A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.
Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)
Hatalmas emelkedéssel zártak a főbb amerikai részvényindexek, a Dow 6,7, az S&P 500 6,9, a Nasdaq Composite pedig 6,5 százalékkal értékelődött fel. A volatilitás iszonyatos méreteket öltött, a Dow 800 pont körüli tartományban mozgott, jelezve a piacot uraló bizonytalanságot. A rali igencsak meglepő a gyenge kezdés után, és a rengeteg negatív hír közepette következett be.
Art Hogan, a Jeffries & Co. vezető elemzője a következőket nyilatkozta a Marketwatchnak a ma történtekről: “A piac tudja, hogy a munkanélküliség emelkedik, hisz már beárazta a recessziót. Azt is tudja, hogy ilyen környezetben kevesebb PC-t vesznek az emberek, így az Intel profit-warningja nem számított igazán meglepetésnek. A befektetők egyszerűen elkezdték vásárolni a rendkívül nyomott szinteken tartózkodó részvényeket".
(Portfolio)Oroszország 2 milliárd dollár hitelt nyújt Fehéroroszországnak. Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország 15 évre adja a hitelt, amelynek a kamata 3 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatot (LIBOR).
Kudrin elmondta azt is, még nem született megállapodás arról, hogy Oroszország nyújt-e hitelt Izlandnak. (MTI)
Több mint másfél dollárral emelkedett a kőolaj ára csütörtökön. Az energiahordozó ára széles sávban mozgott, röviddel a kereskedés leállítása előtt még közel egy dolláros veszteségen volt, amikor a New York-i értéktőzsdén a DJIA indexe 300 pontot meghaladó mértékben esett. A DJIA mutatója azonban szinte pillanatok alatt a pozitív oldalra került és ezt követte az olajár is.
Nem végleges adatok szerint az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent decemberi lejárata 1,68 dollár emelkedéssel 56,20 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta decemberi jegyzése 1,94 dollárral 58,10 dollárra nőtt. (MTI)
Erősebb ingadozás után, végül lefelé irányuló mozgással fejezte be a napot csütörtökön a vezető nyugat-európai tőzsdék egy része, miközben több index megtartotta nyereségét. A pesszimizmus változatlanul uralta a piacokat, aminek az oka gyakorlatilag ugyanaz: a világgazdaság kilátásai rosszabbodnak, ez pedig megtépázza majd a legtöbb vállalat eredményét.
A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300 indexe a napot 850,22 ponton, előző napi zárása alatt 0,4 százalékkal, két hetes mélypontot elérve fejezte be. Veszteségét részben pénzügyi, részben nehézipari, elsősorban nyersanyagipari részvények árfolyamveszteségei okozták. (MTI)
A BUX egész nap nagyon hektikusan mozgott, járt mínuszban és pluszban is, végül 0,5 százalékos emelkedéssel zárt. Az OTP Bank a héten először zárt pluszban, a papírok ára 85 forintot emelkedett, 2615 forinton, 3,4 százalékos pluszban zárt. A Mol 3,5 százalékot emelkedett, 10 095 forinton zárt.
A forintot is megrángatták, az euróval 272 forinton és 268 forinton is kereskedtek. A nap végén az árfolyam 270 forint volt.
Másfél év után ismét 50 dollár alá esett az orosz Ural típusú olaj ára, melynek a magyar Mol olajvállalat is jelentős vásárlója. A referenciaként számon tartott olajkeverék ára alapján alakulnak Oroszország olajbevételei és ez utóbbiakra épül jelentős részben az orosz költségvetés is, amely jövőre 50 dollár feletti árral számolt. A jelentések szerint a költségvetés tarthatatlanná válhat és az államnak aranytartalékaihoz kell nyúlnia a büdzsé kiegyensúlyozása érdekében.
Az elemzők szerint az orosz olaj árának esése nyomást gyakorol az orosz részvénypiacra és a rubelre is, utóbbi esetében a spekulánsok biztosan "fogadhatnak" további gyengülésére. Emiatt viszont az orosz központi banknak további rubelt mentő költséges intervenciókat kell majd végrehajtania. Ezen intervenciók következtében a bank tartalékai augusztus óta már mintegy 120 milliárd dollárnyi értékkel apadhattak, egyedül a csütörtöki napon több mint 9 milliárd dollárral, miután a rubel árfolyama két és fél éves mélypontra esett a dollárral szemben.