Pénzügyi pánik, gazdasági válság

Kedden a Világbank sürgette Bulgáriát: készítsen gazdasági szükségtervet, gondolván arra, hogy az úgynevezett felzárkózó gazdaságok a globális pénzügyi válság miatt komoly nehézségekkel nézhetnek szembe. Bulgária érzékelte ezt, derül ki a jelentésekből, melyek szerint a jövő évi gazdasági bővülésre vonatkozó 6,5 százalékos régebbi prognózisát hétfőn 4,7 százalékosra vette vissza.

A Világbank bulgáriai képviselője szerint nincsenek megfelelő intézkedési tervek: a munkanélküliség növekedése esetére például nincs a hazai kereslet stimulálását célzó intézkedés. A kiadások csökkentése helyett a kormányzat nagy beruházásokat tervez a nagy tartalékokból, mert aggódik a külföldi befektetések elapadásától. Az országnak jelentős fizetési mérleghiánya van, emiatt, valamint jelentősebb küladósságának apasztása miatt erősen függ a hitelfelvételektől, e tekintetben olyan sérülékeny, mint a kis balti államok.

Októberben tovább esett a Conference Board által számított fogyasztói bizalmi index, egy hónap alatt 23,4 ponttal 38 pontra csökkent a mutató, míg a piac 52 pont körüli értékre számított. Ez minden eddiginél alacsonyabb értékének számít. (Portfolio)

Nagy lendülettel nyitottak a New York-i részvénypiacok kedden: a tőzsde DJIA mutatója 215 pontnyit erősödött, hogy innét csúszott vissza 190 pont nyereségig, ami még 2,3 százaléknak felel meg. A Nasdaq a nyitás után percekben 48 pontnyi, azaz 3,2 százalékos emelkedésig vágtatott, hogy utána percekkel később 2,7 százalékos nyereséget őrizzen. (MTI)

A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. 0% béremelést tervez 2009-re, és ezt javasolja a MÁV-nak, az MFB-nek, az ÁAK-nak, a Magyar Közút Kht.-nak, az MVM-nek, a postának és a Szerencsejáték Zrt-nek is. (Kötött pálya)

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága felkéri a kormányt arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) csak kiemelten fontos, jól megfogalmazott feladatokkal bízza meg, mert ezeket lehet maradéktalanul végrehajtani, mondta el Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke a bizottság zárt ülése után. A főigazgatót a kialakult pénzügyi válság Magyarországot érintő nemzetbiztonsági hatásairól, az ezzel kapcsolatos információgyűjtés módszereiről és a magyar gazdaságot, a forintot, és néhány tőzsdei céget ért külföldi támadás elhárításáról hallgatták meg.

A bizottság alelnöke elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar gazdaság, a forint, és a tőzsdei részvények árfolyamának alakulását, és amennyiben szükséges, akár soron kívül is meghallgatják az NBH főigazgatóját arról, hogy miképpen próbálja a szolgálat kivédeni a külföldről érkező beavatkozásokat. Tóth Károly kiemelte, hogy a jelenlegihez hasonló válsághelyzetben a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ugrásszerűen megnőnek, így több pénzügyi forrást kell biztosítani számukra. A bizottság alelnöke szerint a jövő évi, többször átdolgozott költségvetésben az NBH számára címzett összeg elégséges a szolgálat megnövekedett feladatainak ellátására, a pontos összeget azonban nem tudta megnevezni. (FH)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ellenzi a romániai pedagógusok 50 százalékos béremelését, amely a nemzetközi pénzügyi válság hatásaival együtt veszélybe sodorhatja Románia makrogazdasági stabilitását és a román gazdaság versenyképességét - derül ki az IMF keddi közleményéből. A Mediafax hírügynökséghez eljuttatott dokumentum szerint a szervezet az intézkedés felülvizsgálatát javasolja. A román parlament szeptember végén szavazta meg a béremelésről szóló törvényt, amit Traian Basescu államfő pénteken hirdetett ki. Az IMF becslései szerint a béremelés nem befolyásolja jelentős mértékben az idei költségvetési hiányt, de 2009-ben a többletkiadás a bruttó hazai össztermék 0,75 százalékának felel meg. A kiadás azonban meghaladhatja a GDP 4 százalékát is, ha valamennyi közalkalmazottra kiterjesztik az 50 százalékos béremelést. (MTI)

