Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul - írta a Welt am Sonntag német gazdasági szakértőket idézve.
Christian Dreger, a német gazdaságkutató intézet vezetője úgy vélte: ha a válság tovább éleződik, elsősorban Bukarest érezheti meg leginkább a következményeket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, s visszaestek a közvetlen külföldi beruházások, ami általános likviditási problémákat eredményezhet.
A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nehezebben jutnak hitelhez. Mindez pedig súlyos következményekkel lehet a fogyasztás, illetve a konjunktúra további alakulására. A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia - amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól - különösen sebezhetővé válik - vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.
A piacoknak az embereket kell szolgálniuk - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár szombaton a franciaországi Colombey-les-deux-Églises-ben, ahol Nicolas Sarkozy francia elnökkel közösen megnyitotta Charles de Gaulle egykori francia elnök emlékhelyét. A német kormányfő szerint jelenleg a piacok "kilengésének" vagyunk tanúi. Hangsúlyozta, hogy bele kell kényszeríteni a piacokat egy szociális rendbe. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha Németország és Franciaország szorosan együttműködik, és latba veti súlyát Európáért.
Sarkozy is hangsúlyozta a francia-német barátság szükségességét. "Soha nem tapasztalt válság rázza meg a világot, és sújtja Európát is. Európa csak akkor tudja megőrizni egységét és tud cselekvőképes maradni, ha Franciaország és Németország együttműködik... Működjünk együtt úgy, ahogyan Adenauer kancellár és De Gaulle tábornok tette, népeink és Európa javára" - mondta.
A G7-csoport pénzügyi vezetői pénteken Washingtonban összehangolt választ ígértek a nemzetközi hitelválságra. A világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-ek pénzügyi vezetői egyetértettek, hogy egyeztetett reagálásra van szükség. Arról a brit javaslatról viszont már nem tudtak egyetértésre jutni, hogy garantálják a bankközi hitelezéseket. A globális recesszió előérzete és a pénzügyi piacokon uralkodó pánik közepette a G7-ek elismerték: a hitelpiacok 14 hónapi zavarai után a továbbiakban már nem engedhető meg az országonkénti, eseti válságmenedzselés. (MTI)
Nyolcszáz pontos napközbeni kilengések után az utolsó fél órában megint megcsúszott a New York-i tőzsde vezető indexe, a Dow Jones végül másfél százalékos veszteséggel zárta a napot. A Nasdaq viszont, ha minimálisan, 0,3 százalékkal is, de erősödött. Esett az olajár is, ami válság idején nem meglepő. Annál meglepőbb, hogy az arany árfolyama két nap alatt közel ötven dollárt zuhant. A forint a dollárral és az euróval szemben is erősödött. (MTI)
A nyereséges oldalra kerültek a vezető New York-i tőzsdemutatók pénteken, a kereskedés leállítása előtt harminc perccel. Közép-európai idő szerint 21:30 órakor a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 27 pont emelkedéssel 1672 ponton volt. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8750 ponton állt 168 pont növekedéssel. (MTI)
A csütörtöki húsz dolláros esést követően pénteken újabb 27,5 dollárral csökkent az arany ára a New York-i tőzsde fémrészlegén. A COMEX-en most 859 dolláros árfolyamon lehet decemberi lejáratú aranyt jegyezni. Pénteken igen széles sávban, 829,00 és 936,30 dollár között mozgott a nemesfém ára. Az ezüst unciája decemberre 1,275 dollárral 10,60 dollárra, a platina unciája januárra 38,50 dollárral 1005,20 dollárra, a palládium unciája decemberre 7,20 dollárral 197,50 dollárra esett. (MTI)