Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
1 °C
4 °C

Lettország a szociális katasztrófa határán

2009.05.14. 08:12
Lettország gyakorlatilag lehetőségei határára ért, a nagyon kemény költségvetési megszorítások miatt ma már az a kérdés, hogyan kerülheti el a szociális katasztrófát. Az ország nem tudja annyival lefaragni a költségvetési kiadásait, hogy a deficit 5 százalék alá menjen.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szóvivője ugyan azt nyilatkozta a DPA német hírügynökségnek, hogy a szervezet felülvizsgálhatja az általa vezetett hitelezőcsoport és Riga 2008 végén kötött megállapodásának feltételeit, ám nem konkretizálta, mire gondol. A valutaalap küldöttsége a napokban érkezik a balti ország fővárosába, hogy a kormánnyal áttekintse a felülvizsgált költségvetést és "számos más kérdést".

Ez utóbbiak között fontos helyet foglalnak el a szociális ügyek. Az IMF megérti, hogy az ország vezetőit aggasztja a megszorítások szociális ára, és minden tőle telhetőt megtesz a sérülékeny társadalmi rétegek védelme érdekében, ám ezt természetesen a hitelmegállapodás keretei között teszi - mondta a szóvivő.

Lettország problémája, hogy a módosított költségvetésben szereplő nem kevesebb mint 40 százalékos kiadáscsökkentéssel sem tudja öt százalékra leszorítani a büdzsé GDP-arányos hiányát 2009-ben, pedig fél éve ezt vállalta, és az IMF egyelőre nem akarja felpuhítani ezt a korlátot. Az állami egészségügyi szolgáltatás, az oktatás és a gazdasági támogatások terén eddig végrehajtott brutális kiadáscsökkentés egyre erősebb elégedetlenséget vált ki az érintettekben.

A kormány azt akarja elérni, hogy az IMF elfogadja az idei hiány hét százalékra emelését, amit 2010-ben szorítanának le három százalékra, ám egyelőre eredménytelenül folynak a tárgyalások a felek között, és a valutaalap továbbra sem engedélyezi a 7,5 milliárd eurós rendkívüli hitelkeret második részletének lehívását. Valdis Dombrovskis kormányfő többször kifejtette, hogy a kölcsön nélkül Lettország hamarosan fizetésképtelenné válik, amit nyilván az IMF és a hitelcsomaghoz pénzt adó Európai Unió is el akar kerülni.

Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa a múlt héten járt a balti országban. Látogatása után azt nyilatkozta, hogy megérti, miért akarja a kormány ötről hét százalékra emelni az idei hiányt. Ugyanakkor világosan fogalmazott vendéglátóinak: ha a strukturális reformokat nem kezdik el és halogatják a költségvetés módosítását, akkor nehezen juthatnak hozzá a hitelkeret visszatartott részletéhez.

A pénz csak azt követően érkezhet meg a lett kincstárba, miután a reformok elkezdődtek és a parlament jóváhagyta a módosított költségvetést. A korbács meglengetése mellett azért a mézesmadzagról sem feledkezett meg a biztos: mint jelezte, az euróbevezetés feltételei nem változtak, ezért az ország gyorsan csatlakozhat. Ha az említett strukturális változások stabilizálják a lett gazdaságot, akkor 2011-re teljesítheti a maastrichti feltételeket és 2012-ben bevezetheti a közös európai valutát.

Einars Repse lett pénzügyminiszter Almunia látogatása idején szögezte le, hogy a reformok nélkül nincs értelme a költségvetési megszorításoknak. Ahhoz, hogy a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor európai színvonalú legyen, végre kell hajtani a mélyreható átalakításokat. A lett jegybank kormányzója, Ilmars Rimsevics ugyanakkor felszólította a kormányt, hogy gyorsítsa fel mind a költségvetés módosítását, mind a reformokat, mert azok túl lassan haladnak ahhoz képest, amilyen tempóban romlik az ország gazdasági környezte.