Az S&P Case-Shiller ingatlanpiaci árindex szerint augusztusban minden eddiginél gyorsabban, 16,6 százalékkal zuhantak a lakásárak a 20 legnagyobb amerikai városban. Az index több mint két évtizedes története során még egyszer sem volt példa ilyen intenzív árcsökkenésre. (Portfolio)

8,2 százalékos pluszban áll a BUX, az index töretlenül emelkedett délelőtt, ahogy az összes vezető papír árfolyama is. Az OTP már 12 százalékos emelkedés felett jár, igaz, a korábbi nagy esések után ez még mindig 2900 forint alatti árszintet jelent. A Mol 11 százalékos plusza is csak arra elég, hogy a papírok már 9000 forint felett, 9100-as áron forogjanak. A Magyar Telekom 6,9 százalékos emelkedése 561 forintos részvényárat jelent.

Csalódott vagyok – kezdete Dávid Ibolya, Szerinte mindenki mindenről beszél, de az IMF-javaslatról csak kevés szó esett. Az IMF feltételei nem szoktak beépülni a leányálmokba. Ez alapján jogos kérdés lenne, milyen adósságszolgálatot kér a Valuta Alap a készenléti hitelért. A hibák Dávid szerint ott is tetten érhetők, hogy a kormány egyetlen reformba vágott bele, az egészségügyibe, pont abba, amelynek a legkisebb volt a parlamenti támogatottsága, és felelőtlen volt a 100 napos program elfogadása is, ezért hárompárti bocsánatkéréssel kellet volna kezdeni az ötpártit.

Tovább erősödik a forint: az euró ára egy órakor már csak 262,50 körül járt. A piacon egyfelől továbbra is a korábbi napokat nem jellemző optimistább hangulat uralkodik, ez mutatkozik meg a részvényárfolyamokban is, másfelől az IMF hitelkeret eléréséhez feltételül szabott kormányintézkedések várható teljesítése is megnyugtatta a befektetőket.

Pénzügyi támogatási tervet készít elő az Európai Bizottság Magyarország számára - jelentette be a testület szóvivője kedden Brüsszelben. Amelia Torres jelezte, hogy a részleteket várhatóan hamarosan bejelentik. A támogatási csomaggal elvben egyetértenek az unió tagországai - tette hozzá. (MTI)

Fodor Gábor szerint az SZDSZ-nek igaza lett, azokban a koalíciós vitás kérdésekben, amik a szakítást okozták, de most nem ez a fontos. A szabad demokraták ugyanis partnerek minden értelmes javaslat megvalósításában, de csak akkor lehet támogatni ezeket a lépéseket, ha azok reformértékűek, és beépülnek a rendszerbe, nem csak egyszeri próbálkozások. A pártelnök leszögezte, pártja támogatja az IMF-megállapodást, mert ez az ország érdeke, de a szerződésből olyan részleteket is ismerniük kell, amiről a nyilvánosság előtt nem lehet beszélni. Ezért ez tekintsék kezdetnek, és folytassák a megbeszéléseket a nyilvánosság kizárásával is – javasolta Fodor.

Kósa Lajos kommunikációs és PR-eseménynek titulálta az ötpártit. Kósa szerint a miniszterelnök nem tudja vagy egyszerűen nem akarja megérteni, mi a helyzet. Máshol nem nyilvános eseményeket szerveznek, hanem villámgyors intézkedéseket hoznak. A debreceni polgármester szerint most a 3. számú költségvetés magva hangzott el, de az nem, hogy az utóbbi hat év politikája vezetett ide. A világ fejlődő részén szoktak ilyen szerződéseket kötni az IMF-fel, mint amire most készül a kormány. Az IMF-szerződés transzparens feltételeit a parlamenti szakbizottságokon kellene átmenni, nem egysoros meghívóból értesülni a dolgokról. Kósa felszólította a kormányt, hogy a parlamenti menetrendben nyílt mérlegelést lehetővé téve vigye a képviselők elé a szerződést. Miniszterelnök úr ez így nem fog menni – mondta Kósa, hozzátéve, hogy Gyurcsánynak inkább vissza kellene adni a mandátumát.

