Megmozgatták az ékszerpiacot a Madoff-áldozatok
A kisebb-nagyobb pénzügyi válságok idején nem szokatlan, hogy nagyobb forgalmat bonyolítanak le az ékszerészek, csak éppen ellenkező irányban, mint a boom során. A hátsó szobákban lebonyolított alkuk nyomán akár gyémánt nyakláncok is visszakerülnek régi polcukra, eredeti vevőjük pedig készpénzhez jut - még ha általában nem is annyihoz, amennyiért eredetileg vette azt a darabot.
Jellemzően alapvető a diszkréció: akinek hirtelen pénzre van szüksége, az nem veri nagydobra, és az ékszerész sem fecseg, hiszen jöhetnek még jobb idők, amikor ismét vevőként térne vissza az ügyfél. Idén azonban ez megváltozott, legalábbis a Madoff-botrány kapcsán. Az ezen a héten 150 év börtönre ítélt csaló pénzember sokakat hagyott lényegében üres kézzel azok közül, akik szinte minden szabad eszközüket rábízták, és reményük sincs arra, hogy visszaszerezzék (a beígért haszonról nem is beszélve).
Az amerikai sajtóban mára csak Madoff-áldozatokként emlegetett csoport többsége nem szégyenlős - mondta el a Financial Timesnak egy New York-i ékszerész -, nem azzal hoznak be néhány darabot, hogy "meguntam ezeket", hanem közlik, hogy pénzre van szükségük. Ráadásul sokkal többen jönnek, mint mondjuk a kilencvenes években, amikor padlót fogott a tőzsde; most tízszer annyi ügyfél akar visszaadni valamit, mint akkoriban, különösen Palm Beach környékén, a gazdag idős amerikaiak egyik kedvenc lakóhelyén, ahol Madoff számtalan klienst gyűjtött. Vannak, akik egész kollekciójukat felkínálják eladásra - a bizalmi ékszerész persze ilyenkor tanácsokat is ad.
A javaslat többnyire az, hogy először váljanak meg a kereskedelemben könnyen hozzáférhető márkás cikkektől - a Cartier-óráktól vagy a Tiffany-karperecektől -, utána jöhetnek a nagy értékű darabok, és csak a végén, ha nagyon muszáj, adjanak túl az érzelmi értékük miatt is fontos ékszereken. Ha az ékszerésznek szerencséje van, kapós ritkaságok is előkerülhetnek a megszorult ügyfelek fiókjaiból - most is vannak rá példák -, ha pedig rendes is, akkor ezzel megnövelt piaci értékük szerint ad értük pénzt, nemcsak az arany vagy a gyémánt árát veszi alapul.