előbb következett be. (MTI)
Az olaj piaci jegyzése csökkenő irányzatú volt a határidős piacon, novemberre a Brent ára hétfőn a Wall Street nyitása előtt közvetlenül 71,57-64 dollár közötti sávban, az amerikai könnyűolajé hordónként 73,65-68 dollár magasságában mozgott. Az euró jegyzése ekkor 1,3371-73 dollárnál járt.
Hétfőn 3,6 százalékkal erősödött a tokiói értéktőzsde fő mutatója, a Nikkei225. A növekedéshez hozzájárult az az értesülés, hogy a Panasonic cég negyedéves adózott eredménye várhatóan meghaladja majd a vártat. Általában erősítette az exportra termelő cégek részvényét a gyengülő jen.
A Nikkei című üzleti napilap úgy tudja, hogy a Nippon Steel és a JFE Holdings emelik a nyereségükkel kapcsolatos előrejelzést az alacsonyabb költségek és a termékeik árának a növekedése hatására. A két acélipari cég árfolyama jelentősen erősödött.
A Nikkei225 index 3,6 százalék (311,77 pont) emelkedéssel 9005,59 ponton fejezte be a kereskedést. A bankközi devizapiacon az euró 1,3466 dollárra erősödött a pénteki 1,3425 dollárról. A dollár 101,55 jenről 102,04 jenre nőtt. A WTI olajfajta hordónkénti ára 1,88 dollár emelkedéssel 73,73 dolláron állt. (MTI)
Lemondott az euró százmilliókat veszítő francia bank, a Caisse d'Epargne elnöke és a pénzintézet két további vezetője vasárnap. Charles Milhaud, miután az igazgatótanács rendkívül tanácskozást tartott, közleményben tudatta, hogy távozik és egy fillér végkielégítést sem kap.
A Caisse d'Éparge bank vezetősége a múlt héten jelentette, hogy 600 millió eurót (160 milliárd forint) veszített a pénzintézet az előző heti pánik idején. Ezután az összes franciaországi bank azonnali vizsgálatát rendelte el a francia pénzügyminiszter.
A Caisse d'Éparge bank vezetősége szerint a veszteség egy rutinszerű belső ellenőrzésnél derült ki, és a kárt saját tevékenységének számlája írja a bank. A vezetőség a múlt hét csütörtökén azt állította, hogy tekintettel a pénzintézet 20 milliárd eurós tartalékra és annak likviditására, a veszteség nincs hatással a bankcsoport pénzügyi stabilitására, és semmilyen következménye nem lesz a betétekre. Christine Lagarde pénzügyminiszter a bejelentés után felszólította a francia bankfelügyeleti szervet, hogy azonnal állítson fel vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, hogy mi történt a Caisse d'Éparge-nál, és hogy betartják-e a piacellenőrzési szabályokat a többi francia pénzintézetnél. (AFP/Független Hírügynökség)