Lendvai Ildikó egy viharos hasonlattal kezdett: az esernyőt magukhoz vevők bízhatnak benne, hogy nem lesz eső, és nagyobb az esély rá, hogy nem áznak meg. Esernyő program ez is, amit a kormány elővezetett, és ilyen kell minden szférára – mondta a frakcióvezető. Lendvai szerint mindannyiuk szégyene, hogyha ilyen időben nem születik tisztességes pártfinanszírozás. És azt is javasolta, hogy ne növekedjenek a képviselők fizetései, valamint, hogy számlásítani kellene a költségtérítéseket.

Gyurcsány stabilizációs javaslata szerint jövőre lényegesen kevesebb kiadást lehet teljesíteni. Ezért befagyasztják a kormánytagok fizetését. Az állami vállalatok fb-igazgatók tiszteletdíját 10 százalékkal csökkentik. Az állami vállalatok vezetőinek prémiumot, jutalmat, 13. havi juttatást nem fizetnek ki. Valamennyi olyan kormányzati kommunikációs kiadást is le kell állítani, amely nem áll kapcsolatban a válságkezelő döntésekkel. Igaz ez az autó- telefonbeszerzésekre is – részletezte a miniszterelnök. A közszférában sem tudnak kötelezettséget vállalni a jövedelmek növelésére és a 13. havi bér automatikus odaadására. Szerinte fontosabb a közszférában a munkahelyek megőrzése. A nyugdíjasokat próbálják védeni, eszerint nem jelent megszorítást a többség számára. 13. havi nyugdíjat csak az öregségi korhatárt elérők kaphatnak, a rokkantak nem és az átlagnyugdíjnál többet kapók extra nyugdíját 80 ezerben maximálják.

Az Államadósság Kezelő Központ által mára kitűzött 3 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az értékesítésre meghirdetett 40 milliárd forintnyi mennyiségre csupán 72,4 milliárd forintnyi ajánlat érkezett. A kibocsátó a gyenge vételi érdeklődésre való tekintettel 5 milliárddal 35 milliárd forintra csökkentette az elfogadott mennyiséget. Az aukciós átlaghozam 13,11 %-os (!) lett. A 3 hónapos kincstárjegyek aukciós átlaghozama legutóbb 1999 decemberében volt ilyen magas. (Portfolio.hu)

Gyurcsány Ferenc bevezetőjében ezrek, százezrek munkahelyéért aggódott: a válság leginkább a munkahelyeket veszélyezteti. A tömeges elbocsátások ellen kell a leginkább védekezni – jelentette a miniszterelnök, aki szerint a gyorsan eszkalálódó recessziós félelem idején három pontot kell szem előtt tartani: 1. kalkulálj a legrosszabb eshetőséggel és tegyél meg mindent, hogy ne következzen be, 2. ne költs többet, mint amid van, 3. készülj a válság utáni időre. Megválaszolta saját kérdését is, hogy mi az oka a magyar gazdaság sérülékenységének. Szerinte négy ok látható: veszélyesen alacsony lakossági megtakarítás, amelyben a 2001-2002-ben indult otthonteremtő program a fő ok, az állam többet vállalt, mint amit teljesíteni tud, nem indultak szerkezeti reformok, sőt ellenállást szerveztek ellene, devizaeladósodás, többszöröse a devizamegtakarításoknak.

Átlépte a bűvös 10 százalékos határt az OTP emelkedése, ezért néhány percre automatikusan, a szabályoknak megfelelően szüneteltetik a kereskedést a bankpapírokkal. A szünet 2806 forinton jött. Tegnap 2550 forinton zárt a bankpapír.

Az IMF-fel tervezett megállapodás lesz a legfőbb ütköző pont a kormányfő és az ellenzék között a kedden délben induló pártközi konzultáción. Gyurcsány Ferenc felvetése szerint a megállapodás célja, hogy megvédjék a magyar gazdaság és a magyar családok érdekeit. A Fidesz viszont már hétfőn este jelezte, hogy nem tartja elfogadható válságkezelő javaslatnak a hitelfelvételt.

