Domonkos, Dominika
18 °C
29 °C

Megsegítik a régió bankjait

2009.02.27. 11:25 Módosítva: 2009.02.27. 13:07
Egy 25 milliárd eurós csomagot jelentenek be még ma, mely segíteni a közép- és kelet-európai bankok forráshoz jutását. A Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank vesz részt a hitelprogramban. A piac kedvezően reagált a hírre, az OTP hat százalék felett erősödött, az euró ára 297 forintig csúszott le. A vasárnapi EU-csúcson Bécs és Budapest 150-180 milliárdos csomagot kér.

Két éven át összesen 25 milliárd eurót kölcsönöznek a közép- és kelet-európai országok pénzintézeteinek a világ fejlesztési bankjai: a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB). A hitelprogram célja fölerősíteni a térségben a bankokat, hogy felpörögjön a kölcsönzés a vállalatok, a kis és a közepes vállalkozások számára.

A nemzetközi pénzintézetek más tőkeforrásokat is mozgósítani fognak a térség számára hitelezésük és garanciáik révén, és együttműködnek majd a nyugati bankokkal, amelyek támogatják térségi leánybankjaikat. A programban az EBRD várhatóan 6 milliárd euróval, az EIB 11 milliárd euróval (ebből 5,7 milliárd eurót akár azonnal, 2,8 milliárd eurót pedig április végén hagynak jóvá), a Világbank 7,5 milliárd euróval vesz részt rész, ez utóbbinak egy része politikai garanciavállalás lesz. A programot és annak részleteit pénteken jelentik be hivatalosan.

Teljes mértékben nem fogja megoldani a régiós problémákat a csomag, hiszen euróban számolva ezermilliárdnyi a kihelyezett hitel a régióban, ehhez képest a 25 milliárdos csomag eltörpül – nyilatkozta az Indexnek Samu János, a Condorde makroelemzője. Az sem mindegy, hogy a kelet-európai régiót hogyan értelmezik, csak az uniós államokat sorolják ide, vagy Ukrajna és a keletebbre lévő nem tagországok is beleesnek. Ha csak az uniós tagok, akkor ugye nagyobbnak tűnik az összeg, kiegészítheti azt a forrást, amit a kelet-európai leánybankok kapnak az anyabankokon keresztül.

Rengeteg pénzt kell

A csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros összegben lesz szükségük támogatásra, erősítette meg az elemzők számításait Thomas Mirrow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Le Figaro című francia napilapban.

Az EBRD vezetője szerint bankcsődök fenyegetnek a kelet-európai térségben. Az intézmények feltőkésítésére az elemzők számításai alapján 150 milliárd dollárra, az újrafinanszírozásokra pedig 200 milliárd dollárra van szükségük a pénzintézetnek. Az összeomlás elkerülésére az EBRD támogatási programja mellett a kormányok mentőcsomagjára is szükség lesz.

Mirrow üdvözölte, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Csehország kezdeményezésére a vasárnapi rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozón az európai állam- és kormányfők külön tárgyalnak a kelet-európai térség pénzügyi és gazdasági helyzetéről, ugyanis "a keleti helyzet kihat a teljes kontinensre". Az eurózóna számára a kockázatot azt jelenti, hogy 10-12 nyugat-európai, elsősorban osztrák, német, svéd, francia, görög és olasz bank jelentős tőkével van jelen Kelet-Európában, s leányvállalataik csődje valószínűleg kihatna az eurózónára is. A Lehman Brothers tapasztalata alapján (amikor is egy nagybank csődjét megérezte a teljes pénzügyi szektor és a reálgazdaság is) mindent meg kell tenni, hogy ne következzen be a kelet-európai bankszektor csődje - vélte az ERBD elnöke.

Mirrow elismerte, hogy a devizalapú hitelek felvételének folytatása "játék a tűzzel", de ugyanakkor lehetetlennek tartja annak betiltását, hiszen a kelet-európai országok saját valutájukban csak nagyon magas kamatokkal tudnának hosszú távú kölcsönökhöz jutni. A bankelnök Lengyelország példáját tartja követhetőnek, ahol a bankok adósságállománya és a saját tőkéje közötti arány jóval óvatosabb, mint a többi kelet-európai országban.

Az EBRD elnöke szerint a válság nem alkalmas pillanat az eurózóna kibővítésére, de szerinte most kell elkezdeni a belépést egy bővítési mechanizmusba. El kell kezdeni a tárgyalásokat az eurózóna és az Európai Unió tagállami között, meghatározva minden egyes ország számára a szükséges lépéseket az eurózónához való csatlakozásig, hogy a dátumok egyértelműek legyenek. Ez a folyamat pénzügyi és makrogazdasági szinten is stabilizálná az országokat. A maastrichti kritériumokon viszont nem szabad változtatni Mirrow szerint.

Vasárnap EU-csúcs

A most bejelentett 25 milliárd euró nem azonos azzal a nagyszabású programmal, amiről a vasárnap a brüsszeli csúcson beszélnek az uniós vezetők. Ausztria és Magyarország egy nagyobb bankmentő csomagot szeretne a régiónak. A Bloomberg idéz egy interjút Gyurcsány Ferenccel, ahol a magyar miniszterelnök 180 milliárd eurós csomagot kér a régió megsegítésére. Egy "Európai Stabilizációs és Integrációs Program" a kormányoknak nyújtandó rövid lejáratú forrásokat is tartalmazna, emellett a magánszektor adósságának újrastruktúrálásában, a bankok újratőkésítésében és a vállalatok likviditásának javításában nyújtana segítséget 12 országban. A miniszterelnök a vasárnapi rendkívüli uniós csúcson mutatja majd be a tervezetet - írja a Portfolio.

Az egyik legjobban érintett ország Ausztria, legnagyobb bankjainak jelentős kitettsége van a régió országaiban. Éppen ezért az osztrák kormány csatlakozott Magyarország javaslatához, hogy egy 150 milliárd eurós csomagot fogadtasson el az EU-val, mely megsegíti a régió bankjait.

Pénteken Robert Zoellick, a Világbank elnöke sürgette az EU-t, hogy jobban támogassa a régiót: "mint valaki, aki átélte a hidegháború végét, politikai és emberi tragédia lenne, ha azt látnám, hogy Európa a krízis miatt húsz évet lép vissza az időben". Joaquin Almunia, az unió pénzügyi biztosa Zoellicknek írt levelében azt írja, hogy az EU gazdagabb országai nem tesznek meg mindent szegényebb szomszédaik megsegítésére. A nagy uniós államok saját maguk gazdaságának fellendítésére és bankjaik megmentésére csomagokat fogadtak el, de nem voltak figyelemmel az új tagállamokra, akik csak azt érezték, hogy vonják ki a tőkét az országaikból – írja a Reuters.

A hitelprogram bejelentése után a forint erősödésnek indult, 301 forint/eurós árfolyam percek alatt 297-ig mozdult, délelőtt 296-297 forint között kereskedtek az euróval. A BUX is erősödésnek indult, a 0,27 százalékos mínusz után percek alatt pluszba fordult. Az OTP hasonló utat járt be, egészen 6,3 százalékig, 1685 forintig erősödött az árfolyam, viszonylag magas forgalom mellett.