Csak az IMF mentheti meg Szerbiát

A támogatást elsősorban az ország külső finanszírozási helyzete teszi szükségessé. A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly a GDP 18 százalékára duzzadt az egy évvel korábbi 13,3 százalékról. Idén 5,5 milliárd euró (6,8 milliárd dollár), ezen belül az első negyedévben 1,74 milliárd euró küladósság fizetése válik esedékessé, ami főként a magánszektort terheli.

A devizatartalékok eközben idén 8 milliárd dollárra apadtak a 2007 végi 9,6 milliárdról. A hitelminősítő egyúttal arra figyelmeztetett, hogy Szerbia jelenlegi BB mínusz hitelbesorolása tovább romolhat, amely esetben már a magas befektetői kockázatot jelző B kategóriába kerül.

Belgrád a most kezdődő tárgyalásokon a korábban vártnál nagyobb, 3 milliárd euró összegű hitelről szeretne megállapodni az IMF-fel, amely kiváltaná a januárban jóváhagyott 520 millió dolláros készenléti hitelt.

"Arra számítunk, hogy erre az évre 2 milliárd eurót (2,59 milliárd dollár) és a két évre összesen 3 milliárd eurót hagynak jóvá a számunkra" - nyilatkozta Mladjan Gyinkics miniszterelnök-helyettes. A forrásra, mint mondta, elsősorban a dinár stabilitásának biztosítása és a folyó fizetési mérleg javítása céljából van szükség. A nemzetközi válság kitörését követően a szerbek egymilliárd eurót kivettek megtakarítási számláikról, aminek következtében 25 százalékot zuhant a dinár árfolyama.

A kormány reméli, az IMF a tárgyalások során belemegy abba, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány a januárban kikötött 1,75 százaléknál nagyobb, 3 százalékos legyen. Gyinkics szerint a büdzsé alakításánál alkalmazkodni kell az új realitásokhoz: az ipari termelés januárban 17,1 százalékot zuhant, az export, az import és a külföldi tőkebeáramlás egyaránt csökkent, visszaestek a költségvetési bevételek, az infláció pedig mindeközben januárban ismét két számjegyű, 10,7 százalékos lett.

A kormánynak mindenképpen mérsékelnie kell a kiadásokat, és bár felmerült a javaslat, hogy csökkentsék az állami alkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat, ezt túl veszélyesnek találták. Belgrád arra számít, hogy két hét alatt tető alá tudják hozni a megállapodást.

Radovan Jelasics, a szerb jegybank elnöke, a tárgyalódelegáció egyik vezetője a Financial Times tegnapi számában megjelent cikkében mindeközben meglepetésre arra figyelmeztet, hogy a válság sújtotta közép- és kelet-európai országoknak nem szabad túlságos mértékben a nemzetközi szervezetek, köztük az IMF és az EU pénzügyi támogatására támaszkodniuk, ehelyett a belső gazdasági reformokra kell koncentrálniuk.

Ezzel nemcsak saját múlt heti nyilatkozatával került szembe, amely szerint az országnak feltétlen szüksége van a nemzetközi segítségre, de a belgrádi kormány törekvéseivel is. Elemzők szerint a jegybankelnök a szükséges belső reformok elmaradásától tart.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!