A Richter Gedeon Nyrt. bejelentette, hogy a 2008. október 16-án adott megbízás alapján 2008. október 27-én 5 000 darab saját részvényt vásárolt a BÉT-en 24 659 Ft/db átlagáron. A Richter saját részvény vásárlásai tegnap a piaci forgalom 3.8%-át tették ki. (Portfolio.hu)

Az elemzői előrejelzéseknél is mélyebbre süllyedt októberben a francia fogyasztói bizalom szintje. A francia statisztikai hivatal, az Insee jelentése szerint a fogyasztói várakozások indexe a szeptemberi mínusz 44-ről októberre mínusz 47 pontra esett vissza. A Bloomberg elemzői októberre mínusz 46 százalékot jósoltak. A rendkívüli borúlátás mindenekelőtt a nagy elbocsátási hullámoktól való félelemmel magyarázható. (Napi Online)

Bár kora reggel a kövér ázsiai plusszok láttán a nyugat-európai tőzsdék is emelkedésbe kezdtek, azomban a lendület nem tartott sokáig, mostanra pedig már vegyes képet festenek a benchmarkok. A német tőzsdeindex, a DAX 8.5, az angol FTSE 100 0.1%-kal került feljebb, míg a francia CAC-40 2.2%-os leértékelődést mutat. A jelenlegi nyomott árszinteken már vételekkel próbálkoznak a spekulánsok, miután október hónapban az európai börzék közel 22%-ot zuhantak. A bizonytalanság ugyanakkor továbbra is dominál, csak kevesen hagyják napon túl futni pozícióikat, mely zárásra általában meghozza az éles esést a tőzsdéken. (Portfolio.hu)

A brit Barclays orosz állami bankokkal, a Sberbank and VTB kezdett tárgyalásokat. A Wall Street Journal értesülése szerint mindkét bankkal tárgyal, de arról nincs hír, hogy mekkora összegű befektetést szeretnének kérni. Az érintettek nem kommentálták az értesülést. (Reuters)

Az izlandi jegybank rendkívüli kamatmeghatározó ülésén 600 bázisponttal 18 százalékra emelte irányadó rátáját. Az izlandi jegybank mai lépése azért is meglepő, mert néhány héttel ezelőtt még 350 bázispontos kamatvágás mellett döntött a monetáris tanács. A kamatemelés hátterében a fokozott inflációs veszélyek állhatnak: az izlandi statisztikai hivatal tegnapi jelentése szerint októberben 14 százalékról 15.9 százalékra emelkedett a fogyasztói árindex. A döntéssel kapcsolatos részleteket délben ismerteti a jegybank. (Portfolio)

Mivel a Mol több mint tíz százalékot emelkedett a tegnapi záróértékéhez képest, ezért néhány percre felfüggesztették az olajpapír kereskedését. A felfüggesztés előtt 9100 forintot adtak a részvényért.

A Le Soir című brüsszeli lap úgy vélekedett keddi számában, hogy Magyarország mintegy 10 milliárd euróra számíthat a Nemzetközi Valutaalaptól. A lap összeállítása szerint a mostani pénzügyi válsághelyzetben az eddigi legnagyobb IMF-támogatás címzettje Ukrajna, 16,5 milliárd dollárral. Az összeg rendelkezésre bocsátását válságelhárító terv kidolgozásától tették függővé. Izland 2,1 milliárd, Grúzia 750 millió dollárra számíthat a Valutaalaptól. A Le Soir tudomása szerint ezen országok mellett Fehéroroszország és Pakisztán kért IMF-támogatást. (MTI)

Minden európai tőzsdeindex magasabban kezdte a napot, mint a tegnapi záróértéke. Most egy kis megtorpanás látszik a legtöbb börzén az emelkedésben: a brit, a francia, a lengyel, az osztrák tőzsdeindex is kicsit visszaadott a nagy kezdeti pluszából, de még bőven a pozitív tartományban van. A BUX-nál valamivel enyhébb a korrekció: 8 százalékos napi maximuma után 7,5 százalékon van most.

Lengyelország legkésőbb 2009 májusában-júniusában be kell lépjen az ERM-II árfolyammechanizmusba, ha 2011-2012-ben be akarja vezetni a közös európai valutát - mondta egy sajtótájékoztatón Donald Tusk lengyel miniszterelnök. (Az ERM II az euró előszobája, ahol legalább két évet kell eltölteni, mielőtt az ország bevezetné az eurót.) A lengyel eurobevezetési tervekkel kapcsolatos legutóbbi hírek egy esetleges népszavazásról szóltak. Ugyanis a miniszterelnök október elsején úgy fogalmazott, hogy szükség esetén 2009 tavaszán megrendezhetik az eurobevezetésről szóló népszavazást. (Portfolio.hu)