A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.
Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)
A kőolaj ára több mint három dollárral esett, 2007 januárja óta legalacsonyabb szinten zárt Londonban és New Yorkban szerdán.
Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent decemberi lejárata 3,34 dollár csökkenéssel 52,37 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta decemberi jegyzése 3,17 dollárral 56,16 dollárra süllyedt.
Ennek az oka részben az a várakozás, hogy a globális gazdaság lassulása miatt csökken a világ olajkereslete. Gyengítette az energiahordozó árát a világ tőzsdéin bekövetkezett lejtmenet, valamint a dráguló dollár is. A trend kialakulásához hozzájárult a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is, amely jelezte, hogy tovább csökkentheti a világ olajkereslet növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az ezzel kapcsolatos havi jelentését csütörtökön ismerteti.
Január 5-én visszaveszik a törökszentmiklósi autóalkatrész-gyár dolgozóit a kényszerszünet után, ezt ígéri cég vezetősége. Az üzemet december 5-én egy hónapra bezárják, mert kevés a megrendelés. A 350 alkalmazottnak közös megegyezéssel felmondanak egy hónapra, a kényszerszünet alatt jár nekik a munkanélküli segély.A gazdasági válság miatt 15-20 százalékkal visszaestek a gyár megrendelései. Emiatt készlettöbblet halmozódott fel, többet termeltek, mint amennyit el tudtak adni. A cégnek először értékesítenie kell termékeit, mielőtt újra termelni kezdenek.
Kamarás Csaba, az IEC Kft. ügyvezetője elmondta: az üzemi tanáccsal egyeztetve döntöttek a közös felmondás mellett. Szerinte a munkavállalók elfogadták a helyzetet. Mint mondta: a jövő év elejétől újra vannak megrendeléseik, és ez biztosíték arra, hogy dolgozóikat újra, ugyanazokkal a feltételekkel, próbaidő nélkül felveszik. Az egyhónapos kényszerszünet alatt a dolgozók jogosultak a munkanélküli segélyre - tette hozzá. (MTI)
"Négy hibát követtünk el" címmel közölt interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Le Monde című francia napilap szerda délután megjelent számában. A párizsi újság azon kérdésre, hogy Magyarország csődhelyzetben volt-e, amikor a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF) fordult kérelmével, a kormányfő elmondta: a forint olyan támadást szenvedett el, mint amilyet a kilencvenes évek elején az angol font. A vállalkozások és a lakosság nyakig eladósodottak devizában, a válság befagyasztotta a pénzügyi piacokat, a forint esni kezdett, azoknak, akik hitelt vettek fel, még jobban el kellett adósodniuk a visszafizetéshez, s mindezt jól kiszámították azok, akik a magyar valutára spekuláltak.
A Le Monde szerint Gyurcsánynak az állami kiadásokra irányuló politikája növelte az államháztartási hiányt, a megszorító intézkedések viszont a növekedést fenyegetik. A lap azon felvetésére, hogy akkor hol követte el a hibát, a miniszterelnök úgy válaszolt: "azonkívül, ami a nemzetközi pénzügyi válságból adódik, négy alapvető hibát követtünk el". A miniszterelnök szerint az első az volt, hogy nem ösztönözték a lakosságot a megtakarításra. Ez annak a nyolc évvel ezelőtt megkezdődött politikának a következménye szerinte, amely az embereket a folyamatos pénzköltésre ösztönözte. A második hiba az volt, hogy 2000 és 2006 között az egymást követő három kormány túl sokat költött és lényegesen növelte a költségvetési hiányt. "Ebből 18 hónapot vállalok" - tette hozzá Gyurcsány. A harmadik hiba meggyőződése szerint a reformok elégtelensége volt, az ellenzék ugyanis folyamatosan azok megakadályozásán mesterkedett, a negyedik hiba pedig a vállalatok és a lakosság devizalapú eladósodása, még akkor is, ha a jelenség az egész régióban megfigyelhető - véli a miniszterelnök. (MTI)